Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

9. szám - Könyvismertetés

Vízkeleti E.—Lenti Lászlóné: A Zala biológiai vízminősége Hidrológiai Közlöny 1977. 9. sz. 417 CuojiortmecKflH oueHxa xaiecTBa BOÁM penn 3ajia c yneTOM aHTponoreHHoro B03AettcTBHB Bu3KeAemu, 9.—JleHÍnu, Jl. HCCJIEFLOBAHMFL KA^IECTBA BOAH B pei<e 3ajia NPOBOASITCN HaqHHaa c 1972-ro ro«a. 3ajia öepeT CBoe Hawajio y 3anaAHoft rpaHHUH CTpaHw, B MecTHOCTii Epiuer. OHa BnaaaeT B BaJiaTOH B ioro3anaA­Hott wacTH KecTxeiicKoro 3ajtHBa (pnc. 1). fljiiiHa penn: 130 KM, NJIOMAAB Boflocöopa: 2600 KM 2. PacxoA BOÁM B YCTBE pei<H COCTABJIÍIET (B CPEAHEM 3a roA) 9,8 M 3/ceK. U,ejibio Harniix HccjieAOBaHHií 6biJio ycTaHOBjiCHHG can­pOÖHOCTH H TpO(J)HTHOCTH peKH, a T3K>K6 BblUBJieHHe B03­AefíCTBHÍl HHTeHCHBHOrO CÖpOCa CTOHHblX BOA Ha Ka'ieCTBO BOABI B peKe. KoHijeHTpauHH (|)oc(})aTa-(j)oc(J)opa (PO®~—P) h MIÍH6­paJibHoro a30Ta (NH 4 +-N+NO~—N + NO~—N) no Bceií AAHHe peKH npeBocxoAiiT 3HaneHHe, KpimmecKoe c ToqKH 3peHHH 3BTpo(})H3anHH. CTOHHbie BOAbi, nonaAaiomHe B peKy c TeppHTopmi ropoAa 3ajia3repcer (KOMMyHajibHO­ßblTOBbie H npOMblUlJieHHbie CTOKH) yBCJlMHHBaiOT B Hec­K0JibK0 pa3 KOHueHTpanmo nHTarejibHbix BemecTB B BOAC pei<n. ( CM . pp. 2—5). flpn pocTe coAepHOHHji pacTHTejibHHx nHTaTejibHbix BemecTB — Me30canp06Hbifi HHACKC nepe­XOAHT B — Me30canp06HbiH (Ha yqacTKe hh>kc cßpoca CTO­KOB) ( CM . pp. 10—11). FocnoACTByíoiuhmh MHKpoopraHH3­M3MH B peKe HBJIfllOTCfl KpeMHeBbie BOAOpOCJIH. MCKJIIO­qeHHe B STOM CMbiCJie npeACTaBJiaeT coßofi yqacTOK HHH<e 3ajia3repcer (noc. AjiHöaHípa), rAe noA AeíicTBHeM CTOH­Hbix BOA Ha6flioAaeTCíi pa3MH0>KeHne reTepoTpo<j)Hbix op­raHH3M0B. XapaKTep noTaMonjiaHKTOHa Ha BepHeM yqacTKe, Me>KAy nn. EpHceHTneTep—AjiH6aHt|)a OTHOCHTCH K Kare­ropMH „peoH"; OT AjiH6aH<})a no ycTbfl — K KaTeropHH ,,pe0-njiaHKT0HHMeci<a5i". TpOlt)HTHOCTb Ha 0CH0B3HHM COAepHOHHH XJÍOpO(j)IUia Ha BepxHeM ynacTKe MO>KHO OTHCCTH K KaTeropHH OJTH­roTpo({)Hoft, a B paftoHe ycTbH K Me30Tp0(()H0H (pnc. 8). KoHneHTpauHH pacTHTe-ibHbix nHTaTejibHbix BemecTB OT 3ajia3repcera, RAE HMCGT NHKOBOE SHAMEHHE, AO YCTBJI CHHHCAETC« AO OAHOH TpeTbH HO AAWE npw Tai<OM ypoBHe 3arpji3HeHH0CTH npii ßjiaronpHflTHbix AAH TOI O noroAHbix YCJIOBHHX MO>KET HACTYNHTB 3YTPO(()HOE COCTOHHHE. BbicoKan KOHueHTpanmi pacTHTejibHbix nHTaTejibHbix BEMECTB B BOAe peKH 3ajia HeöJiaronpHHTHO CKA3BIBAETCH Ha KAQECTBO BOÁM B caMOM BajiaTOHe. B HHTepecax ox­paHbi 03epa OT BpeAHoro B03AeiicTBiiH HCOBXOAHMO AHK­BHAHpOBaTb KOHLieHTpHpOBaHHblH IICTOHHHK 3aipfl3He­HHH: cßpoc CTOMHBIX BOA ropoAa 3ajia3i epcer. Biological water quality in the Zala River, with special regard to human effects By Vizkelety, É. (Miss )—Lenti, L. (Mrs.) Water quality analyses have been carried out on the Zala River since 1972. The Zala River originates in the Őrség Region, close to the western border of the country and discharges into Lake Balaton in the SE corner of the Keszthely Bay (Fig. 1.). The total length of the river is 130 km, she drains an area of 2600 sq. km and the normal average streamflow rate at the mouth is 9,8 cu. m/sec. The analyses were performed with the aim of deter­mining the saprobity and trophity of the river, further the impact of large-scale effluent discharges on water quality. The concentration of reactive phosphorus-phosphate (PO®~—P) and inorganic nitrogen (NH/-N+NO" — — N+N0 3 _ —N) was found to be higher than the limit value considered tolerable for eutrophication along the entire length. The effluents (of both domestic and industrial origin) discharged from the area of Zala­egerszeg town multiplies the concentration of plant nutrients in the river (Figs. 2 — 5.). In addition to the increase of plant nutrients the