Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

2. szám - Dr. Andrik Péter–Dr. Takács Sándor–Cseh Péter: Higiénés vízvizsgálatok hazánk legnagyobb ivófízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon, I. Víztározó a Bán patak völgyében, Bakteriológiai vizsgálatok

Hidrológiai Közlöny 1977. 3. sz. 88 Higiénés vízvizsgálatok hazánk legnagyobb ivóvízhasznosítású víztározóján, a lázbérci tavon I. Víztározó a Bán patak völgyében Bakteriológiai vizsgálatok DR. »KII11IK P É T E R», DR. TAKÁCS SÁNDOR», CSEH PÉTER*» A felszínalatti vízkészlet Magyarország számos területén — mint a borsodi iparvidéken is — kimerülőben van és nem elegendő a lakosság korszerű (vezetékes) ivóvízellátásának biztosítására. Az elmúlt 10—15 évben egyre nagyobb teret nyert a felszíni vizek ivóvízkénti hasznosítása, mint új, ós hosszabb távon is elegendő vízmennyiséget biztosító vízszerzési lehetőség. A korábáan már üzemelő felszíni víztisztító művek (Budapest, Szolnok, Siófok) mellett sorra épültek (és épülnek) az újabb ivóvíztermelő telepek, nagyobb ós kisebb vízfolyások felhasználására. (Mihálygerge, Debrecen, Sajóeeseg, Pécs stb.) Sajnos, a felszíni vizek az ipari, mezőgazdasági és kommunális behatások folytán fokozatosan — helyenként rohamosan — szennyeződnek. Bár a vízvédelem terén elért eredmények biztatóak, úgy tűnik, hogy a közeli években ezt a folyamatot csak mérsékelni, de megszüntetni nem tudjuk. Ahhoz, hogy ivóvíznyerésre alkalmas, káros szennyezó'déstől és gyakori minőségváltozástól mentes és csapadékszegény időszakban is elegendő mennyiségű felszíni víz álljon rendelkezésre, a vízfolyások összegyűjtése, tarozása szükséges. A tározás során az állóvízben fizikai, kémiai és biológiai folyamatok eredőjeként új, tisztítástechnológiai szempontból a tápvíztől előnyösebb minőségű víz jön létre. A tározóban végbemenő öntisztulás a tápvíz útján érkező szerves szennyeződések lebontását és mineralizálását eredményezi. Mindezt a tározó vízi életközösségének természetes életfolyamatai biztosítják. Hogy a tározóba került víz hogyan változik meg, milyen külső és belső faktorok szerepelnek döntően az öntisztulásban és a vízminőség kialakulásában, milyen az évszakos-napszakos, idő- és térbeli módosulás a víz állapothatározóiban és magában a vízi ekoszisztémában, ezt hazai viszonylatban — éppen a mesterséges tározók eddigi hiánya miatt — még kevéssé ismerjük. A vonatkozó külföldi szakirodalom, hazai speciális adottságokat figyelembevéve (pl. kis tározótér, alacsony vízmélység), nem adaptálható maradéktalanul. így indult meg az intenzív kutatómunka, melyben hidrobiológusok, mérnökök, vízügyi és közegészségügyi szakemberek vizsgálják — különböző okból és céllal — hazai tározóinkat, hogy képet kapjanak a víztározók, a tározott víz sajátságairól, egyben segítséget nyújtsanak jövendő tározók tervezéséhez. Kutatások folynak, vagy folytak a Hámori tavon (Bérezik ós mtsai 1907, Schiefner 1969), a rakacai víztározón (Felföldy 1967), a mecseki tározótavakon (Kovács ós Vörös 1974), a Köszörű-völgyi tározón (Estók ós mtsai 1970), és másutt, hogy csak néhány szerény példát ragadjunk ki a népes kutatógárdából. * = Borsod megyei KÖJÁL, Miskolc. ** = Észak-magyarországi Regionális Vízművek, Kazincbarcika. Mi a lázbérci tározót vizsgáljuk megépülése óta. Vizsgálataink iránya célzottan a tározott víz ivóvíznyerésre való alkalmasságának megítélése és az üzemi tisztítástechnológia segítése. Kutató munkát végzünk a tó vízgyűjtőterületén mindenszenynyező objektum felderítésére, javaslatokkal élünk azok megszüntetésére. Bár munkánk nem alapkutatás, mégis reméljük, hogy hasznos adalékokkal szolgálhatunk e vonatkozásban is. E több részből álló közleményben ismertetjük immár 5 éves vizsgálatunk eredményeit a vízbakteriológia, vízkémia és hidrobiológia területén, /. kép. Lázbérci víztározó. Gát és vízkivételi műtárgy CNUMOK 1. BodoxpaHUMiiiie JIa36eptf. IljiomiiHa u 6odo3a6opnoe coopydtcenue Bild 1. Der Speicher Lázbérc. Der Erddamm und das Schöpfwerk 2. kép. Lázbérci víztározó. Lázbérci ág CHUMOK 2. BodoxpanuAUttie Jla36epq. PyKae JIa36epi} Bild 2. Der Speicher Lázbérc. Ast Lázbérc