Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
12. szám - Papp Gábor: Az osztrák vízlépcsők hajózsilipjeinek töltő-ürítő rendszerei
Papp G.: Az osztrák vízlépcsők Hidrológiai Közlöny 1977. 12. sz. 555 Északi ha józsil ip Déli h ajózsilip Alsó várak'ozoter wokozóter Északi vizerotelep • Duzzasztómű (5 *30 m) 01/226,20 mAJ erőmű tengelye 206062 fkm-ben Déli vlzerótelep !/ka pcsoló berendezi freienste/n 4 Toló géphajó Bárka TOLATMANY VONTATMÁNY A hajózsilipek egységes méreteit a tolóhajózást figyelembe véve állapították meg. Mértékadó az 1200 Mp hordképességű, 81,84 m hosszú, 10,02 m széles uszályok csoportosítása, valamint a vontató géphajó méretei voltak (1. kép). Az így kialakított hajózsilipekben a 3. ábrán vázolt tolatmány, ill. vontatmány bontás nélkül biztonságosan zsilipelhet. 4. ábra. Az Ybbs—Persenbeug-i erőmű általános elrendezése Puc. /. 06u)uü nnan eudpoy3Aa H66c—Itepceiiöypa 3. ábra. Bontás nélkül zsilipelhető tolatmány-vontatmány összeállítása Puc. 3. KoMnnehcmoeaHue napaeana, nepeoduMoeo iepe3 lUAIC3bl 6e3 pC13Ö0pKU 1. kép. A hajózsilip méretéhez mértékadó vontatmány összeállítása <t>ue. 1. KoMriAeKmoeauue cocmaea, pacuemnoeo no pa3MepaM cydoxodfwzo uiAW3a párosával építik, a zsilipkapuk egységesen a felvízi oldalon emelkedő-süllyedő, az alvizin támkapus rendszerűek. A kamrák hasznos hossza 230 m, szélessége 24 m, a felső és alsó várakozótér szélessége 100—100 m. A hajózsilipek a hajók áthaladásán kívül az árvíz kb. 25%-ának a levezetését is lehetővé teszik. A legnagyobb töltési-ürítési magasság vízlépcsőként 10—20 m között változik. Megjegyezzük, hogy az ábrákon feltüntetett magassági adatok egységesen az Adria feletti alapsíkra vonatkoznak. 4. Az Ybbs—Persenbeug-i hajózsilip A Dunán az első vízerőművet az Ulm feletti szakaszon Wiblingennél építették az 1906•—1907 közötti időben. Az 1919—1927 közötti években további négy vízerőművet építettek. A rendszeres kiépítést csak a második világháború utáni években kezdték meg. Ennek keretében építették az NSZK—Osztrák határ melletti jochensteini vízerőművet is a két ország 50—50%-os részesedésével, 1952—1956 között. Az osztrák Duna-szakasz első vízlépcsőjét Ybbs-Persenbeugnál 1954—1959 között építették,
