Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

2. szám - Dr. Deák Zsuzsanna: Bakteriológiai vizsgálatok a Duna Rajka–Budapest közötti szakaszán

Dr. Deák Zs.: Bakteriológiai vizsgálatok megállapítható, hogy minél nagyobb volt a szenynyezettség Rajkánál, annál intenzívebb volt az öntisztulás, illetve a vizsgált mikroorganizmus adott térfogatban levő számának csökkenése Medvénél. Egyedül a Clostridium szám emelkedett 1973—74ben, mely részben a csapadékos időjárás rovására írható. Az egyes évek összehasonlításában elsősorban a teljes évet magába foglaló 1974—75. évi vizsgálatok eredményei a mértékadók, mégis említésreméltó, hogy 1973-ban a coliform, fekál coliform, a 20°-os baktériumszám nemcsak Rajkánál, de Medvénél is lényegesen nagyobb volt, mint a következő két esztendőben. A Duna szennyezettsége Gönyünél — a Rába, Rábca vizével bővült Mosoni Duna beömlése alatt — az 1973. év kivételével jelentősen növekedett. A fekális terhelést jelző indikátor baktériumok és Salmonella szerotípusok számának emelkedése jellegzetes csúcsot adott. Kivételt képezett a 20° hőmérsékleten tenyésző baktériumok száma, amely Rajkától Komáromig csökkent. Gönyü és Komárom közötti szakaszon az újabb terhelés jelentős része lebomlott és a vizsgált paraméterek értékei — néhány kivételtől eltekintve — a Medvénél mért bakteriális szennyezettségnek megfelelő, vagy akörüli értékekre tértek vissza. Dunaalmásnál a szennyezettség — egy-két kivétellel — nem növekedett, hanem kismértékben tovább csökkent. A Vág és mellékfolyói által hozott terhelés tehát e mintavételi helyen már nem észlelhető, hacsak annyiban nem, hogy az előző mintavételi helyhez viszonyítva a szennyezettség csökkenése csekély. Esztergomnál a fekális és bakteriális szennyezettség legkifejezettebben 1973-ban, mérsékelten 1975ben emelkedett. Az 1974-es igen csapadékos esztendőben, valószínűleg a Vág vízgyűjtő területén lehullott nagy mennyiségű csapadék hígító hatása következtében az értékek csökkentek, vagy alig változtak. Kivételt képezett mindhárom esztendőben a Clostridium-szám és 1973. és 1975-ben a fág oldási erősség, mely Esztergomnál kifejezetten növekedett. Szobnál a fekális szennyezettség kismértékben növekedett, míg a rezisztensebb Clostridium és fág értékek csökkentek. Nagymarostól kezdve a különböző indikátorbaktériumok térfogategységre jutó száma Budapest északi részéig fokozatosan csökkent. Egyedül Békásmegyernél észlelhető különböző paramétereknél és különböző években a szennyezettség fokozódása. 1973. évben hossz-szelvény vizsgálat csak 7 hónapra terjedt ki (jún.-dec.), — így kimaradtak az átlagértékeket befolyásoló téli és tavaszi hónapok —: mégis az év nagyobb részében, a paraméterek fele lényegesen nagyobbfokú szennyezettséget jelzett, mint 1974—75-ben, Ügy tűnik tehát, hogy 1974—75-ben a vizsgált Duna-szakaszon a folyóvíz bakteriológiai vizsgálatokkal mért szennyezettsége néhány mutató vonatkozásában csökkent. Természetesen hosszabb, több évre terjedő adatsor lenne szükséges annak megállapítására, hogy ez a változás átmeneti vagy maradandó-e és tisztázHidrológiai Közlöny 1977. 2. sz. 81 ni kellene a csökkenés okait is, melyek esetleg kedvezőtlenek is lehetnek (pl. toxikus anyagok jelenléte a vízben). Ugyanakkor a rezisztensebb mikroorganizmusok közül a spórás anaerob Clostridium igen nagy számban fordult elő 1974-ben a Budapest feletti mintavételi helyeken a hideg évszakokban, 1975-ben pedig csaknem a teljes hossz-szelvényen kb. kétszeres számban volt kimutatható. Ez utalhat az előző igen csapadékos év során bemosott szennyezés lerakódott iszapjának a víztérbe jutására, de az anaerob lebontás fokozódására is. Az első feltételezést támasztják alá a megnőtt fág értékek és az első két évben vizsgált Str. faecalisnál rezisztensebb baktériumokat is magában foglaló fekális streptococcusok számának emelkedése a Dunaalmás-Szob térségben. A Békásmegyernél és Budapestnél 1974-ben észlelt nagyfokú Clostridium-szennyezettség, amely a felszíni vízkivétel révén Némedi [7] adatai szerint a főváros ivóvízének minőségét is rontotta, 1975-ben nem volt kimutatható és a Clostridium a főváros ivóvizéből is eltűnt. Valószínű, hogy a vízkivételi hely felett vagy közelében lerakódott iszap kedvezőtlen befolyása szűnt meg természetes vagy mesterséges úton. Az ország területére lépő, bakteriálisán súlyosan szennyezett Duna szakaszosan terhelődik a mellékfolyók vizével. A fekálindikátorok értékei alapján a szennyeződés csökkenése kedvező a terhelések közötti szakaszokon. A szennyezettség hossz-szelvényen való csökkenését az 1. ábrán bemutatott görbék jól érzékeltetik. A terhelés és tisztulás eredőjeként a főváros határához érkező folyó vizében, Rajkához viszonyítva az indikátor baktériumok mennyisége jelentősen csökken, általában 70—80 %-kal. Ugyanakkor a Clostridium és fág értékek a hossz-szelvényen emelkedtek. Ez utóbbi jelenség a folyók tisztább és lassabb vízáramlású helyein lerakódott fenéküledék víztérbe jutásának tulajdonítható. A szennyezettség hossz-szelvényen való csökkenése jobban lemérhető az indikátor-baktériumok térfogategységre jutó számának csökkenésével, mint a vízminőségi osztályozással. A vízhasznosítás azonban szükségessé teszi a bakteriális szenynyezők határértékeinek megjelölését is ós ennek alapján a felhasználás szempontjából megengedhető maximális szennyezettség vízminőségi osztályokban való rögzítését. Az 1. táblázat adataiból kitűnik, hogy a Duna Rajka és Szob között szenynyezett (III. vízminőségi oszt.), fürdésre, nyersen fogyasztásra kerülő növények öntözésére nem alkalmas, tisztítása ivóvíz előállítás céljából igen költséges eljárásokat igényel. A fentinél kedvezőbb vízminőséget csak 1975-ben észleltünk Medvénél. Nagymaros és Budapest között a vízminőség kedvezőbb. Az 1973. évi vizsgálatok csak a Szentendrei ág 1 fkm-nél és Budapestnél jeleztek kissé szennyezett, IT. osztályú vízminőséget, míg a csapadékos 1974. esztendőben a bakteriális szennyezés nagyobb vízmennyiségben oszlott el és mennyiségileg nem haladta meg a II. vízminőségi osztály határértékeit. A főváros ivóvízellátása szempontjából kiemelten fontos békásmegyeri mintavételi helyen 1975-ben ismét szennyezett (III. osztály) vízminőséget észleltünk.