Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

4. szám - Dr. Fleps Walter–Pál Tamás–Szilágyi Mihály: Módszerek eleveniszapos szennyvíztisztító telepek üzemének ellenőrzésére, új telepek tervezési alapadatainak a meghatározása

172 Hidrológiai Közlöny 1978. 4. sz. Oláh J.—Tóth L.—O. Tóth E.: Szokatlanul nagy tápanyag terhelés 5. táblázat Respirométerrel és nagyüzemi méretben elért tisztítási hatástokok összehasonlítása Table 5. Comparison of treatment efficiencies obtained with the respirometer and under prototype conditions Tabelle 5. Vergleich der mit liespirometer und im technischen Massstab erreichten Reinigungswirkungsgrade KOI [mg/1] Lebegőanyag [mg/1] Tisztítási hatásfok [%] Lebegőanyag E Esz U

e Ugz E U

e E Esz—>- Usz E

—y. U sz eltávolítás [%] Nagyüzem 275 120 75 61 88 9,0 73 49 78 90 Respirométer 275 120 84 67 88 9,8 70 44 76 89 rosszabb, de mindkét mérés megerősíti azt az állításunkat, hogy a délpesti szennyvíz (napi átlagban) csak abban az esetben tisztítható a rendeletben előírt fokig, ha a lebegőanyagkoncentrációt — változatlan KOI lebontás mellett 5 mgjl alá sikerül csökkenteni. A szűrt elfolyóvíz KOI-ja mindkét esetben megfelel a várakozásnak, a viszonylag kis eltérés oka kísérleti hiba lehet. 7. Összefoglalás és befejező gondolatok A Délpesti Szennyvíztisztító Telepen jelenleg átfogó kísérletek folynak, melyek célja egyrészt a meglevő adottságok mellett biztosítható optimális üzemeltetés előfeltételeinek a keresése, másrészt a telep folyamatban levő bővítése után várható állapotok vizsgálata. Ez a program alkalmat szolgáltatott arra, hogy egy már régebben kifejlesztett eleveniszapos modellberendezés (respirométer) felhasználásával laboratóriumi, valamint párhuzamos laboratóriumi és félüzemi, illetve nagyüzemi méréseket végezzünk a vázolt témakörben. A mérési eredmények azt bizonyították, hogy a laboratóriumi körülmények között respirométerrel végzett kísérletekből levont következtetések jó egyezést mutattak a félüzemi és üzemi méretű vizsgálatok alapján levonható következtetésekkel. Ezért került sor az először külön-külön végzett kísérletek után — a legfontosabb üzemi paraméterek azonossága mellett — párhuzamosan végzett laboratóriumi és üzemi mérésekre is. A táblázatokban összefoglalt eredmények arra engedtek következtetni, hogy a két rendszer tényleges biológiai tisztítása jó egyezést mutat, bár megjegyezni kívánjuk, hogy a jelen első kísérleti szakaszban nem volt célunk a két rendszer közötti kapcsolat egzakt matematikai leírása. A kísérletsorozat jelen szakaszának biztató eredményei egyértelműen rámutattak a respirométer alkalmazhatóságának újabb területeire, nevezetesen arra, hogy a respirométer igen hasznos lehet egyrészt meglevő telepek felülvizsgálatára, másrészt új telepek tervezéséhez szükséges egyes alapadatok kimérésére. így pl. vizsgálható respirométerrel az optimális terhelés és iszapkoncentráció, az elérhető tisztítási hatásfok és a várható iszapszaporulat. A folyamatban levő kísérletek további eredményeiről egy későbbi dolgozatban kívánunk beszámolni. Köszönetnyilvánítás Szerzők ezúton is kívánják köszönetüket kifejezni a Fővárosi Csatornázási Művek Szennyvíztechnológiai Osztálya valamennyi dolgozójának, akik munkájukhoz messzemenő segítséget nyújtottak. IRODALOM [1] Pieps Walter : Lebegőanyag meghatározása vizekben VITUKI, Tanulmányok és Kutatási Eredmények, 24. sz., Budapest. 1968. [2] Fleps Walter: Új laboratóriumi szennyvíztisztító készülék (respirométer). A készülék ismertetése Hidrológiai Közlöny. 1974. 5. 217—221 old. [3] Fleps Walter

: An Automatic, Continuous Flow Respirometer, Its Description and Use. Progress in Water Technology, Vol. 7. No. 2, pp. 1—12; Pergaraon Press, London 1975. [4] Fleps Walter: Űj laboratóriumi szennyvízvizsgáló készülék (respirométer), II. rész. Mérések szakaszos üzemmód mellett. Hidrológiai Közlöny 1976. 5. 201 — 207 old. [5] Fleps Walter: Új laboratóriumi szennyvízvizsgáló készülék (respirométer), III. rész. Mérések átfolyásos üzemben. Hidrológiai Közlöny 1976. 8. 366—374 old. Methods for checking the operation of activated-sludge wastewater treatment plants and for determining design criteria for new treatment facilities By W. Fleps—T. Pál—M. Szilágyi A procedure is described by which a flow-through respirometer (Fig. 1) could be used successfully for checking the operation of the South-Pest wastewater treatment plant. The plant is generally known to operate under a hydraulic load twice as high as the original design value. Objections have been raised against the high COD value in the treated effluent, which was often in excess of 120 mg/lit. The oxygen supply to the aeration basins being adequate, the respirometer was used mainly for investigating the effect of retention time in the aeration basin, of sludge concentration and of suspended solids in the treated effluent on the efficiency of treatment in terms of the COD value. As to be seen from Table 1 the increase of the retention time from 2 to 4 hours failed to bring about any substantial improvement in percentage COD removal (62,6 instead of 61,6%), but the unit oxygen demand of the wastewater increased from 64 to 110 mg/lit. The percentage COD removal will be perceived from Table 2 to drop from 62.6 to 50.0% if the activated sludge concentration is increased from 3 to 5 g/lit, at the retention time of 2 hours. As implied by the data in Table 3, the concentration of suspended solids in the treatment effluent from the South-Pest plant is rather high, 43 mg/lit averaged over 24 hours, and is thus one of the causes of the poor treatment efficiency. The other cause of inadequate COD removal is that the COD in filtered effluent (U

Sz) increases appreciably up to 77 mg/lit during the daytime, owing to industrial effluent releases. Parallel observations with the respirometer, under pilot- and full plant conditions (Tables 4 and 5, respectively) had been conducted subsequently and these confirmed the conclusions arrived at from laboratory analyses. By doubling the retention time in the secondary settling tank the suspended solids in the effluent