Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

2. szám - Dr. Andrik Péter–Dr. Takács Sándor–Cseh Péter: Higiénés vízvizsgálatok hazánk legnagyobb ivófízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon, I. Víztározó a Bán patak völgyében, Bakteriológiai vizsgálatok

Dr. Andrik P.—

dr. Takács S.—Cseh P.: Higiénés vízvizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1977. 2. sz. 89' kitérünk a víztisztítás folyamatára, a vízvédelem lehetőségeire és tennivalóira is. 1970 1971 1972 1973 1974 Összesen Bán patak vízgyűjtő Csernely patak vízgyűjtő Lázbérci tározó 8 8 29 17 14 8 72 46 43 45 25 50 83 24 95 225 117 225 Összesen 45 39 161 120 202 567 A lázbérci víztározó A lázbérci víztározó Borsod megyében, a Bán patak völgyében, az Eger—Vadna-i közút mentén, Dédestapolcsány község határában terül el (1—2. kép). A Bán patak völgyét elzáró gát hossza 255 m, magassága 19,3 m, talpszélessége 126 m, koronaszélessége 5 m. A gát előtt 33 m-re a tóban helyezték el a vízkivételi műtárgyat. Ennek függőleges esőrósze 29 m magas torony, segítségével a tározó 3 szintjéről (fenék fölött 4, 8 és 12 m-ről) lehet vizet kiemelni a tározó mellé települt ivóvíztisztító mű számára. A víztározó teljes térfogata 6,2 millió m

3, hasznos térfogata 5,8 millió m

3. Átlagos vízmélysége — telt tározó esetén — 7,5 m, legnagyobb vízmélysége — a víz kivételi műtárgy közelében — 16,5 m. A gáthoz árapasztó rendszer csatlakozik, fenékürítéssel pedig a tó vize leereszthető. A tó felülete 77 ha. Három fő ága van, a déli (dédestapolcsányi), a nyugati (upponyi) és a gáttal lezárt DK irányú lázbérci ág. A tározó hossza É-D irányban kb. 3 km, a lázbérci ág mintegy 1 km hosszú. A lázbérci víztározó építése a Borsodi Regionális Vízellátási rendszer keretében (Illés 1955) 1967-ben kezdődött (Vincze 1967), tervezése 1960-ra nyúlik vissza (Szakváry 1960, Krempels 1961). Az építkezés 1969 októberében fejeződött be, a feltöltés kb. 1 évet vett igénybe (Gerendai 1968, Mantuano 1968, Szakváry 1970). A tározó, rendeltetésének megfelelően a következő feladatokat látja el: 1. 24 000 m

3/nap nyersvizet biztosít a víztisztító mű számára, s ezzel kielégíti Ózd város vízigényét; 2. levezeti a vízgyűjtő területen keletkező árvizeket; 1. ábra. A lázbérci víztározó vízgyűjtő területe a mintavételi pontokkal Puc. 1. Bodocßop eodoxpanuAuufe Jla3Öepif u Mecma omöopa npo6 Abb. 1. Einzugsgebiet des Speichers Lázbérc mit den Probenahmepun kten 3. 0,2 m

3/sec vízpótlást ad a tározó alatt tovább folyó Bán pataknak. Mint a vízgyűjtő terület szennyező anyagainak ,,reservoir"-ja, környezetvédelmi jelentőséggel bír (Szakasits 1975, Andrik és Takács 1975), emeli a táj szépségét és idegenforgalmi látogatottságát. A tározó vízgyűjtő területe A lázbérci mesterséges tavat két vízfolyás táplálja, a Bán és a Csernely patak. Együttes vízgyűjtő területük 218 km

2 (1. ábra). A Bán patak DK-ről érkezik a tározóba. Felső szakasza a Szalajka patak, rövid távolságon Szilvás pataknak, Nagyvisnyótól Bán pataknak nevezik. Jelentősebb mellékága a Mályinka felől érkező Kemesnye patak. A Bán patak közepes vízhozama Dédestapolcsányban 0,370 m

3/sec (Stéfanné 1975). Vízgyűjtőjén 4 község fekszik. Szennvvízderítő csak Szilvásváradon, néhány üdülőben működik. A tározó építése idején mederszabályozás, partvédelem történt, a partmenti településekben szeméttárolók, WC-k, stb. épültek. Mindezek ellenére a lakosság a patakot természetes szennyvíz- és hulladékbefogadóként használja. A Bán patak Dédestapolcsányban, még a község belterületén folyik a lázbérci tóba. 3. kép. A Csernely patak partja Upponyban CHUMOK 3. Eepea pewcu lepHejib e Ynnone Bild 3. Ufer des Csermely• Bachs in Uppony A Csernely patak ÉNy felől ömlik a tározóba. Közepes vízhozama 0,190 m

3/sec (Stéfanné 1975). Több apró vízfolyásból szedődik össze, ezek egyegy településről érkeznek a főágba. Jelentősebb közülük az Upponyban belefolyó Bótai patak.