Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

9. szám - Vízkelety Éva–Lenit Lászlóné: A Zala biológiai vízminősége, különös tekintettel az antropogén hatásokra

416 Hidrológiai Közlöny 1977. 9. sz. Vízkeleti É.—Lenti Lászióné: A Zala biológiai vízminősége 3 oo 7 [fkm] KS 9. ábra. Zala: összes algaszám és a -klorofill tartalom Puc. 9. CyMMapnoe KOAMiecmeo eodopocAeü u codep^cauue a-XAopocfiuAAa e eode peicu 3aAa Fig. 9. Zala River: Total alga count and a-chlurophyll content folyó biológiai képe, majd a Zalabér térségére már ß—a mezoszapróbra tisztul a víz, s a torkolatig /9-mezoszapróbra javul, vagy marad ß—« mezoszaprób. A torkolati térség kedvezőbb szaprobitási állapota nem jelent megnyugtató vízminőség javulást, mert a szaprobitás trofitásba megy át a torkolat felé, s kedvező időjárás esetén a folyó alsó szakasza már eutróf állapotú. A magas növényi tápanyag koncentráció viszont károsan hat a befogadóra, a Balatonra. Összefoglalás 1972-től végzünk a Zalán a folyó teljes hoszszában évi két-három alkalommal vízminőség vizsgálatokat. 1974—75-ös eredmények szerint mindenvizsgált ponton magasabb volt az oldott reaktív foszfát-foszfor és ásványi nitrogén tartalom az eutrofizáció szempontjából kritikus értéknél. A torkolati rész a-klorofill koncentráció alapján mezotróf, de időnként eutróf hullámok vonulnak le a folyón. A Zala domináns mikroszervezetei a kovaalgák, kivétel a Zalaegerszeg alatti rész, ahol a szennyvíz hatására a heterotróf élőlények szaporodnak el. A folyó felső szakasza őriszentpéter— [fkm] 11 ábra 10—11. ábra. Zala: szaprobiológiai állapot Puc. 10—7 7. CanopőuoAoauiecKoe cocmonnue peKU 3aAa Figs. 10—11, Zala River: Saprobe biological conditions Alibánfa között rheon jellegű, Alibánfától a torkolatig általában rheoplanktonikus. A legnagyobb vízminőség romlást a zalaegerszegi térség szennyezése okozza, az oldott reaktív foszfát-foszfort, ásványi nitrogént és a szaprobiológiai állapotot figyelembe véve. A növényi tápanyagok koncentrációja a Zalaegerszeg alattinak a harmad részére csökken a torkolatig, de így is többszöröse a Keszthelyi öbölben mért koncentrációnak. A biológiai vízminőség vizsgált tulajdonságainak változásaiból egyértelműen megállapítható Zalaegerszeg kedvezőtlen hatása, ezért a Balaton védelme ennek mielőbbi felszámolását sürgeti. Köszönetet mondunk Tevanné Barialis Évának (Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság) aki a napi gyakoriságú összes algaszám vizsgálatokban nyújtott segítséget, valamint Tóth Ferencnek (Közópdunántúli Vízügyi Igazgatóság) a klorofill vizsgálatokban való közreműködéséért. IRODALOM [1] Felföldy L.: 1972: A kékalgák (Cyanophyta) kishatározója, VIZDOK, Bp. [2] Felföldy L.: 1974: A biológiai vízminősítós. VIZDOK Bp. [3] Liebmann, H.: 1 962 : Handbuch der Frischwasserund Abwasser-Biologie, VEB G. Fischer Verl. Jena Band I. [4] Pascher, A

.: 1915: Die Süsswasser-Flora Deutschlands, Österreichs und der Schweiz, Chlorophyceae II. Verlag von Gustav Fischer. Jena. [5] Prescott, G. W.

: 1962: Algae of the Western Great Lakes area. Revised Edition. WM. C. Brown Comp. Publ. Dubuque, Iowa. [6

] Sieminska, J.: 1964: Chrysophyta II. Bacillariophyceae

—Okrzemki. In: Starmach, K. (red.): Flora slodkowodna Polski. Tom. 6. Inst. Bot. Polska Akad. Nauk, Warszawa. [7 ] Star mach, K.: 1966: Cyanophyta — Sinice, Glaucophyta — Glaukofity. In: Starmach, K. (red.): Flora slodkowodna Polski. Tom. 2, Inst. Bot. Polska Akad. Nauk Warszawa. [8] Szebellédy Lászlóné: (Szerk.): 1970: KGST egységes vízvizsgálati módszerek. V1TUKI, Bp.