Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

3. szám - Papp Ferenc–Benedek Pál–Homonnay András: Környezetvédelem és vízminőség-szabályozás

Dr. Papp F.—

dr. Benedek P.—

dr. Homonnay A.: Környezetvédelem Hidrológiai Közlöny 1978. 3. sz. 105 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 [év] 2. ábra. Népszaporulat, energia- és műtrágyatermelés exponenciális növekedése Fig. 2. Exponential growth of population, energy and fertilizers ságát, magasabbrendűségét, mert lényegében az élet minőségét befolyásolja, de a szennyezéssel okozott kár pénzben is mérhető. Hazánkban csak most kezdődnek azok a veszélyek, amelyekkel a fejlett ipari államok már egy-két évtizede szembetalálkoztak. Csak néhány példát említünk a szállítás terén a súlypont átkerül a vasútról a teherautóra, áttérünk a hagyományosról a „nagyipari" mezőgazdasági termelésre és a természetes faanyag helyett a műanyagokra. Eljutottunk oda, hogy termelésünk egyre növekvő kölcsönt vesz fel környezetünk ökológiai rendszerétől. Ha nem próbálunk adósságunkból folyamatosan törleszteni, akkor nem tanulunk azoknak a kapitalista államoknak a kárán, amelyek a gazdaságért egyes ipari területeken feláldozták az ember környezetét és egészségét. Óriási előnyt jelent pedig szocialista rendszerünk és tervgazdálkodásunk, amelynek nem kell megküzdenie a magán érdekek okozta konfliktusokkal. Ezt a kapitalista világ is elismeri! Elérkeztünk tehát a szervezett, a gazdaságfejlesztési tervekbe épített „aktív környezetvédelem"-hez. Ennek feladata, hogy az adott természeti, társadalmi és gazdasági kereteken belül a környezetvédelmi célkitűzést: az ember biológiai környezetének kívánt minőségű állapotát népgazdasági szempontból hatékonyan érje el. Olyan beavatkozásokat végezzen, melyek a kívánt hatást a legkisebb ráfordítással érik el, illetve adott ráfordítással a kívánt eredményt biztosítják. A környezetvédelem optimálisan csak egy adott terület (pl. vízgyűjtő) összes természeti, gazdasági és emberi tényezőinek figyelembevételével tervezhető meg és végezhető el. Tehát a környezetvédelem a rendszerelemzésen alapuló regionális tervezés elválaszthatatlan része [7]. 2. A vízgazdálkodás környezetvédelmi feladatainak főbb vonásai Az előbbi fejtegetések alapján elmondhatjuk, hogy az ember-gazdaság-természet elemekből szövevényesen felépülő környezeti rendszerben a víznek — pontosabban vízgazdálkodásnak — integráló szerepe van. A vizet sajátos tulajdonságai és nagytömegű előfordulása, valamint megújulása a természet legfontosabb szállítóközegévé tették. A természetes vízkészlet körforgása során minőségi szempontból is megújul. Az emberi tevékenység a technikai fejlettség mai szintjén azonban már olyan jellegű, hogy a vizek körforgásának természetes folyamatát mennyiségileg és minőségileg is megzavarhatja. Ezt úgy kell értenünk, hogy túlléphetjük a víz regenerálódási képességének korlátait. Az ember életterében természetes állapotban rendelkezésre álló vízkészleteket az ember a vízgazdálkodási tevékenység révén hasznosítja. Gergely István ebből arra következtet, hogy a „vízgazdálkodás minden tevékenységének már a jelenben is, de a jövőben még inkább" közvetett Az ugrásszerű életszínvonal emelkedést az új technológia révén megnövekedett produktivitás és az ebből eredő haszon okozta. A haszon egy része azonban a környezetben okozott kárból keletkezett. Nézzünk meg egy, az Egyesült Államokból származó példát A széntüzelésű erőmű nemcsak elektromosságot termel, hanem egy sereg kevésbé kívánatos dolgot, füstöt, kéndioxidot, széndioxidot, és számos szerves vegyületet, valamint hőt. Mindezek általában nem kívánatos javak és valakinek valamibe kerülnek. A füst és korom szennyezi a levegőt, kárt okoz a háztartásban, a közterületen. A kén-oxidok növelik az épület-karbantartási költségeket. A szerves vegyületekért sok esetben tüdőrákkal fizetünk. Egyébként ez utóbbinak is meg van az állami költségvetésben pontosan kimutatható „ára" (kórház, orvos, gyógyszer, munkakiesés). Az Egyesült Államokban fejenként átlag évi 20 dollárt kell fizetni a fenti energiatermelési tevékenység okozta kárért. Tehát egy 4 tagú városi család egyéves villanyszámlájához 80 dollárt kellene még hozzászámítani. Ez az energiatermelés „rejtett költsége" [4], Tehát, ha fel akarjuk tárni a modern technológia számtalan jótéteményének reális mérlegét, fel kell kutassuk azokat a rejtett költségeket is, amelyeket a környezetszennyezés képvisel. Minden, a környezetet érintő döntés ezért a haszon és kár mérlegén alapul, mely megerősíti korábbi véleményünket, hogy a környezetvédelem fontos gazdasági tevékenység is. Hangsúlyozzuk humáncentrikus-