Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

4. szám - Szlabóczky Pál: A Bükk-hegység hasznosítható karsztvízkészlete

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 58. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 145—192. oldal Budapest, 1978. április A Bükk-hegység hasznosítható karsztvízkészlete SZLABÓCZKY P i L * A Bükk hegységbem a különféle ipari és lakossági vizhasznosíthatók részére az elmúlt évtizedben végzett hidrogeológiai kutatások lehetőséget adnak a vízkészletek becslésére. Örvendetes, hogy több vízmű vállalat és vízhasznosító intézmény módot adott regionális karsztvíz kutatásokra is, mint pl. Miskolci Vízmű, Heves megyei Vízmű, BCM, DRV, KFH. A Magyar Hidrológiai Társaság rendezvényein pedig több alkalommal értekeztünk erről a témáról, ahol sok kérdést közös nevezőre hoztunk [1, 5], Karsztvízháztartás A Bükk hegység víznyelő területei 250—950 m tszf. közötti magasságban találhatók. így az átlagos beszivárgási térszín 600 m tszf.-nek adódik. A számítás biztonságát növeli, hogy a legjelentősebb víznyelő területek nagyobb része az előbbi átlag magasság felett található. Az 1. ábráról a 600 m tszf. magasságban 790 mm/év sokévi átlagos CSAPADÉK adódik. A hegység beszivárgási területe 447 km

2. Ez a terület nem azonos a hegység paleo-mezozoós, valamint eocén tömegének területével, mivel a peremi, nagyesósű, rossz beszivárgású, vastag agyagfedőjű területeket már nem vehetjük figyelembe, de ugyanakkor a határoló miocén dombkoszorú egyes területeiről a lefolyás a hegység jól nyelő területeire történik, így ezeket a határoló területeket figyelembe kell venni beszivárgási területként. Ilyen külső ráfolyást adó terület pl. a Miskolc-tapolcai Juhdöglő völgy (2. ábra) és Nagyvisnyó környéke. tgy a hegység területére hulló sok évi átlagos csapadék 352 mill. m

3/év. A PÁROLGÁS már nagyobb hibával becsülhető az 1. ábráról, a kevesebb tényleges párolgási adat miatt. A nagyobb értéket jelentő „kádpárolgásokat" is figyelembe véve 600 m tszf.-re 515 mm /év = 230 mill. m

3/év párolgási sok évi átlag adódik. Még bizonytalanabb a LEFOLYÁS számítás. Összegezve a Bükk hegységben eredő vízfolyások KÖQ vízhozam adatait, az 1425 km

2-es össz vízgyűjtő területen az évi átlagos lefolyás 137 mill. m

3/év-nek adódik. A vízháztartási számítás területe előbbi értelmezéssel (3. ábra) 447 km

2, amely 1/3 részében karsztos hegyvidék. A hegyvidéki jelleg lefolyásnövelő, a karsztos jelleg lefolyáscsök * Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat, Miskolc. JELMAGYARÁZAT• • Bükki állomás o Kárpát medence vizgyújrijének • KádA Bükki állomás* Számított potenciális1. ábra. A meteorológiai tényezők magassági változása a Bükk hegységben Abb. 1. Höhenänderung der meteorologischen Faktoren im Bükk-Oebirge kentő tényező az egész vízgyűjtő terület átlagos lefolyásához képest. Ilyen meggondolással a hegyvidéki területre 1,5-ös lefolyási szorzót alkalmazunk az egész terület átlagához képest. így a Bükk hegység vízháztartási területére 64 mill. m

3/év sokévi átlagos lefolyás adódik. A BESZIVÁRGÁS talajból vissza nem párolgó (hidrogeológiailag „hasznos") hányada a megcsapolási helyek, ill. hegységperem felé áramlik, és egy része még a hegység területén belül ismét a felszínre lép. Ez a rész a lefolyásban szerepel (4. ábra). A forrásoknál kilépő vízkészlet, valamint a felszín alatt maradó beszivárgás egy része adja a KITERMELT karsztvízkészletet. Ennek összege 1. táblázat szerint 83 ezer m

3/nap ^ 30,3 mill. m

3/év.* * A tanulmányban 1974—1975-ben vízjogi engedélylyel rendelkező adatokat vettük figyelembe.