Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

4. szám - Szlabóczky Pál: A Bükk-hegység hasznosítható karsztvízkészlete

Szlabóczky P.: A Biikk-hegység hasznosítható Hidrológiai Közlöny 1978. 4. sz. 153 10. ábra. A Bükk hegység karsztvízgazdálkodási egységei Abb. 10. Karstwasserwirtschaftliche Einheiten des Bükk-Gebirges A bükki karsztvízkészlet eddigieknél nagyobb mérvű felhasználását az alacsony beruházási és üzem költségei, valamint a hegység körüli nagy ipari és települési vízfogyasztókhoz viszonyított központi elhelyezkedése teszi szükségessé. IRODALOM [1] Aujeszky G.—

Scheuer Gy.: Adatok a Bükk hegység karszt-vízföld tani viszonyaihoz. Hidrológiai Közlöny 1974. 3 — 4. [2] Balogh K.: A Bükk hegység földtani képződményei. MÁFI Évkönyve XLVIII. k. 2. f. Budapest, 1964. [3] Magyarhoni Földtani Társulat: Szakvélemény a Szinva felső forrás foglalásáról és javaslat a védőterület kialakítására, kézirat, 1971. Miskolc. [4] Magyar Karszt- ós Barlangkutató Társulat: Szakvélemény az istvánlápai karsztvíz összefüggés vizsgálatról, kézirat, 1972. Miskolc. [5] Szlabóczky P.: A Bükk hegység perspektivikus karsztvíz-készletének Miskolc számára hasznosítható része. Előadás az 1973. május 16-án rendezett „Miskolc karsztvízellátási és vízvédelmi" ankéton. Kézirat, Miskolc. Nutzbarer Kartswasservorrat (les Biikk-íiebirges Szlabóczky, P. Aus dem Karstwasservorrat des auf einem Gebiet von 447 km

2 liegenden Bükk-Gebirges von paläomesozoischem Aufbau, wird heute eine Menge von 100 000 m

3/Tag als Kalt- und Warmwasser genutzt. Laut unseren Wasserhaushaltsschätzungen kann eine weitere Menge von ungefähr 100 000 m

3/Tag gefördert werden, wenn wir auch den in karstigen Kalksteinmengen nutzbaren 10 Millionen m

3 unterirdischen Speicherraum berücksichtigen. Das Karstwasser der bogenförmigen Kalksteinzüge in ostwestlicher Streichung (Abb. 5) wurde durch den wasserstauenden Lehmschiefer in metamorphen Eruptivumzügen gestaut. Die Hauptwasserströmung verfolgt die Richtung der Schichtstreifung der Kalksteinzüge. 77 Stk Karstwasserspiegeldaten und der geomorphologische, strukturelle Aufbau, weiters der Speicherungsbedarf der grossen Quellschüttungen ermöglic hen die Anfertigung einer ,,Hydroisohypsen"-Karte der Hüllfläche der Karstwasserspiegel, des miteinander kam zusammenhängenden Karstwassersystems des Bükk-Gebirges (Abb. 7). Aufgrund der Analyse des Wasservorrats und der Strömungsbilder haben wir die wichtigsten wasserwirtschaftlichen Einheiten bestimmt (Abb. lOj und mit den hier nicht veröffentlichten Teilrechnungen den aus diesen Einheiten noch förderbaren freien Wasserbedarf geschätzt (Tabelle 4). if Í3 »i S st JELMAGYARAZAT 1 Kis fennsík - Airály Kút 2. Szinva-Garadna völgy 3 Répáshuta - Tapolca -Kisgyóri ^"fj-Ji? 4. Sá/g-KÓcs-HÓr völgy 5. Eger-Berva ^ 6 Bélapátfalva-Bánvölgy ) § ^^ Meglévő megcsapolás ^ Tervezett megcsapolás