saprobity deteriorates from ß — a mesosaprobe to a-mesosaprobe over the section downstream of the effluent discharge (Figs. 10—11.). The micro-organisms predominating in the river water are the diatomaceous algae, except for the reach downstream of Zalaegerszeg (Alibánfa), where the effluents favour the prolification of heterotrophic organisms. Over the headwater reach between Őriszent­péter and Alibánfa the potamoplankton is rheonic in character, and rheo-planktonic farther downstream to the mouth. On the basis of a-chlorophyll content trophity was found to be oligotrophic over the headwater reaches, while mesotrophic at the mouth (Fig. 8.). The plant­nutrient concentration is highest downstream of Zala­egerszeg and this decreases to one-third around the mouth, but is still high enough to produce eutrophic conditions under suitable weather situations. The plant nutrient concentration in the stream feeding Lake Balaton is high and detrimental to water quality in the lake. For more effective pollution control in the interest of protecting the lake, urgent measures are necessary to eliminate the polluting effeet of the main, concentrated source, namely the effluents from Zalaegerszeg town. Könyvismertetés Dr. H. G. Bronns: Klassen und Ordnungen des Tier­reichs II. Bd.: Spongiara, Coelenterata, Eehinodermata. II. Abt.: Coelenterata. 2. Buch: Seyphomedusa, 8. Lieferung. Hrsg. von Dr. M. E. Thiel. — „ Jena: VEB Gustav Fischer Verlag 1977. 104. oldal. Ára 29,— M. A jenai kiadó külön kötetben jelentette meg a Scyphomeduzákra vonatkozó szakirodalmi jegyzéket.. Indokolta, hogy az eddig fellelhető tanulmányok irodalmi jegyzékei vagy hiányosak voltak, vagy csupán a fontosabbaknak vélt közleményeket említették, vagy a vizsgált területre vonatkozó cikkeket sorolták föl. Ez a kötet tekinthető a kérdéses állatcsoportot érintő, az összeállító által fellelhető közlemények felsorolásá­nak. A munka még az 1976-ban megjelent cikkeket is tartalmazza. A Szerző igen lelkiismeretes munkát végzett. Munká­jában 102 oldalon 2675 közleményt, könyvet, monográ­fiát említ meg. A magyar szerzők közül Entz Géza 4, Gelei József 1, Kolosváry Gábor 2, Sipos J. C. 1, Veress E. 3 cikkét idézi. Hidrobiológusaink nem csupán hazánkban kutatnak, messze tájak, a tengerek és óceánok élőlényeit is alka­lomadtán vizsgálják. Számukra ez az összeállítás a Scyphomeduzákra vonatkozóan hézagpótló. Dr. Hortobágyi Tibor Bartha Zs. — Felföldy L. — Hajdú L.—Horváth K.— Kiss K.— Schmidt A. — Tamás G. — Uherkovich G.: A zöldalgák Chlorococcales rendjének kisliatározója. Vízügyi Hidrobiológia 4. (1976) VIZDOK Kiadó Buda­pest. A zöldalgák Chlorococcales rendjébe tartozó mikrosz­kopikus méretű moszatok hazai felszíni vizeinkben na­gyon gyakoriak. A Vízügyi Hidrobiológia 4. füzetének megjelenése lehetővé teszi a Magyarországról eddig közölt és várhatóan előforduló Chlorococcales rendbe tartozó algafajok meghatározását. Ennek a csoportnak korszerű határozókönyve világviszonylatban sincs, a könyv szerzői ezért különösen nehéz feladat megoldására vállalkoztak. A kötet a legtöbb esetben igyekszik meg­tartani a magyarországi szerzők által használt neveket ós taxonértékelést. A közölt határozókulcs jól érthető, világos és az algák felismerését jelentősen megkönnyíti a gondosan elkészített gazdag ábraanyag. A könyv nemcsak az algák rendszerét ismerteti, hanem foglalko­zik teszt és indikátor szerepükkel is, valamint részlete­sen közli tanulmányozásuk módszereit. A sorozat új füzetének megjelenése jelentős mértékben hozzájárul a hidrobiológusok szakmai tájékoztatásához és segíti fejlődésüket. A kötet nem kerül bolti terjesztésre, csak a VIZDOK könyvesboltjaiban kapható. Dr. Kollár György

Next

/
Thumbnails
Contents