Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

3. szám - Papp Ferenc–Benedek Pál–Homonnay András: Környezetvédelem és vízminőség-szabályozás

106 Hidrológiai Közlöny 1978. 3. sz. Dr. Papp F.—dr. Benedek P.—dr. Homonnay A.: Környezetvédelem Hullámtér és lakói 3. ábra. Vízikörnyezet (csak felszíni vizekre értelmezve) Fig. 3. The aquatic environment (interpreted for surface waters alone) vagy közvetlen környezetátalakító vagy környezetvédelmi szerepe van. „A vízgazdálkodás környezetvédelmi tevékenysége nem merülhet ki a vizek minőségének közvetlen védelmével", bár ez a tevékenység mint a környezetvédelemhez legközvetlenebbül kapcsolódó, annak szerves részét képező vízgazdálkodási feladatkör alapvető fontosságú [8], 2.1. A vízi-környezet fogalma és szennyezése A hazai vízgazdálkodás időbeli fejlődését a környezetvédelem szempontjából tekintve azt láthatjuk, hogy a korábbi időszakban a vizek környezetet károsító hatásai elleni védelem dominált. Erőteljes gazdasági fejlődésnek és ezzel együttjáró szennyezésnek kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy a vízi környezet védelmére helyeződjék át a feladatok súlypontja. Felmerül ezek után, hogy mit nevezünk vízi környezetnek? Amikor a vízről beszélünk, ezt az ökológia tanítása alapján semmiképpen sem korlátozzuk a fiziko-kémiai értelemben vett vízfázisra, hanem a vizet, mint életközeget tekintjük, amelyhez a nedvesített meder, az üledék, a lebegtetett és kolloidális hordalék is hozzátartozik, tehát minden környezeti elem, amivel a víz és a vizet benépesítő élővilág kapcsolatba kerül (3. ábra). A bioszférában, vagyis a Föld benépesült részében a víz, a levegő és a talaj ökológiai rendszerében a víznek az ember számára egészségügyileg is különleges jelentősége van. Gátat képez a talajbaktériumok és az ember között [4], Az ember közvetlenül a vízzel érintkezik. Ha ez szerves anyagban szegény, úgy a talajból bele jutó baktériumok koncentrációja is alacsony benne, tehát az emberre veszélytelen. Ha azonban szerves anyaggal „terheljük" a vizet, úgy túlélnek abban az emberre veszélyes kórokozók is. Tehát a higiénés „védőgát" lebomlik. A víz szervesanyaggal való szennyezésének ez a legveszélyesebb következménye. Nem kevesebb egészségügyi veszély forrása az emberre nézve némely szervetlen anyag vízbejutása sem. Ilyenek a nehézfémek. Előbb-utóbb leülepszenek a vízfolyás fenékiszapjába, de ismételt felkeveredésük, vagy a vízi élővilágba való beépülésük révén, közvetlenül vagy közvetve állandó higiénés veszélyt (potenciális mérgező anyagok) jelentenek az emberre [1]. A szennyezett víz káros hatásától nehéz megszabadulni, ez bonyolult feladat. Nézzük például a nehézfémek esetét. A vízellátás eredményeként keletkező szennyvizet csatorna rendszeren keresztül öntözésre akarjuk használni (most nem törődve az öntözés előtti tisztító beavatkozás mikéntjével). A szennyvízben levő nehézfémek, amelyek részben a levegőből az eső közvetítésével, vagy az utcáról jutottak be a közcsatornába, esetleg ipari tevékenységből származnak, az öntözés révén a talajba kerülnek vissza. A talaj élővilága nagyon érzékeny az ilyen fémek toxikus hatásával szemben, mert ezek megakadályozhatják a növények számára szükséges talajbaktériumok szaporodását. Ezen felül a talajban levő szerves vegyületekkel ezek a fémek új, természetellenes komplexeket képeznek. Az is megtörténhet, hogy ezek az új fém-szerves-komplexek ártalmatlanok a kultúrnövényekre, viszont az élelmünkön keresztül az emberben akkumulálódnak, és ekkor már egyáltalán nem veszélytelenek [9]. 2.2. A vízszennyezés elhárításának megoldása A vízszennyezés elleni védekezés komplex jellegét, az egész környezettel való kölcsönhatását még egy sajátosan hazai példával, a Balaton problémájával szeretnénk illusztrálni. Eleinte azt gondoltuk, a Balaton vízminőségromlását (eutrofizációt) a szennyvizek okozzák. Ma már szervezetten vizsgálva a Balatont és vízgyűjtőterületét, mint komplex életteret, látjuk, hogy az urbanizáció, a település higiénés hiányosságok, a levegőn és az esőn keresztül érkező mezőgazdasági szennyezők éppen olyan káros hatásúak, mint a pj-imernek tekintett csatornázási probléma. Ezek egymás hatását esetleg még fokozva is, együttesen felelősek a hínárosodásért, vagy a még ennél is kellemetlenebb algásodásért. Végeredményben a Balaton vizében felgyorsult eutrofizáció az emberi beavatkozás következménye. A károsító beavatkozás komplex, a levegőn, a vízen és a talajon keresztül hat a Balaton teljes vízgyűjtőjén. Ennek a felismerésnek a birtokában tehát a védekező beavatkozásnak is komplexnek kell lennie. Ezért hangsúlyozzuk, hogy a szennyezéseket — a vízi környezet védelmét — csakis a vízgyűjtőn lehet csökkenteni — azaz megelőzni — összehangolt