Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
2. szám - Dr. Andrik Péter–Dr. Takács Sándor–Cseh Péter: Higiénés vízvizsgálatok hazánk legnagyobb ivófízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon, I. Víztározó a Bán patak völgyében, Bakteriológiai vizsgálatok
94 Hidrológiai Közlöny 1977. 2. sz. Dr. Andrik P.—dr. Takács S.—Cseh P.: Higiénés vízvizsgálatok A lázbérci tározó vízgyűjtő területéről kitenyésztett Salmonella típusok 2. táblázat TOŐA . 2. Tunbi CaAMoiteAA, udenmucßiiifupoeaHHbix c meppumopuii eodocőopa eodoxpamiAuufa JJa3Öepif Tabelle 2. Die aus dent Einzugsgebiet des Speichers Lázbérc, an gezüchteten Salmonellen-Typen Sälmonella-tipus Bán-patak vízgyűjtő területe Csernely-patak vízgyűjtő területe Lázbérci tározó 1972. 197:1. 1974. 1972. 1973. 1974. 1972. 1973. 1974. S . abony 1 1 S. anatiim 1 2 1 S. brandenbnrg 1 S. cubaria 1 3 2 1 S. infantis 1 S. kaapstad 1 S. manhattan 4 8. meleagridis ........ 3 S. montevideo 1 S. newport 1 S. panama 2 1 S. saint-paul 1 S. thompson 1 S. typhi-murium 8 1 2 5 4 Összesen 19 3 9 5 1 0 1 — fi A salmonellák mellett a Bán patakból 4, a Csernely patakból 2, a víztározóból 4 alkalommal E. coli dyspepsiae baktériumokat is kimutattunk. Döntően az E. coli 0 : 125 fordult elő. 0. Mélységi bakteriológiai vizsgálatok 1974-ben 4 alkalommal a víztározón, avízkivételi műtárgy mellett mélységi bakteriológiai vizsgálatokat is végeztünk (8. ábra). A coliform szám a mélységgel növekszik, általában 4 métertől lefelé. VIII. 1-én és XI. 26-án a fenékközei, IX. 18-án és IX. 27-én a 7 méteres mélység bizonyult a legszennyezettebbnek. A baktérium szám vertikális változása némileg eltér a coliformokétól. A felszínen úszó szennyező anyagok emelik a baktérium számot, majd 6 méterig csökken a mennyisége. Az esetek többségében innen kezdve ismét növekszik a baktérium szám. E két bakteriológiai paraméter alapján — legalábbis a vizsgált időpontokban — a tó alsó 7—12 m-es mélysége mutatkozott a legrosszabb vízminőségűnek. Megbeszélés Az 5 éven át folytatott higiénés vízbaktériológiai vizsgálatok alapján a lázbérci tározó és tápvizei bakteriológiai vízminőségváltozását az alábbiakban foglalhatjuk össze. 1. Bán és Csernely patak A tápvizek vizsgálatának kezdetén, 1970-ben, majd 1971-ben, a bakteriológiai minőséget kialakító paraméterek még „tiszta" felszíni vízfolyásokat jeleztek. Ez a vízminőség tulajdonképpen 1967— 68-ban alakult ki (Andrik 1972), korábban (1960— 61-ben, Schiefner és mtsai 1964) mind a Bán, mind a Csernely patak ettől jóval szennvezettebb volt. A lázbérci tározó építésével egyidőben a patakok mentén végrehajtott vízvédelmi tevékenység kedvező hatásaként a vízfolyások tisztult vízzel kezdték feltölteni 1969—70-ben a tározót. 1974. XI. 26. 8. ábra. Mélységi bakteriológiai vizsgálatok a tározó vízkivételi műtárgya mellett Puc. 8. rAyöuHHbie fiaKmepuoAoewiecKue uccAeóoeamm eo3Ae eodo3af>opnoeo coopyxceinm Abb. 8. Bakteriologische Tiejenuntersuchungen neben dem Schöpfwerk des Speichers
