Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

10. szám - Dr. Pálfai Imre: A teljes beépítésű esőztető berendezéstípus értékelése

Dr. Pálfai I.. A teljes beépítésű Hidrológiai Közlöny 1977. 10. sz. 449 kábban, de nagyobb (50—75 mm-es) vízadagokkal való öntözés, habár a különbségek kicsik. Vassilev és Dimitrov [29] egy bulgáriai öntözőrendszerben végzett összehasonlító vizsgálat alapján megállapították, hogy a sekély gyökérzetű és a levegő nedvességtartalmának jó részét hasznosítani tudó növényeknél az automatizált teljes beépítésű esőztető berendezéssel nagyobb terméshozamok érhetők el, mint a hagyományos öntözési eljárásokkal. Az öntözés eredményességét a hagyományos eljárásoknál, de a gépi áttelepítésű esőztető berendezéseknél is sokszor az rontja le, hogy az áttelepítés költségeinek a kímélése miatt, a szükségesnél nagyobb vízadagokkal öntöznek. Ilyen szempontból különösen problematikus a zöldségnövények öntözése, mert több zöldségnövény a fejlődés bizonyos szakaszaiban viszonylag kevés (15—30 mm) öntözővizet kíván, a kelesztéskor és a palánta indításakor szükséges vízmennyiség pedig csak 5—10 mm [9]. A talaj vízpótlásán túlmenően az öntözésnek lehetnek olyan, az eredményességet jelentősen növelő különleges céljai is, mint például a légköri aszály leküzdése (ún. frissítő öntözéssel), a gyümölcs színminőségének javítása, vagy a szőlő aszúsítása. A frissítő és a színező öntözés 1 mm körüli vízmennyiség naponként többszöri kiszolgáltatását kívánja meg [9, 24], tehát csak a teljes beépítésű esőztető berendezések, s ezek közül is főként az automatizált változatok alkalmazása jöhet szóba, de ezt célszerű alkalmazni az aszúsító öntözésnél is, ahol 20—30 mm-es vízadag kiadása szükséges [9]. Ismeretes, hogy az esőztető berendezések felhasználhatók különféle anyagok, elsősorban műtrágyák kiadagolására is. E művelet legeredményesebben a teljes beépítésű berendezésekkel hajtható végre, mivel ezek egyenletesebb és pontosabb csapadékeloszlást biztosítanak, mint a hordozható vagy a vegyes csővezetékű berendezések. A különleges célú öntözések eredményességére vonatkozó hazai adatokról nincs tudomásunk, megemlíthetjük viszont Scharp [24] közleményét, amely szerint a frissítő öntözés a burgonya hozamát — három év átlagában — közel 50%kal növelte meg, s a minőséget is javította. A frissítő öntözés kedvező hatását bizonyítják a közel 30 éves olaszországi tapasztalatok is [5], Az öntözés eredményességét számottevően befolyásolhatják az öntözés kedvezőtlen hatásai, mint például a termelésből kieső terület és az öntözőberendezések mozgatásából eredő taposási kár. Amint a 6. pont ban láttuk, a teljes beépítésű berendezéseknél kieső terület nincs, de taposásra sem kell számítani, viszont más típusú berendezéseknél az ezekből eredő jövedelemkiesés, különösen a nagy termelési értéket adó kultúrák öntözésekor jelentős lehet. Figyelembe kell azt is venni, hogy az egyes berendezéseknél kényszerűségből kiadandó nagyobb vízadagok fokozzák a talaj — természetes csapadékból eredő — tűinedvesedésének a veszélyét, illetve az abból bekövetkező esetleges károkat. Összességében megállapítható, hogy a teljes beépítésű esőztető berendezésekkel — az öntözés kedvezőbb összhatásfoka, az öntözés különleges céljainak jobb kielégítése és az öntözés káros hatásainak minimumra való csökkentése következtében — nagyobb termelési eredmények érhetők el, mint az egyéb típusú berendezésekkel. Az eredménynövekedés a zöldségnövényeknél, a gyümölcsösöknél és a szőlőnél a legnagyobb. összefoglalás A bemutatott tanulmányban a teljes beépítésű esőztető berendezéstípus korszerű változatairól egy átfogó értékelést adtunk. Az értékelést elsősorban a vegyes csővezetékű berendezéstípus gépi áttelepítésű szárnyvezetékkel ellátott változataihoz viszonyítva végeztük. Megállapítottuk, hogy a teljes beépítésű esőztető berendezéstípus az élőmunka-ráfordítás, a gépimunka-ráfordítás, az energiaigény, a termelésből kieső terület, az öntözés összhatásfoka és az öntözés eredményessége szempontjából határozottan kedvezőbb, a beruházási költség szempontjából viszont kedvezőtlenebb, mint a vegyes csővezetékű típus. Az öntözési költség tekintetében, kis vízadagok és nagy évi vízfelhasználás esetén általában a teljes beépítésű, ellenkező esetben a vegyes csővezetékű típus az előnyösebb. A teljes beépítésű esőztető berendezéstípus előnyei főként a zöldségnövények, a gyümölcsösök és a szőlő öntözésekor mutatkoznak meg, mivel elsősorban e kultúrák igénylik és hálálják meg a kisebb vízadagokkal való gyakoribb öntözést és a nagyobb évi vízmennyiséget, és itt van a legjobb alkalom az öntözőberendezések különleges célú felhasználására is. Gyümölcsösökben és szőlőkben egyébként is nagyon nehéz a mozgatható berendezéseket üzemeltetni. A tanulmányból az a végkövetkeztetés vonható le, hogy a teljes beépítésű esőztető berendezésekkel, s különösen ezek automatizált változataival, jelentősen fokozható az öntözési munka termelékenysége és az öntözés hatékonysága. Tehát fontos népgazdasági érdek, hogy a teljes beépítésű esőztető berendezésekkel kapcsolatos kutatásokat fejlesszük és a gazdaságos alkalmazás feltételeit minél mélyrehatóbban kimunkáljuk. Ennek keretében célszerű az egyéb berendezésfajtákkal (pl. a. c. csöves gerincvezetékes berendezésekkel) is elvégezni az összehasonlító vizsgálatokat. IRODALOM [1] A különféle öntözőberendezések létesítésének és üzemeltetésének műszaki-gazdasági jellemzői. Kézirat. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Távlati Fejlesztési Bizottság. 1970. [2] Ardemagni, M.—Fioravanti, A.: Sula economia della somministrazione al campo nella irrigazione per aspersione. L'Irrigazione. 1974/1—2. 9—13. [3] Donev, K.: Komplexni sztacionarni napoitelni szisztemi. Hidrotehnika i Melioracii. 1969/10. 311— 314. [4] Fekete I.: Felszín alatti csővezetékes öntözési eljárás és esőszerű öntözési módszer beruházási és üzemelési költségei. Gazdálkodás. 1958/2. 43—58.