Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

11. szám - Dr. Bordás István: Nyomóvezetékek feltárás nélküli tisztításának hazai gyakorlata

Dr. Bordás I.: Nyomóvezetékek feltárás nélküli Hidrológiai Közlöny 1977. 11. sz. 483 áramlással a tisztítóeszközt az indítás helyére visszahozni. A tisztításhoz — különösen, ha a szakaszt először tisztítják — szükséges ismerni a vezeték pontos nyomvonalát, keresztmetszetét, anyagát, a szakaszon levő idomdarabokat és szerelvényeket, a vezeték állapotát, a lerakódások mértékét, tulajdonságait. Egy hálózatot annyi lépésben lehet kitisztítani, ahány összefüggő, azonos átmérőjű olyan szakaszból áll, amelyen nincsen a tisztítóeszköz útjában akadály. A hálózattisztítást célszerű a vízbetáplálás helyétől kiindulva folyamatosan végezni, így nem kerül szennyeződés a már kitisztított szakaszokba. Tisztítás alatt a vezetéken keresztül vízellátás nem végezhető. 2.4. A mechanikai csőtisztítások tapasztalatai Annak ellenére, hogy hazánkban már 1931-ben végeztek csőtisztítást, mint ahogy erről Alföldy György beszámol [3], mégis erről az eljárásról említésre méltó tapasztalatok csak az 1970-es évek első felétől kezdve vannak. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni a Pécs—Mohácsi távvezeték kitisztítását 1973-ban, és a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál 1972 óta megközelítően 100 km hosszban végzett eredményes vezetéktisztítást. Ezek közül néhány konkrét tisztítási munka a következő. — A szekszárdi kúttelep régi fővezetékének tisztítása: Ezt a munkát 1972 óta kétszer végezték el. Az egy menetben tisztított szakasz 1200 m hosszú, 0 300 mm-es azbesztcement nyomócső, 3 db 90°-os iránytöréssel. Első esetben rádióadóval felszerelt egytagú, rugalmas, dróthálóval bevont tisztítóeszközzel a mintegy 3 cm vastag vasiszap réteget 20 perc alatt letisztították. Második alkalommal hasonló kivitelű, kétrészes eszközzel a művelet 45 percig tartott. Már a tisztítóeszköz elakadására gondoltunk és keresésére indultunk, de végülis végighaladt a szakaszon. A lassú haladásnak az volt az oka, hogy kb. 2 m

