Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

3. szám - Dr. Bartha Zsuzsanna–Dr. Hajdú Lajos: Cladophoraprodukció vizsgáaltok a Velencei tavon

140 Hidrológiai Közlöny 1978. 4. sz. 3. a mikroszkópon kívül semmilyen drágább felszerelést (pl. tenyésztőberendezés), segédszemélyzetet nem igényel; 4. a helyszínen, természetes körülmények között végezzük. Ez nagyon fontos, Jackson-Lin (1968) megállapította, hogy a vizsgált Cladophora 3—6-szor aktívabb természetes körülmények között mint a laboratóriumban; 5. hosszabb időtartamú lehet, mint egy planktonalga teszt, ez néha előny, integrálni képes egy adott időszak gyorsan változó környezeti hatásait; 6. Cladophorával szennyezés is indikálható, a C. glomerata zömök termetű, sötétzöld színű lesz tized-század molnyi ammónium-nitrogén jelenlétében (Norin-Waern, 1973). Hátrányok: 1. a Cladophora biológiai sajátosságainál fogva rossz tesztnövény. Nem oldható meg, hogy minden csőbe ugyanannyi sejt kerüljön (menynyiségi kiegyenlítettség) és hogy a tesztben szereplő népesség az ismétlésekben azonos osztódási potenciállal rendelkezzen (minőségi kiegyenlítettség). Az önmagában még nem lenne baj, hogy a csúcshoz közelebbi sejtek inkább hajlamosak az osztódásra, hiszen ez a sajátosság a természetes populációnál is így van, tehát a teszt eredményei átvihetők az eredeti népességre. De az eredmények csak akkor vihetők át, ha a lecsípett fonaldarab jól reprezentálja az eredeti népesség osztódási hajlamát. Ez nincs így, mindig a fonalak végéből vágunk le egy darabkát, a teszttel túlbecsüljük a produkciót, főleg abban az esetben ha a természetes népesség hosszú fonalakból áll. Ezen változtatni nem lehet, csak az eredmények értékelésekor kell figyelembe venni; 2. a számolás fáradságos volta miatt viszonylag kevés sejttel kell dolgozni, emiatt nem egyenlítődnek ki a sejtek minőségi különbségei, nagy az adatok szórása; 3. a hasonló tesztekhez képest nagyobb a mikroszkópi munka igénye: ez az ismertetett teszt kb. 40 óra mikroszkópi munkát kívánt. Az értékelés jártasságot igényel a matematikai statisztikában; 4. a módszerrel egymástól távoleső helyek nem vizsgálhatók biztonságosan, mert ha az egyes mintákat a nap más-más részén kezdjük exponálni .(azzal a időkülönbséggel amíg az egyik helyről eljutunk a másikra) akkor nincsenek biztosítva az azonos fényviszonyok; 5. ez a módszer helyenként nem felel meg. Ha túl sok a lebegő anyag a vízben, az rárakódik a cső falára, eltömi a planktonháló szemeit. Ilyen esetben a membránfilterrel lezárt végű tesztcső felel meg a célnak. Alig rakódik a csövekre üledék, ha úszóra függesztjük. IRODALOM ' [1] Bellis, V. J.—McLarty, D. A. (1967): Ecology of Cladophora glomerata (L.). Kütz. in Southern Ontario. J. Phycol. 3:57—63. [2] Betzer, N.—Kott

, Y. (1969): Effects of halogens on algae II. Cladophora sp. Water Res. 3:257—264, Oláh J

.

—Tó

th L

.

—O

. Tóth E

.: Szokat

la

nul nagy tá

pa

nyag terhelés [3] Bolas, P. M.—Lund, J. W. G. (1974): Some factors affecting the growth of Cladophora glomerata in the Kentish stour. Water Treatm. Exam. 23:25 —51. [4] Chudyba, H. (1965): Cladophora glomerata and accompanying algae in the Skawa river. Acta Hydrobiol. Suppl. 1:93—126. [5] Etil, H. (1973): Cyotological investigation methods for the growth of Caldophora glomerata. Pol. Arch. Hydrobiol. 20:181—184. [6] Felföldy, L. (1962): Further experiments with algal cultures for determining some properties of water of lake Balaton. Ann. Biol. Tihany. 29:85 93_ [71 Felföldy, L. (1974): Biológiád vízminősítés. VHB 3. VIZDOK, Bp. [8] Fitzgerald, G. P. (1970): Aerobic lake muds for the removal of phosphorus from lake waters. Limnol. Oceanogr. 15:550—555. [9] Fogg, G. E. (1976): Algal cultures and phytoplankton ecology 2nd edit. Univ. Wisconsin Press. [10] Herbst, R. P. (1969): Ecological factors and the distribution of Cladophora glomerata in the Great Lakes. Am. Midi. Nat. 82:90—98. [Ill Hoek Van den, C. (1963): Revision of the European species of Cladophora. Brill, E. J. Leiden. [121 Jackson, D. F.—Lin, S. D. (1968): Ecology of Cladophora fracta and C. glomerata. Federal Poll. Control Administr. final report No. 16010— 05/68. [13] Jansson, A. M. (1970): Production studies in the Cladophora belt. Thalassáa Jugosl. 6:143—155. [14] Jepsen, U. (1965): Die Struktur der Wattenbiozönosen im Vormündungsgebiet der Elbe. Arch. Hydrobiol. 65:110—123. Í15] Moore, L. F.—McLarty, D. A. (1975): The influence of soil-water extract and thiamine on the growth of Cladophora glomerata. Canad. J. Bot. 53:530—535. [16] Neil, J. H.—Owen, G. E. (1964): Distribution, environmental requirements and significance of Cladophora in the Great Lakes. Publ. No. 11. Great Lakes Res. Div. Univ. of Michigan p. 113—121. [17] Norin, L. L.—Waern, M. (1973): The zone of algal low standing crop near Stockholm. Oikos Suppl. 15:179—184. [181 Pfeifer, R. F.

—McDiffett, W. F. (1975): Some factors affecting primary productivity of stream riffle communities. Arch Hydrobiol. 75:306—317. [191 Pieczynska, E. (1968): Dependence of the primary production of periphyton upon the substrate area suitable for colonisation. Bull. Acad. Pol. Sei. Ser. Sei. Biol. 16—165—169. [20] Pieczynska, E. (1971): Mass appearance of algae in the littoral of several Mazurian lakes. Verh. int. Ver. Limnol. 16:59—69. [21] Pitcairn, C. E. R.

—Hawkes, H. A. (1973): The role of phosphorous in the growth of Cladophora. Water Res. 7:159—171. \22] Sládeíková, A. (1960): Application of the glassslide method to the periphyton study in the Slapy reservoir. Sborn. Vys. Skol. Chem.-techno]. Praha. 4:403—434. [23] Sládeíková, A. (1962): Limnological investigation methods for the periphyton (Aufwuchs) community Bot,. Rev. '8:286—350. [24] Sládeíková. A.

—

Vinnikova, A. (1956): Der Aufwuchs und seine Bedeutung in der Hydrobiologie. Biológia. 2:724—730. [25] Sváb. J. (1967): Biometriai módszerek a mezőgazdasági kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. f261 Thomas, E. A. (1961): Versuche über die Wachstumsförderung von Cladophora und Rhizoclonium durch Bakterienstoffe. Ber. Schweiz. Bot. Ges. 73:246—253. [271 Thurman. M. H.—Kuehne. R. A. (1952): An ecological study of Cladophora glomerata (Chlorophyceae) near Dallas. Field Lab. 20:26—28.