Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
11. szám - Dr. Gáspár Zoltán: Öntözési kapacitáskihasználás mérése ökológiai elven
510 Hidrológiai Közlöny 1977. 11. sz. Bunyevácz J.: A talajvizek nitráttartalma centráción felüli érték sem, ami a talaj és a környezet masszív szennyezettségének egyértelmű jele. Ezek a szennyező források nem csak a legközelebb fekvő kutak vizét, hanem a talaj vízmozgás és a nitrát-ion rendkívüli mozgékonysága révén viszonylag nagy területek talajvizeit, sőt mélyebb talajrétegek vizeit is veszélyeztetik. A nitrát megjelenése a talajvízben a mineralizáció lejátszódásának eredménye. Azonban sokszor mértünk viszonylag kis nitrát-ion tartalom mellett nagy, az MSZ 448. szabványban megengedett határértékeket jóval meghaladó nitrit-ion koncentrációkat. Ezek maximális értékeit az adott községeknél feltüntetettem a 2. táblázatban is. Mivel a vizsgált kutak vízadó rétege általában 3—15 m mélységben helyezkedik el, a nagy nitrités a többnyire még nem nagy nitrát-ion tartalom egyértelműen friss szennyeződést jelzett, amelyet a higiénés viszonyok és a bakteriológiai vizsgálatok is bizonyítottak. Görcsönyben például 6,5 mg/l nitrit-ion koncentráció mellett a coliform baktériumszám 1000/100 ml, a KOI p s 6,2 mg/l, az ammónium-ion 0,0 mg/l, a nitrát-ion pedig 58 mg/l értékű volt. A 2. táblázatban — a szemléltetés kedvéért — néhány község talajvizeinél mért nitrát-ion koncentrációk jellemző értékeit mutatom be. Az 1. csoportba sorolt községeknél (Apátvarasd, Kisújbánva, Pécsbagota) minden vizsgált minta nitrát-ion töménysége 40 mg/l alatt volt, és így az ezekből, a községek és a tejgyűjtők kútjainak vizére számítható átlagos nitrát-ion koncentráció is ez alatt a határérték alatt található. A 2. csoportnál a községekben vett vízminták 47- 81- 200- 500- 100010 hO 80 200 500 1000 cN0á[mg/Ü 2. ábra. A talajvizek nitráttartalma a Pécsi járás közséc Puc. 2. Konifeiimpaifua Humpamoe e zpynmoebix eodax paüoHa ílei Abb. 2. Nitratyehalt der Grundwasser in den Gemeinden des Landkreises Pécs mindegyike 80 mg/l alatti nitrát-iont tartalmazott. Ilyen rendszerezési elv mellett a 6. csoportba sorolt községekben egyetlen vízmintánál sem mértünk 80 mg/l-nél kevesebb nitrátiont, amelyet a táblázat minimális és maximális koncentráció értékei is mutatnak. Nitrátot legnagyobb mennyiségben egy Egerágról származó vízminta tartalmazott; 1760 mg/l-es nitrát-ion koncentráció mellett a kútvíz fekál coliform-baktériumot (E. coli 2.) 840/100 ml, ammónium-iont 0,0 mg/l, nitrit-iont 0,002 mg/l ós klorid-iont 415 mg/l értékben tartalmazott, míg az összes keménység 115 nKf volt. A 2. ábrán bejelöltem a vizsgált községeket, feltüntetve egyben az itt vett vízmintáknál mért nitrát-ion koncentrációk felső értékhatárait, valamint az egyes töménységek alapján számított átlagértékeket is. így szemléletes képet lehet nyerni a járás falvaiban mérhető nitrátszennyezés mértékéről és térbeni alakulásáról. Megfigyelhető, hogy a járás területén „szigetenként" helyezkednek el azok a községek, ahol a nitráttartalom átlagértékei a 40, illetve 80 mg/l alatt vannak. Nagyobb, összefüggő terület csupán a járás észak-keleti részén jelölhető ki, amely a Keleti-Mecsek területére esik. Külön megvizsgáltuk a falusi tejgyűjtők kútjait 56 községben. Tapasztalataink szerint ugyanis ezek a kutak jól indikálják a tejgyűjtőkből eredő, nagy fehérjetartalmú szennyvizek talaj- és talajvízszennyező hatásait, a talaj tisztítóképességének kimerülését. Ennek eredményeként jelenik meg a nitrát-ion a talajvízben olyan mennyiségben, amely alapján a víz már emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik. Vizsgálataink szerint az átlagos nitrátkoncentráció a tejgyűjtők 64,3%-ánál 80 mg/l, a 83,9%-ánál pedig 40 mg/l felett van. A talajvizek elszennyeződése a tejgyűjtők területén kissé kedvezőbb képet mutat, mint a járás területének általános talajvíz-minőségi helyzete. Erre magyarázat az, hogy ezeknek a kutaknak egy részénél a szigorúbb környezeti, elhelyezési és kialakítási, valamint karbantartási feltételek érvényesültek. Az elfogadható vízminőségű kutak ennek ellenére viszonylag mégis kis számban, eléggé szétszórtan helyezkednek el a járás területén vizsgált községekben. A Pécsi járás 18 törpe vízműve közül három (Hosszúhetény, Mecseknádasd, Tengeri) talajvízre települt. A Tengeriben létesült vízmű kivételével a környezetszennyeződés hatása a vízadó rétegekre jól mérhető. Az 1974—75. évi vizsgálatok szerint a hosszúhetényi vízmű kútjának átlagos nitráttartalma 120 mg/l, ami miatt vize fogyasztásra alkalmatlan; ezt a vízadó réteget végérvényesen fel kell adni. A mecseknádasdi törpevízmű 9 m mély fúrt kútjának nitrát-ion mennyisége 1972—75. között 27,0-ről 33,5 mg/l értékűre növekedett. Mindkét vízműnél a talajvíz elszennyeződését a környező területek beépítettsége, a csatornázás hiánya és a talajviszonyok magyarázzák. 3. Összefoglalás, következtetések A pécsi járás 81 községe közül csupán 18 rendelkezik törpevízművel, ezek közül is három talajvizet szolgáltat. így a nagy számú, védetlen vízadó
