Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

4. szám - Szilléry László: Szeged város közeltávlati vízszerzési koncepciója

Hidrológiai Közlöny 1978. 4. sz. 189 Szeged város közeitávlati vízszerzési koncepciója Szeged az ország legmélyebben fekvő városa. Helyzetéből adódóan sok a hátránya és aok az előnye. Hátrány a keletkezett szenny- és csapadókvizek, belvizek elvezetésének nehézsége, előnye viszont a könnyű vízszerzési lehetőség. A város alatti mélységi vizek ugyanis pozitív módon, feltörő formában állnak rendelkezésre. Nem csoda, hogy ezt a lehetőséget régóta kihasználják. Szeged egyike volt országunk legkorábban központosított vízrnűvű városainak. A vízbázis, a városunk alatt található és általában négy rétegből kitermelhető mélységi víz kimeríthetetlennek látszott. Mind a magánosok, mind a közületek, mind pedig az ipartelepek újabb és újabb mélyfúrású kutakat mélyítettek növekvő vízigényük biztosítására. Ma a város területén a vízművek nyári csúcsidőszakban több mint 70 000 m

3 vizet emel ki naponta, az ipartelepek ehhez járuló további becsült vízfogyasztása pedig mintegy 40 000 m

3. A megnövekedett termelés hatására a kutak nyugalmi vízszintje ós ezzel egy-egy kút vízhozama fokozatosan csökkent ós felmerült a kérdés, vajon a város alatti vízkészletnek időben és mennyiségben milyen korlátai vannak. A Vízmű Vállalat az ezredfordulóra mintegy 130 000 m

3/nap igénnyel számol, az ipartelepek járulókos vízigénye pedig valószínűleg eléri az 50 000 m

3/nap mennyiséget. Kérdéses, vajon a mélységi vizek városunk alatt tudják-e fedezni ezt az igényt, ha nem, akkor milyen határig lehet saját vízkészletünket terhelni és a többletet milyen módon szerezhetjük be. A Vízművek — saját fejlesztési alap terhére -— megbízta a VIZITERV-et, hogy a feltett kérdésekre tanulmánytervben adjon választ, kimerítve a gyakorlatban elképzelhető minden variánst, annak érdekében, hogy az illetékes szervek kellő alapossággal, a műszaki és gazdásági érdekek messzemenő figyelembevételével tudják hosszú időre előremutató döntésüket meghozni. A VIZITERV a feltett kérdésekre választ tudott adni. Tanulmányában kimutatta, hogy a Szeged alatti mélységi vízkészlet erősen korlátozott, tulajdonképpen olyan készlet, mely a fogyasztás arányában csökken. Hidrogeológiai megfontolások alapján a Szeged alatti közvetlen víztermelést fokozatosan vissza kell fejleszteni 30— 35 000 m

3/napra. Az ilyen mértékű kószletfogyasztás a rótegnyomásokat csak kismértékben csökkenti, így ez a termelési mód még hosszú ideig ésszerűen fenntartható. Szeged város vízműfejlesztési (A víztermelés mennyisége alatt természetesen nemcsak a Vízművek, hanem a saját vízellátóművel rendelkező — főleg ipari — fogyasztók összes termelését értjük.) A hiányzó vízmennyiség szerzésére alapvetően három lelietősóg kínálkozik. Az egyik a jelenlegi víztermelési mód elvi fenntartása (de területileg kiterjesztve). Ez azt jelenti, hogy Szegeden a meglevő víztermelőtelepek közül egyet vagy kettőt megtartunk, viszont Szegedtől mintegy 30—40 km-es körzetben 3—4 új, egyenként mintegy 35 000 m

3/nap kapacitású víztermelőtelepet létesítünk. Ezeket a telepeket természetesen távvezetékkel kell Szegeddel összekötni. Ez a termelési mód már ismert, gyakorlatban bevált, viszont valószínűleg ez is készletet fogyaszt, gáztalanítani kell ós együttesen jelentős hosszúságú távvezetéket igényel. Feltehetően az érintett települések sem örülnének saját vízkészletüknek Szegedre történő szállítása miatt. A következő út az általában kevésbé közismert mód: parti szűrésű kutak, kútsorok telepítése a Tisza és Maros mellé, a Tiszán mintegy Mindszentig, a Maroson pedig közel Makóig. Sajnos itt is sok probléma adódna, főleg az elsősorban számításba jöhető Tisza-part jelentős iszaposodása miatt. Így jelentős számú kútra, mindegyikben gépi berendezésre, hosszú kábelekre, ugyancsak hosszú gyűjtővezetékekre lenne szükség. Gondot jelentene a nagyszámú — valószínűleg többszáz — kútegység egészségügyi ós technikai megóvása is. Ennek a megoldásnak egyik változata szerint parti szűrésű kutakat a Dunára kellene telepíteni Érsekcsanád magasságában, ahol a lényegeseji kedvezőbb parti viszonyok miatt két-három km-en a teljes víz mennyisége kitermelhető sokkal kisebb számú kúttal. Egy esetleges későbbi nagyarányú bővítésnek is zavartalan feltételei lennének, csakhogy 100 km-nyi nagyátmérőjű nyomócsövet, sőt — a biztonság miatt — csöveket kellene lefektetni. Közbenső nyomásfokozó állomásokat kell telepíteni, ami lényegesen megdrágítaná a víztermelést. Ez a megoldás akkor lenne rendkívül előnyös, ha az OVH koncepciója szerint egy regionális vízellátási rendszer alapjait kívánnánk lerakni. A harmadik számbavehető megoldás kézenfekvő: Szeged fölött, valahol a Tisza partjára vízkivételi ós víztisztító-művet kell telepíteni, fokozatosan kiépítve a teljes igényelt vízmennyiségre. Ez a termelési mód a 1. táblázat ihez összeállított előterjesztés Tevékenység Egység Fajta Mennyiség 1978 1979 1980 80 után Összesen Belépő kapacitás [m

3/nap] 0 000 24 000 30 000 60 000 Tanulmányterv Programterv Kiviteli terv 1 000 4 000 5 000 15 000 5 000 1 000 4 000 25 000 Csövez. É-i Vízműtől Csövez. É-i Vízműtől Csövez. Szegeden Mélyfúrási kutak [km] [km] [km] [db] 0 400 0 000 0 600 200—500 m lakás 10 24 5 15 6 000 4 000 50 000 0 000 12 000 6 000 8 000 50 000 12 000 0 000 6 000 100 000 24 000 30 000 Parti szűrésű kutal Vízműtelep és gépház tílektromos-l- automat Gépészet és vezetékek Gáztalanítás Terepszinti tárolók Felszíni víztisztítómű Lakótelep és szociális [db] [kW] [m

3/nap] [m

3/nap] [m

3] [m

3/nap] [db] 0 400 0 000 0 600 200—500 m lakás 8 000 40 000 40 000 4X2 500 20 000 12 3 000 5 00Ö 5 000 4 000 3 000 9 000 4 000 4 000 8 000 2 000 0 000 10 000 150 000 5 000 12 000 9 000 9 000 12 000 2 000 22 000 150 000 8 000 Együtt 1000 Ft -ban 15 000 90 000 01 000 244 000 410 000 Megjegyzés: a mélyfúrású kutak darabonként 1000 m

3/nap, a parti szűrésű kutak pedig 2000 ni

3/nnp fajlagos vízhozammal előirányozva.