Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
2. szám - Dr. Deák Zsuzsanna: Bakteriológiai vizsgálatok a Duna Rajka–Budapest közötti szakaszán
80 Hidrológiai Közlöny 1977. 2. sz. Dr. Deák Zs.: Bakteriológiai vizsgálatok Az 1973—75. évi bakteriológiai vizsgálatok eredményei A Duna Rajka-Budapest közötti hossz-szelvényén az 1973—75. években vett 336 vízminta bakteriológiai vizsgálatának átlageredményeit évenként és paraméterenként bontva az 1. ábra szemlélteti. Az 1973—75. évi bakteriológiai vizsgálatok értékelése Az ország területére lépő Duna két közeli nagy település, Bécs és Pozsony tisztítatlan szennyvizével terhelt. Kohl [5] a Duna osztrák szakaszán, a Bécs szennyvizét szállító Donaukanal beszájadzása alatt kb. 18 km-re, az 1900 fkm-nél a következő eredményeket kapta: 20° Fekál Streptoc./ml baki./ml coliform/ml Streptoc./ml 1973 tavasz .... 12 000 42 9 osz 35 000 780 210 1974 május .... 2« 000 48 ti október . . . (i 500 440 42 A Duna tehát a Bécs alatti szakaszon bakteriálisán igen szennyezett és még az osztrák-szlovák határ közelében, 1873 fkm-nél is kimutatható a bécsi szennyvíz hatása (20° 11000; fekál coliform 48; Streptoc. 21; 1974. október). A Duna szlovák szakaszán 1868 fkm-nél, a poszonyi hídról, három éves vizsgálati periódus alatt vett 53 minta átlageredményeként Daubner és mtsa [6] a következő értékeket kapták: 20° 35° EnterobacteStreptoc. Clostribaktériumszám /ml riaceae/ml ml dium. ml 13 800 4850 1025 34 6 Az eredményekből nyilvánvaló, hogy 1848 fkmnél, Rajkánál, a várható vízminőség kedvezőtlen. Ezt bizonyítják az összehasonlítható paraméterek vonatkozásában a 3 évet átfogó rajkai vizsgálataink átlageredményei is. 1. ábra. A Dunán végzett 1973—75. évi bakteriológiai vizsgálatok átlag-eredményei évenkénti bontásban Fig. 1. Annual average results of bacteriological analyses performed on the Danube between 1973 and 1975 (1) Legend ; (2) No adata available for Szob in 1973 Vizsgálataink összességükben a vízhasznosítás szempontjából értékes, bakteriológiai mutatók értékeivel jellemzett vízminőség megállapítását, a vizszgált folyószakaszt terhelő szennyezés lebomlásának tér és időbeli, valamint meteorológiai tényezők hatására bekövetkező változásának figyelemmel kísérését teszik lehetővé. 20° 37° Coliform Fekál coliform/ ml Streptoc. ml (1975) Clostribaktóriuinsz./ml ml Fekál coliform/ ml Streptoc. ml (1975) dium/ml 60()0 959 237 70 30 2 Bár a vizsgált paraméterek és módszerek a három dunai országban nem teljesen egyezők, az öszszehasonlított értékek — a módszertani eltéréseket is figyelembe véve — nem látszanak irreálisnak és nemcsak a Rajkánál belépő Duna „szennyezett" jellegét, de a hegyi jellegűből alföldivé váló folyó kedvezőbb öntisztulását is jelzik. A Rajka-Medve közötti mintegy 42 fkm-nyi szakaszon az igen intenzív öntisztulás hatására a vizsgált mutatók éves átlagértékei gyakran zuhanásszerűen csökkentek. Több paraméternél