Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

11. szám - Dr. Gáspár Zoltán: Öntözési kapacitáskihasználás mérése ökológiai elven

Bunyevácz J.: A talajvizek nitráttartalma Hidrológiai Közlöny 1977. 11. sz. 511 rétegből táplálkozó kút szennyezett vize komoly veszélyt jelenthet a fogyasztókra. A falusi ásott kutak vizében — a bakteriológiai szennyezettség mellett — a leggyakrabban kifogásolt komponens a magas koncentrációban jelenlevő nitrát-ion. Emiatt csak a Pécsi járásban 1973—75 között 24 esetben történt methaemoglobinaemiás megbetegedés. A vizsgált 73 községből származó 831 talajvíz eredetű ivóvízminta kémiai analízise alapján próbáltunk olyan vízminőségi térképet szerkeszteni, amely a nitrátszennyezés mennyiségi és területi eloszlását szemlélteti. Ezeket figyelembe véve megállapítható, hogy — a járás általunk vizsgált kútjainak nitráttartalma 1,0—1760 mg/l között változott; — a 831 vízminta 75,4%-a csecsemőtáplálásra, az 53,8%-a ivóvízellátásra alkalmatlan volt; — a vizsgált községek 23,3%-ában nem jelölhető ki csecsemőtáplálásra megfelelő vizet adó kút, míg a települések 9,6%-ában egyetlen kút sem található, amelynek vize emberi fogyasztásra elfogadható volna. — a tejgyűjtők kútjainak 83,9%-ánál az átlagos nitrát-tartalom 40 mg/l feletti, a 64,3%-ánál pedig 80 mg/l értéknél magasabb; — a járás három talajvízre települt törpevízműve közül a hosszúhetényi vizének nitrátkoncentrációja 120 mg/l, a mecseknádasdié pedig fokozatosan emelkedik a 40 mg/l határérték felé. A nitrátszennyezés térbeni alakulását tekintve látható, hogy megfelelő nitráttartalmú ivóvíz talajvízből ma már csak ritka esetben és néhány helyen nyerhető. Az erősen beépült falusi környezetben ennek okait a következő tényezők adják meg: * — a kutak nem megfelelő elhelyezése, védőterületek hiánya, a szennyező források (szennyvízszikkasztók, emésztőgödrök, trágyadombok stb. közelsége; — helytelen kútkialakítás, becsurgás, szakszerű és folyamatos karbantartás elmaradása; — a lakosság megnövekedett vízigényei és a csatornázás, szennyvíztisztító telepek hiánya. A felmérés alapján kijelölhetők a Pécsi járás területén azok a községek, amelyek ivóvízgoudjainak megoldása — a talaj vízrétegek masszív elszennyeződése következtében — már ma elengedhetetlenül szükséges közegészségügyi feladat. A A mélyfúrású kutakra települt vízművek, a csatornahálózat, a szennyvíztisztító telepek létesítése, fejlesztése alapvető követelmény- az ivóvízellátás megnyugtató rendezése és a talaj, valamint a felszíni és talajvizek elszennyeződésének csökkentése érdekében. IRODALOM [1] N. Oruener—H. I. Shuval: Health aspects of nitrates in drinking water. Development in water quality research. Internat. Conf. on Water Qual. and Pollution Research, June 1969., Jerusalem. Ann Arbor-Humphrey Sei. Publishers, p. 89. [2

1 Bakács T.—

Kertai P.: Ember ós biológiai környezete. BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1975. [3] Darvas I.: A kútvíz-methaemoglobinaemia prevenciója és közegészségügyi vonatkozásai. Egészségtudomány, 18, 93 (1974). [4] Engert I.—Gsűrösné—

Rodler I.: Ivóvizek nitrát szennyezettsége Baranya megyében és a csecsemőkori methaemogiobinaemia megelőzésének lehetőségei. Egészségtudomány, 13, 361 (1969). [5] P. Bogovski et. al. (Eds.): N-nitroso compounds analysis and formation. WHO IARC Sei. Publications, No. 3, Lyon 1972. [6] J. Sandel

—

F. Schweinsberg

: In vivo and in vitro experiments on the formation of N-nitroso compounds from amines or amides and nitrate or nitrite. WHO IARC Sei. Puol., No. 3. p. 97. Lyon, 1972. [7] S. S. Epstein: In vivo studies an interactions between secondary amines and nitrites or nitrates WHO IARC Sei. Pub!., No. 3., p. 109. Lyon, 1972. [8] P. Rogovski

