Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

2. szám - Dr. Deák Zsuzsanna: Bakteriológiai vizsgálatok a Duna Rajka–Budapest közötti szakaszán

Dr. Deák Zs.: Bakteriológiai vizsgálatok megállapítható, hogy minél nagyobb volt a szeny­nyezettség Rajkánál, annál intenzívebb volt az ön­tisztulás, illetve a vizsgált mikroorganizmus adott térfogatban levő számának csökkenése Medvénél. Egyedül a Clostridium szám emelkedett 1973—74­ben, mely részben a csapadékos időjárás rovására írható. Az egyes évek összehasonlításában elsősor­ban a teljes évet magába foglaló 1974—75. évi vizsgálatok eredményei a mértékadók, mégis emlí­tésreméltó, hogy 1973-ban a coliform, fekál coli­form, a 20°-os baktériumszám nemcsak Rajkánál, de Medvénél is lényegesen nagyobb volt, mint a következő két esztendőben. A Duna szennyezettsége Gönyünél — a Rába, Rábca vizével bővült Mosoni Duna beömlése alatt — az 1973. év kivételével jelentősen növekedett. A fekális terhelést jelző indikátor baktériumok és Salmonella szerotípusok számának emelkedése jellegzetes csúcsot adott. Kivételt képezett a 20° hőmérsékleten tenyésző baktériumok száma, amely Rajkától Komáromig csökkent. Gönyü és Komárom közötti szakaszon az újabb terhelés jelentős része lebomlott és a vizsgált para­méterek értékei — néhány kivételtől eltekintve — a Medvénél mért bakteriális szennyezettségnek megfelelő, vagy akörüli értékekre tértek vissza. Dunaalmásnál a szennyezettség — egy-két kivétellel — nem növekedett, hanem kismértékben tovább csökkent. A Vág és mellékfolyói által hozott terhelés tehát e mintavételi helyen már nem észlelhető, hacsak annyiban nem, hogy az előző mintavételi helyhez viszonyítva a szennyezettség csökkenése csekély. Esztergomnál a fekális és bakteriális szennyezett­ség legkifejezettebben 1973-ban, mérsékelten 1975­ben emelkedett. Az 1974-es igen csapadékos esz­tendőben, valószínűleg a Vág vízgyűjtő területén lehullott nagy mennyiségű csapadék hígító hatása következtében az értékek csökkentek, vagy alig változtak. Kivételt képezett mindhárom esztendőben a Clostridium-szám és 1973. és 1975-ben a fág oldási erősség, mely Esztergomnál kifejezetten növeke­dett. Szobnál a fekális szennyezettség kismértékben növekedett, míg a rezisztensebb Clostridium és fág értékek csökkentek. Nagymarostól kezdve a különböző indikátor­baktériumok térfogategységre jutó száma Buda­pest északi részéig fokozatosan csökkent. Egyedül Békásmegyernél észlelhető különböző paraméte­reknél és különböző években a szennyezettség fokozódása. 1973. évben hossz-szelvény vizsgálat csak 7 hó­napra terjedt ki (jún.-dec.), — így kimaradtak az átlagértékeket befolyásoló téli és tavaszi hóna­pok —: mégis az év nagyobb részében, a paraméte­rek fele lényegesen nagyobbfokú szennyezettséget jelzett, mint 1974—75-ben, Ügy tűnik tehát, hogy 1974—75-ben a vizsgált Duna-szakaszon a folyó­víz bakteriológiai vizsgálatokkal mért szennyezett­sége néhány mutató vonatkozásában csökkent. Természetesen hosszabb, több évre terjedő adat­sor lenne szükséges annak megállapítására, hogy ez a változás átmeneti vagy maradandó-e és tisztáz­Hidrológiai Közlöny 1977. 2. sz. 81 ni kellene a csökkenés okait is, melyek esetleg ked­vezőtlenek is lehetnek (pl. toxikus anyagok jelenléte a vízben). Ugyanakkor a rezisztensebb mikroorga­nizmusok közül a spórás anaerob Clostridium igen nagy számban fordult elő 1974-ben a Budapest feletti mintavételi helyeken a hideg évszakokban, 1975-ben pedig csaknem a teljes hossz-szelvényen kb. kétszeres számban volt kimutatható. Ez utal­hat az előző igen csapadékos év során bemosott szennyezés lerakódott iszapjának a víztérbe jutá­sára, de az anaerob lebontás fokozódására is. Az első feltételezést támasztják alá a megnőtt fág értékek és az első két évben vizsgált Str. faecalis­nál rezisztensebb baktériumokat is magában fog­laló fekális streptococcusok számának emelkedése a Dunaalmás-Szob térségben. A Békásmegyernél és Budapestnél 1974-ben észlelt nagyfokú Clostri­dium-szennyezettség, amely a felszíni vízkivétel révén Némedi [7] adatai szerint a főváros ivóvízé­nek minőségét is rontotta, 1975-ben nem volt kimu­tatható és a Clostridium a főváros ivóvizéből is el­tűnt. Valószínű, hogy a vízkivételi hely felett vagy közelében lerakódott iszap kedvezőtlen befolyása szűnt meg természetes vagy mesterséges úton. Az ország területére lépő, bakteriálisán súlyosan szennyezett Duna szakaszosan terhelődik a mellék­folyók vizével. A fekálindikátorok értékei alapján a szennyeződés csökkenése kedvező a terhelések közötti szakaszokon. A szennyezettség hossz-szel­vényen való csökkenését az 1. ábrán bemutatott görbék jól érzékeltetik. A terhelés és tisztulás ere­dőjeként a főváros határához érkező folyó vizében, Rajkához viszonyítva az indikátor baktériumok mennyisége jelentősen csökken, általában 70—80 %-kal. Ugyanakkor a Clostridium és fág értékek a hossz-szelvényen emelkedtek. Ez utóbbi jelenség a folyók tisztább és lassabb vízáramlású helyein lerakódott fenéküledék víztérbe jutásának tulaj­donítható. A szennyezettség hossz-szelvényen való csökke­nése jobban lemérhető az indikátor-baktériumok térfogategységre jutó számának csökkenésével, mint a vízminőségi osztályozással. A vízhasznosí­tás azonban szükségessé teszi a bakteriális szeny­nyezők határértékeinek megjelölését is ós ennek alapján a felhasználás szempontjából megenged­hető maximális szennyezettség vízminőségi osztá­lyokban való rögzítését. Az 1. táblázat adataiból kitűnik, hogy a Duna Rajka és Szob között szeny­nyezett (III. vízminőségi oszt.), fürdésre, nyersen fogyasztásra kerülő növények öntözésére nem al­kalmas, tisztítása ivóvíz előállítás céljából igen költséges eljárásokat igényel. A fentinél kedvezőbb vízminőséget csak 1975-ben észleltünk Medvénél. Nagymaros és Budapest között a vízminőség ked­vezőbb. Az 1973. évi vizsgálatok csak a Szent­endrei ág 1 fkm-nél és Budapestnél jeleztek kissé szennyezett, IT. osztályú vízminőséget, míg a csa­padékos 1974. esztendőben a bakteriális szennye­zés nagyobb vízmennyiségben oszlott el és mennyi­ségileg nem haladta meg a II. vízminőségi osztály határértékeit. A főváros ivóvízellátása szempont­jából kiemelten fontos békásmegyeri mintavételi helyen 1975-ben ismét szennyezett (III. osztály) vízminőséget észleltünk.

Next

/
Thumbnails
Contents