Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

9. szám - Dr. Kovács György: Statisztikai modell laza szemcsés üledékek pórusméret-eloszlásának jellemzésére

Dr. Kovács Gy.: Statisztikai modell Hidrológiai Közlöny 1977. 9. sz. 385 korisági eloszlás által fedett területtel: m <*> 2 ViAf=AJ és ezért; f v(j- Af) df=Af­<=i <> (7) — a /!/ intervallum közepes területének és a hozzá­tartozó pórusszámnak a szorzatát összegezve a minta egységnyi keresztmetszetében levő teljes pórus-felületet (tehát az na felületi porozitást vagy áttörtséget) kapjuk: m m i= 1 es / o / £{x\ Ax) dx=Ax x£(x;Ax) dx=Ax. (9) Se = ­W, c 0 / e *c fv(f-,Af)df J x£(x;Ax)dx n (H) J fv(f-,Af)df J x£(x;Ax)dx modell helyettesítése után a (11) egyenlet megol­dása a következő (4. ábra): J fv(f;Af)df=^Af=f 0Af, (8) minthogy a felületi porozitást a közepes pórus­felület és a teljes pórus-szám szorzataként is szá­míthatjuk (w^=/ 0iV). Vezessünk be dimenziónélküli paramétereket olymódon, hogy minden területdimenziójú mennyi­séget osztunk a közepes pórus-területtel (x=flf 0; Ax = Aflf 0; dx = d(f 0) és transzformáljuk az eloszlási függvényt [£(x ; Ax) függvényt alkalmazva a v(f • Af) helyett]. A (7) és (8) egyenletben kifej­tett feltételek ekkor a következő alakot veszik fel: A (6) és (9) egyenletet összevetve a pórus-méret eloszlását leíró függvényt a következő alakban adhatjuk meg: £{x ; Ax)=Ax exp ( — x) (10) A víztükör fölött h c magasságban (vagy egy W=h c szívás hatására) minden pórus, amely az f c határértéknél kisebb, telítődik kapillárisán. Ennek d c átmérője a h c értékhez a (3) egyenlet szerint kapcsolódik. A kapilláris telítettségi arány az f c területnél kisebb pórusok összterületének és az egységnyi keresztmetszet összes szabad felületének hányadosaként számítható. Ezt az arányt akár az felfo dimenziónélküli változó függvényében fejez­hetjük ki, akár helyettesíthetjük a d cld 0 hánya­dost, vagy a viszonylagos kapilláris szívást, amit az átlagos kapilláris magasság és a kérdéses szívás hányadosaként számíthatunk (Á c 0/V) : Vegyük figyelembe, hogy a kapillárisán nem telített pórusokban az adhézió hatására víz­film alakul ki. A teljes telítettségi arányt (s) ezért a (2) és (12) egyenlet megfelelő összevonásával számíthatjuk (5. ábra): s = + —) 2+l]" M-m A (13) egyenlet alkalmazásának két korlátját kell említenünk. Ezek oka — a talajnedvesség retenciós görbéjének hiszte­rézise ; és — a talaj különleges szerkezete (a művelt és a gyökérzóna nagy rései, járatai). Jól ismert jelenség, hogy a retenciós görbe hely­zete különbözik aszerint, hogy az egyensúlyi álla­potot a közel telített szelvény drénezésével értük-e el, vagy a vizsgált helyzet a talajvíz felől megindult nedvesítés eredménye. Ezt a jelenséget hívjuk hiszterézisnek. Ahhoz tehát, hogy a retenciós gör­bének tényleges alakját meghatározhassuk, a jelen­legi állapot kialakulásának történetét kellene is­mernünk. A (13) egyenlet ezt nem veszi figyelembe, ezért csak arra alkalmas, hogy a görbe lehetséges ahol W c az egységnyi térfogatú mintában kapillá­risán visszatartott vízmennyiség. A statisztikai Fajlagos felület f/f 0 Fojlagos'pórus-átméró d/d 0 0 iL n. 1 "C m m 2 3 '0 a° hc o Fajlagos kapilláris emelömogossóg h/hco 4. ábra. A telítési arány a pórusok fajlagos felületének illetőleg átmérőjének, valamint a fajlagos szivási magasság­nak függvényében ' Puc. 4. noKa3amejib nacbiuieHua e 3aeucuMocmu om ydeAb­iioü noeepxHocmu, ydenbtiozo duaMempa nop, a maicoice e 3aeucuMocmu om nodnnmuH h'ig. 4. Hate of saturation depending on the specific area or the specific diameter of the pores or on the specific suction head

Next

/
Thumbnails
Contents