: The importance of the analysis of N-nitroso compounds in international cancer, research. WHO IARC Sei. Publ., No. 3., p. 1. Lyon, 1972. [9] Győri D.: A környezetvédelem talajtani vonatkozásai. BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1975. [10] G. W. Kreitler

—

D. C. Jones: Natural soil nitrate: The cause of the nitrate contamination of ground water in Runnels County, Texas. Ground Water, 13, 53 (1975.) [11] Bunyevácz J.: Környezetszennyeződós és vízminőség. Kézirat. Baranya megyei KÖJÁL, Pécs, 1975. [12] J. C. Gregg: Nitrate removed at water treatment plant. Civil Eng. ASCE, 43, 45 (1973). [13] R. H. F. Youtig: Pollution effects on surface waters and groundwaters. Jour. Water Poll. Control Fed., 47, 1604 (1975). [14] Runyevácz J.: Karsztforrások vízminősége és szennyeződése Pécs területén. Hidrol. Közi., 9, 424 (1975). [15] W. C. Hutton

—

S. A. LaRocca: Biological treatment of concentrated ammonia wastewaters. Jour. Water Poll. Control Fed., 47, 989 (I 975). [16] D. Alleman

—S. Jenkins

—W. Hedstrom

—L.Pochop

: Pilot plant treatment of recreation area vault toilet waste. Jour. Water Poll. Control Fed., 47, 337 (1975). [17] Fekete Z.—Hargitai L.—Zsoldos Li.: Talajtan ós agrokémia. Mezőgazd. Kiadó, Budapest, 1963. [18] Vermes L. : A jelenlegi helyzet ismertetése és a hígtrágya-hasznosítás vízminőségi kérdései. A Hígtrágya Hasznosítási Ankét előadásai, Budapest, 1972. február 15. MÉLYÉPTERV Dokumentációs Osztálya, Budapest. [19] ÍV. Brink: Water pollution from agriculture. Jour. Water Poll. Control Fed. 47, 789 (1975). [20] B. Schuknecht

—G. W. Lawton

—P. Steinke

—J. J. Delfino

: Nitrates in Wisconsin ground water. Environ. Letters, 9, 91 (1975). [21] Baranya megye Statisztikai Évkönyve 1974. KSH Baranya megyei Igazgatósága, Pécs. CoAepwaHHe nm paroB B I pyuTom.ix no/iax neicKoro paiíoiia oöJiacTH bapaim Eyneeaif, Fi. B B0A0CHaő>KCHiiii oö-tiacTH Bapaiifl rpyHTOBbie BOflbi nrpaior Ba>Kimo pojn>. M3 81 Hacejiemii

.ix nyHKTOB ne<iCKoro pafiona TOJibKO B 18 HMeeTCji KAPJUIKOBAA CTamtHíi uenTpajiH30BanHoro BOflocHaöwennH. Ha 3-x 113 ynoMnHyn.tx I8-11 /yiji BOÄOCHaSweHHfl ncnojib3yioTCíi pecypcbi rpyHTOBbix BO/I. 18 MCJibKHx cTanmiíi B npHHUHne cnaCHOIOT 21 HaceJieuHbiü nymer N TaKitM 06pa30M 113 oßiaeü MICJICHHOCTH HacejiemtH B 57 000 MCJI. ueHTpajHi30BanHi.iM O6PA30M CHa6>KaeTCfl BOAOÍÍ OKOJIO 51%. EojibLuoe MitcJio KOJiOÄueB, 3a6npaiomnx BOjty H3 HC3amnmeHH0i'0 r0pn30HTa npejtCTaBJiíieT coóoií cepe3Hyio onacHüCTb nnn noTpeőHTejieü. CoiJiacHo BemepcKOMy CTaH/iapTy na niiTi.eByio BOfly MC 448 «jth npnroTOBJiemifl rí Hinti M.'iaÄCtiuaM iipiiro^Ha Bona, ecjm B HCIÍ co/tep>KHTCíi miTpaTOB ne 6ojiee MCM 40 Mr/ji, a miTpiiTbi BCTpcnaiOTCH juiuib B cjie«ax.