Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
4. szám - Szlabóczky Pál: A Bükk-hegység hasznosítható karsztvízkészlete
152 Hidrológiai Közlöny 1978. 4. sz. Oláh J.—Tóth L . —O. Tóth E. : Szokatlanul nagy tápanyag terhelés JELMAGYARAZAT: Fő viz vezető. fennsík i" mészkő felszíni hatéra @ , Fennsiki" mészkő (fn) Túzköves mészkő @ Agyagpala _n_ Táró Forrás \ Észlelt haránttörés Bányafal —fc- Feltételezett vízáramlás —<— Altalános rétegdőlés S. ábra. A haránttörések hidrogeológiai jelentősége a Bélkő környékén Abb. 8. Hydrogeologische Bedeutung der Querbrüche in der Umgebung von Bélkő Jóval kevesebb a haránttöréshez, ill. haránttörés mentén kialakult barlangjárathoz kötött forráshozam, de például a Garadna völgyben (Garadnaforrás, Mária-forrás) vagy a Kis fennsík két oldalán (Gallya-forrás, Harica-forrás, Háromkúti források) ezek a források is gyakorlati jelentőségűek. A Bükk hegységben végzett különféle építőanyag, hidrogeológiai kutatási munkáink során egyre nagyobb jelentőségűnek ismerjük fel a liaránttöróseket eredményező, általunk „blokktektonikának" nevezett áttolódásos rendszert. A haránttörósek vízátadó jelentősége kitűnően tanulmányozható a Nagy Fennsík-i mészkővonulat Ny-i végén, Bélkő környékén. S. ábrán jelöltük a BCM mészkő- ós agyagpala bányákban látható haránttörósek elvi helyzetét. A Bükk hegységben feltételezett különböző karsztvíz emeletek kapcsolatát, a források utánpótlási típusait a 9. ábrán bemutatott tömbszelvényen próbáljuk összefoglalni. Karsztvízgazdálkodási egységek A vízháztartási számítás eredménye szerint a hegységből a jelenlegi víztermelésen felül — a felszín alatti tárolás felhasználásával — kereken további 100 ezer m 3/nap vízmennyiség termelhető ki tartósan, száraz évszakokban is. A vízkészlet elhelyezkedését a közölt karsztvíz izovonalas térképről becsülhetjük (7. ábra). Az optimális megcsapolási helyekre az áramlási irányokat meghatározó geológiai felépítésből következtethetünk (5. ábra). Az előbbi három feltétel alapján kialakítható vízgazdálkodási egységeket a 10. ábrán, azok főbb adatait 4. táblázatban mutatjuk be. A vízgazdálkodási egységek határai nem jelölhetők be a lefolyástalan területeken, mivel ezek több irányú vízutánpótlást adó „magaslati elosztó medencéknek" tekinthetők. Jegyes vízgazdálkodási területrészek átfedésben lehetnek egymással, mint például a 3-as és 4-es. Ez azt jelenti, hogy a beszivárgási intenzitással változó víznyomás viszonyoktól függően az ilyen átfedett területekről történő vízáramlás iránya időben változó. * Hegység perem JELMAGYARÁZAT• !'. .•'• . Harmadkorú üledékek Mészkő (Dolomit) ) M , [ Co nmjT-i Agyagpala,eruptivum f-9 mm. I (töredezett zónával) J f-^ J Barlang F •• Forrós Ny- Víznyelő DM : Dolina mező V DS• Dolinasor Vízáramlás 9. ábra. A Bükk hegység hidrogeológiai tömbszelvénye Abb. 9. Hydrogeologisches Blockdiagramm des Bükk-Gebirges