3 honiokol kellett a csőből eltávolítania. A sok homok az egyik meghibásodott kútból került a vezetékbe. — A szekszárdi vízmű 0 400 mm-es fővezetékének tisztítása: A víztisztító műtől a városi elágazásokig terjedő 2,5 km hosszúságú szakaszt dróthálóval bevont rugalmas tisztítóeszköz 35 perc alatt tisztította ki. A vezeték anyaga azbesztcement, acélcsőből hegesztett idomdarabokkal, az utak, vasút ós patakmeder alatti szakaszok acélcsőből készültek. A szakaszon két út, egy vasút és egy patak-kereszteződés, 4 db 90°-os, 3 db 45°-os iránytörés, 3 db tolózár volt. A tisztítóeszköz mindezeken akadály nélkül áthaladt, az ugyancsak 3 cm vastag vaslerakódást eltávolította. — A szekszárdi vízmű régi 0 200 mm-es fővezetékének tisztítása: A vezeték a víztisztító műtől a városi elágazásig lett tisztítva egy menetben, 2 km hosszban. A vezeték anyaga azbesztcement. A lerakódás olyan nagymértékű volt, hogy a vezeték szabad keresztmetszete a tisztítóeszköz beépítése helyén 50 mm-es átmérőjű csőnek felelt meg. A vezeték egyszer patakot, egyszer vasutat és kétszer utat keresztezett, hosszabb szakaszon útburkolat alatt haladt. A tisztítás 45 percig tartott. — Tolnai vízinűkút bekötővezetékének tisztítása: A vezeték 0 200 mm-es acélcső, a kúttól a vastalanítóig halad, hossza 200 in. A csőben olyan mértékű lerakódás volt, hogy a kúttól szivattyúval szállított víz mennyisége (i00 l/p-ről 300 l/p-re csökkent. A tisztítás után a vízszállítás értéke elérte a 700 1/p-et. A tisztítóeszköz a nagymértékű vaslerakódás mellett kikotort egy köteg dróttal összekötött hegesztőelektródát, 2 db a cső szerelésekor levágott csőszelvényt és egy 30 cm hosszú laposvas darabot is. — Dunaújvárosi vízmű 300 mm-es fővezetékének tisztítása: A tisztítást a partfal építés miatt ideiglenesen üzemen kívül helyezett acélcsővezetéken két menetbon akarták elvégezni. A vezeték részben a Duna alatt, részben meredek hegyoldalon szabadon szerelve (nem földbe fektetve) haladt. Először a város felőli szakaszt tisztították. A tisztítóeszköz behelyezése a szabadon szerelt szakaszon a vezeték elvágásával és gumigyűrűs csőkötéssel elhelyezett indító csőidommal történt . Tisztítás közben a szabadon szerelt csőszakasz elmozdult, a beépítésnél elhelyezett csődarabról a csőkötések szótcsúsztak. A tisztítást csak úgy lehetett befejezni, hogy a kivágott csődarab helyére egy hosszabb darabot kellett visszahegeszteni. Az itt jelentkezett hiba nem a tisztítóeljáráshoz kapcsolódik. A vízvezetókópítés általános szabályai közé tartozik, hogy szabadon szerelt vezetéket elmozdulás ellen védeni kell. A második, a Duna alatt húzódó szakasz tisztítása a tisztítóeszköz elakadása miatt nem sikerült. Az acélcső a Duna medre alá régebben minden védelem nélkül haladt. Egyszer egy vasérc szállító hajó nekiütközött, ós a csövet összelapította. A cső nem lukadt ki, a vízszállítást az összelapított szakaszon is biztosítani tudták, ezért nem javították ki, de hogy hasonló eset többet ne forduljon elő, a vezetéket kőszórással védték. A tisztítóeszközt a kőszórás alatt az összelapított résznél a hozzákapcsolt rádióadó jelzése alapján talált ák meg. Ezen a munkán is bebizonyosodott, hogy a tisztítást a legnagyobb körültekintéssel kell végezni, mindenre ügyelve és számítva. A vezetékek tervrajzainak, a hosszszelvényeknek, nyomvonalrajzoknak, részletrajzoknak a leggondosabb tanulmányozása esetén is előfordulhatnak váratlan problémák, amelyeknek elhárítására előre fel kell készülni. A csőtisztítási munkák során általánosan tapasztaltuk, hogy a lerakódásokon, az üzem alatt keletkező szennyeződéseken túl a legkülönfélébb, sokszor jelentős mennyiségű és méretű anyagok kerülnek ki a csőből (szerszámok, kő és betondarabok, acélcső és lemezdarabok, drótdarabok, használati tárgyak, fadarabok, kavics, homok stb.). A csőtisztítás hatékonyságát legjobban bizonyítják azok a mérések, amelyek szerint a kitisztított szakaszokon a cső érdességi tényezője megközelíti, sok esetben eléri az új csőre jellemző értéket. 2.5. A hidraulikus úton mozgatott eszközök egyéb felhasználási lehetőségei A hidraulikusan mozgatott eszközök a csőtisztításon kívül sokoldalúan felhasználhatók egyéb üzemeltetési feladatok ellátására is. I lyenek például: — Vezetékellenőrzés: A vezetéken levő hibák jelentős része kideríthető az ellenőrző eszköz elakadása esetén. — Nyomvonalfelderítés: Nem fém anyagú csőbe fémzsinórt befűzve nyomvonalkereső műszerrel a vezeték nyomvonala pontosan megállapítható. A helyzetjelző rádióadó is alkalmas a cső nyomvonalának bemérésére. A helyzetjelző műszer a csőben tetszőleges helyen megállítható ós a pontos helye megállapítható (még a mélysége is). — A cső belső bevonattal való ellátása: Korrodeált acél- és öntöttvas csövek utólagos bélelésének (cementhabarcs, kalcit bevonat) egyik művelete a hálózat teljes kitisztítása. 3. Javaslatok a hazánkban célszerűen alkalmazható tisztítási technológiákra, és az ezekhez szükséges ipari háttér kérdése A vízvezetékhálózatok általános karbantartási módszerei közé be kell sorolni a csőtisztítást is. A csőtisztítási eljárások közül a hidraulikus úton