Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

2. szám - Dr. Andrik Péter–Dr. Takács Sándor–Cseh Péter: Higiénés vízvizsgálatok hazánk legnagyobb ivófízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon, I. Víztározó a Bán patak völgyében, Bakteriológiai vizsgálatok

Dr. Andrik P.—dr. Takács S.—Cseh P.: Higiénés vízvizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1977. 2. sz. 93' 37000 m 1972. 5000/ml 17 Csernely-p. ^'23 •5. ábra. A 37 ®G-os baktérium szám éves változása a víz­tározóban és a tápvizekben Puc. 5. rodoeoü xod IUCAÜ npupocma öaKtnepuee npu meM­nepamype 37° U,eAcun e e ode eodoxpaHUAUUia u npumoKoe Abb. .5 Jährliche Änderung der 37 °C Bakterien Zahl im Speicher und in den Speisewässern m% @ (fäY \ksCsemely 11,1% P­m% wBan-p. Lázbérci tarozó f 1 9F) '20,0% 9ß% 10,0% 18,7% 7. ábra. A Streptococcus faecalis szám és a salmonellák változása a víztározóban és a tápvizekben Puc. 7. Xod nucAa Streptococcus faccialis u CaAMOHeAA e eode eodoxpaHUAuu/a u npumoKoe Abb. 7. Die Streptococcus-faecalis-Zahl und die Änderung der Salmonellen im Speicher und in den Speiseivässern A 6. ábráról látható, hogy a tározóban a Clostri­dium-szám jóval magasabb, mint a vízfolyásokban, az anaerob környezet feltételei itt adottak. Külö­nösen 1973-ban mértünk jelentős értékeket. Víz­tisztítás szempontjából fontos a gát előtti víztest magas Clostridium-tartalma, mivel e baktériumok a vízkezelés során nehezen eliminálhatók. 4. Streptococcus faecalis szám A 7. ábrán az 1974-ben bevezetett fekál-indikátor Streptococcus faecalis szám vizsgálat átlageredmé­nyeit mutatjuk be. A Str. faecalis szám változása a tápvizek hossz ­szelvényében a coliformokat követ. A Bán patak­ban 100/ml, a Csernely patakban 108/ml volt a maximális érték. A tározóban mért Str. faecalis számok alacsony fekális szennyeződésre utalnak. Az ágazati szabványtervezet alapján a Bán patak és a Csernely patak IV. osztályba, a víztározó II. osztályba sorolható. 5. Kórokozó baktériumok előfordulása Az 1. táblázatból kitűnik, hogy a Bán patak 11 mintavételi pontja közül hétből kimutattunk Salmonella csoportba tartozó baktériumot. Gyak­ran fertőzött a vízfolyás dédestapolcsányi szaka­sza, leggyakrabban a 9. pont. 1970-ben és 1971-ben nem, 1972—74 között már minden évben találtunk salmonellákat a patakban, ha nem is minden min­tavételi helyen. A Salmonella pozitív minták elő­fordulása, az összes mintára vonatkoztatva, a 10. ponton 1972-ben elérte a 40%-ot, másutt egyik évben sem haladta meg a felszíni vizek felhasznál­hatósága kritériumaként javasolt 33%-ot. Évsza­kos változás kevéssé észlelhető, a salmonellák kis­víz idején gyakoribbak, mint egyébként. A Kemes­nye patakból is kimutattuk e kórokozót. A Csernely patak minden vizsgált pontján elő­fordultak Salmonella törzsek, leggyakrabban a 13— 14. sz. pontokon. 1972—74 között minden évben izoláltuk e mikrobákat a vízből, de előfordulásuk nem haladta meg a 33%-ot. Gyakori, hogy a Sal­monella baktérium a Bótai patak közvetítésével kerül a Csernely patakba (azonos típus tenyészik ki a két patakból). A víztározóból 1972-ben mutattunk ki először salmonellákat, a dédestapolcsányi ágból (ugyan­azt a típust, amit ugyanakkor a Bán patakban is megtaláltunk). 1973-ban nem tenyészett ki a tóból, ekkor a táp­vizekben is ritkábban fordult elő Salmonella. 1974-ben viszont már a 19. és a 23. pontokon is megjelentek e baktériumok, sőt az üzemi nyersvíz­ben is. Bár előfordulásuk évente, vagy 5 évre vo­natkoztatva nem magas, az ivóvíztisztítást tekint­ve, nyugtalanító. A vízgyűjtő területről kitenyészett Salmonella törzsek 14 típusba tartoztak (2. táblázat). Leggyakoribb a S. typhi-murium volt (mint Borsod megye vízfolyásaiban általában, Takács és Andrik 1973), a törzsek 40%-a tartozott e típusba. A víztározóból kitenyésztett típusok közül csak a S. montevideo nem fordult elő a tápláló vízfolyá­sokban. 10/40 mT] 6. ábra. A Clostridium szám éves változása a víztározóban és a tápvizekben Puc. 6. rodoeoü xod HUCAO KAoempuduee e eode eoáoxpanuAuu;a u npumoKoe Abb. 6. Jährliche Änderung der Clostridiumzahl im Speicher und in den Speisewässern Csernely-p.

Next

/
Thumbnails
Contents