Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

3. szám - Könyvismertetés

Dr. Bartha Zs.—dr. Hajdú L.: Cladophora produkció Hidrológiai Közlöny 1978. 3. sz. 151 [28] Taft, C. E.—Kishler, W. J. (1973): Cladophora as related to pollution and eutrophication in western Lake Erie. Wat. Res. Cent. Ohio State Univ. Project Completion Report. No. 332. [29] Whitton, B. A. (1967): Studies on the growth of riverain Cladophora in culture. Arch. Mikrobiol. 58:21—29. [30] Whitton, B. A. (1970): Biology of Cladophora in fresh waters. Water Res. 4:457—476. [31] Wood, K. G. (1975): Photosynthesis of Cladophora in relation to light and C0

2 limitation; CaC0

3 precipitation. Ecology. 56:479—484. [32] Zauer, L. M. (1960): Utilisation de l'analyse écologique et coenologique des Cladophoreta bacillariophytosa, comme indice des conditions de l'habitat. Vest. Leningradsk. Univ. 15:12—21. [J3] Zuraw, E. A. (1969: Culture and phisyological requirements of a bacterized Cladophora glomerata. (L.) Kiitz. from Lake Michigan. J. Phycol. 5:83—85. Untersuchungen der Cladopliora-Produktion am Velence-See Frau Dr. Bartha, Zs. — Dr. Hajdú, L. Es wurden methodologische Untersuchungen durchgeführt, um feststellen zu können, inwiefern ein mit Hilfe der mathematischen Statistik gewerteter Fadenalgentest zum Nachweis der Differenzen zwischen den Fundorten benützt werden kann. An vier Punkten des Velence-Sees in der Transparenz-Tiefe von Secchi, exponierten wir Fadenstückchen aus der Grünalge Cladophora fracta (Müll, ex Vahl) Kütz. var. fracta. An einer Stelle exponierten wir noch in zwei Tiefen

: in 0,5facher und 2facher Secchi Transparenztiefe. Die Daten der Streuung sind gross. Wir durchführten Varianz-Analysen (Tabelle 5., 6.) und Regressionsanalyse. Die grösste Cladophora-Produktion war an der Nemfogi-tisztás (Nemfogi-Lichtung) wahrnehmbar, der Grund hierfür liegt wahrscheinlich im bei der Baggerung des Bettes freigewordenen Nährstoff. In der Tiefe der zweifachen Secchi-schen Transparenz (2% des Oberflächenlichtes) verringert sich die Produktion bedeutend. Die Zahl der Fadenenden bestimmt in r

2 = 22,15% die Vermehrung der Zellenzahlen. Die Zeit der Verdoppelung der Zellenzahl enthält die Tabelle 10, der Durchschnitt des Sees beträgt 74 — 84 Stunden (21 — 25 °C, in Tiefe der Transparenz von Secchi). Es wurden die Vorteile des Tests und die persönlichen Erfahrungen angeführt. Unabhängig von den Nachteilen ist es jedenfalls sinngemäss die Teste durchzuführen, weil die Cladophora vermehrende Kapazität eines eutrophisierten Wassers mit einem Cladophora-Test am reellsten beurteilt werden kann. Es ist zweckmässig den Test im Frühjahr durchzuführen, wann die Pflanzen die Nährstoffe im eigenen Körper noch nicht abgebunden haben. Könyvismertetés Dömösdi J.: Lápi eredetű szervesanyagtartalékaink mezőgazdasági hasznosítása. Mezőgazdasági Kiadó. Bp. 1977. (124 oldal, 79 ábrával és 23 táblázattal). A könyv, a napjainkban önálló tudománnyá vált, hatalmas értékeket képviselő, lápi eredetű szervesanyagtartalékok kérdéseit korszerű feldolgozásban foglalja össze. A tőzeglápok előfordulásáról, a nyersanyagok kitermeléséről és felhasználásáról ilyen szerkezeti felépítésű könyv sem hazai, sem külföldi szerző tollából nem ismeretes. A kézikönyv jellegű munka 6 főfejezetre tagolódik. A lápi eredetű szervesanyag-tartalékok előfordulása c. fejezet a lápok keletkezéset, kül- és belföldi előfordulását, osztályozását és általános ismertetését tárgyaljaA tőzeges lápvidékek részletes ismertetése a hazai lelőhelyeket, tájegységek szerint tartalmazza. A tőzeglápok földtani kutatása és térképezése c. fejezetben a szerző, a külföldi ós a hazai térképezési módszereket ismerteti. A tőzegek és a lápföldek kitermelése c. fejezet módszertani és technológiai útmutatást tartalmaz a különböző településű nyersanyagokra vonatkozóan. Részletezi a vízföldtani sajátságokat, a különféle víztelenítés eljárásokat és a minősítő vizsgálatokat. így a mezőgazdasági vízgazdálkodás kérdéseinek megoldásához is hasznos útmutatást ad. A tőzegek és a lápföldek felhasználása c. fejezet a mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti célokra való hasznosításhoz „receptszerűen" is szolgáltat adatokat. A tőzeglápok védelme részletes, pontos választ ad arra vonatkozóan, hogy ezt a „legjobban pusztuló" fontos nyersanyagot hogyan lehet a későbbi időszakokra is átmenteni. A könyv a tőzeglápok és a nyersanyagok védelmét elősegítő országos vízrendezési (tervezési), környezetvédelmi munkálatokhoz is használható földtani, vízföldtani, talajtani ós műszaki (vízépítési) ismereteket és konkrét felmérésekből származó alapadatokat szolgáltat. Az egyes fejezetek végén felsorolt, teljességre törekvő szakirodalom, a tárggyal részletesen foglalkozó szakemberek számára is érdemi segítséget ad. Világos tárgyalási módjával, kitűnő áttekintést nyújtó, igen szemléltető ábraanyagával méltán tekinthető hasznos, hiánypótló műnek. Hegyiné Fakó Júlia