Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

8. szám - Szilágyi Mihály: Tiszta oxigén használata az eleveniszapos biológiai szennyvíztisztításban

366 Hidrológiai Közlöny 1977. 8. sz. Szilágyi M.: Tiszta oxigén hatásfokát befolyásolná. Egyetlen-egy kísérlet számol be olyan megfigyelésről, amely a nitrifikációt végrehajtó baktériumok működésének lelassulását tapasztalta. — A nitrifikáció kérdése még sok kutatást igényel. Az eddigi adatok alapján elmondható, hogy az ,,UNOX" rövidebb tartózkodási ideje nincs káros kihatással a nitrifikáló baktériumokra. Kísérleti üzemben folytatott vizsgálatok (Saltford) azt mutatták, hogy az előírásoknak megfelelő BOÍ5 lebontás 1 óra alatt bekövetkezett. Ha a nitrifikálást is célul tűzték ki, úgy az további 3,5 órás tartózkodást igényelt. Hasonló eredményeket hagyományos eljárásoknál 12 óránál értek el. A kísérletek folynak és újabb eredmények várhatók a jövőben. 2. táblázat összehasonlító biológiai vizsgálatok eredményei Taöji. 2. Pe3yAbmambi cpaenumeAbuux SuoAOzmecKUX ucCAedoeaHuü Tabelle 2. Resultate der vergleichenden biologischen U ntersuchungen UNOX Hagyományos Flagellata 15 mikrométer ^15 mikrométer 3 986 000 alig 9 700 10 Rhizopoda esetleg 6 300 Ciliata pelyhek között úszó pelyhen mászó, kapaszkodó pehelyhez rögzült ritkán 30 9600 5 300 12 700 5 500 Rotatoria ritkán 80 Nemotoda esetleg ritkán — Egyike a legtöbb kutatást igénylő problémáknak a közvetlen oxigén hatására létrejött biococnosis kérdése. Egyértelműen kimutatható, hogy a közvetlen oxigénbeviteli eljárásnál a hagyományosan megszokott heterogén fajösszetétel megváltozik. A színtelen ostorosok száma óriási méretekben megemelkedik, a gyökérlábúak, a kerekes férgek, a fonalférgek és a csillósok néha teljesen eltűnnek és speciális fajok is megjelennek (2. táblázat). A kutatók új baktériumtörzsek megjelenését is feltételezik. Egyes vélemények szerint a speciálisabb fajok kevésbé ellenállóbbak, sokkal élénkebben reagálnak a külső behatárokra (hőmérsékletváltozás, oxigénáramlás csökkenése stb.). Mások még nem tartják eldöntött kérdésnek, hogy a gyorsabb lebontási sebesség a magas oldott oxigéntartalomnak köszönhető-e egyértelműen, vagy ezeknek az újabb szervezeteknek [9]. Ebben a kérdésben alapos vizsgálatokra van még szükség az elkövetkező időben. — Üzemeltetési problémaként jelentkezik, hogy elvileg a rotorok meghibásodása esetén hiba elhárításának idejére az egész reaktorsort le kellene állítani. A gyakorlatban erre elég ritkán került sor, a javítások legnagyobb része ugyanis a gázzáró födém felbontása nélkül elvégezhető volt. Ez annak volt köszönhető, hogy a tervezők az összes gépészeti berendezést a medencén kívül helyezték el. — Az üzemeltetéssel kapcsolatban megállapítható, hogy az a kezelőszemélyzettel szemben nagyobb követelményeket támaszt, elsősorban a magas fokú automatizáció, valamint a hagyományostól eltérő új technológia miatt. Két fontos tervezési alapadatról külön említést kell tenni: A hagyományos levegőztetésre kidolgozott és a gyakorlati tervezésben használt elméleti összefüggések a fölösiszaj) és az oxigénfogyasztás nagyságának meghatározására — a speciálisan erre vonatkozó kutatások szerint — nem megfelelőek. Ezeket a közvetlen oxigénbeviteli eljárásra módosítani kell [9]. Az amerikai és más országokban mért adatok szerint az oxigénfogyasztás gyakorlatban tapasztalt értékét 1,1—1,5 (kg 02/kg BOI5 lebontott) között határozzák meg, energiaigényre 1,1—1,45 kg 0

2/kWh értéket tartják reálisnak. Ez utóbbi érték természetesen eltérő egyes vizsgálatoknál és az oxigén előállítás technológiájától függ. Az oxigénfogyasztás kérdése még egyáltalán nem lezárt és sok mérési adatra van még szükség. Hasonlóan nyitott a fölösiszap mennyiségének elméleti meghatározása, hiszen az összefüggések alapján számolt értékeknél üzemközben rendre kevesebb mennyiséget tapasztaltak [9], A működő telepek adatai szerint, a fölösiszap mennyiségének csökkenése 30—40% körül van, nagysága pedig 0,33—0,55 kg sz. a./kg BOI

5. A közvetlen oxigén bevitellel működő telepek iszapjainak kezelésével külön kísérlet foglalkozik. A meglehetősen kevés konkrét adat alapján [16] megállapítható, hogy az „UNOX" rendszerből kikerülő iszapok sűríthetőségi és vízteleníthetőségi tulajdonságai a hagyományosnál kedvezőbbek. Gravitációs sűrítésnél közel kétszeres koncentráció érhető el, levegő flotációs sűrítésnél közel 1/3 polimer adagolás mellett kétszeres hatás mutatható ki. Vákuumszűrés és centrifugálás esetén 1/3 polimerszükséglet és magasabb víztelenítési hatásfok jelentkezik. A különböző összetételű és koncentrációjú szennyvizek tisztításánál az „UNOX" rendszer alkalmazhatóságának vizsgálatával igen behatóan foglalkoznak. Különleges figyelmet fordítanak az ipari szennyvizek tisztítására. Összefoglaló vizsgálati jelentés [11] alapján eddig kőolajipari-, papír-cellulóze ipari-, gyógyszeripari-, sörgyárakból származó, élelmiszer-, hús-, gabonafeldolgozó ipari-, textilipari-, baromfifeldolgozó-, gyümölcs-, konzervgyári- és kevert ipari vizekkel végeztek kísérletet. Az igen fontos speciális tapasztalatokon kívül általánosságban megállapítható, hogy a rendszer a magas szennyezettségű ipari vizeket jó hatásfokkal lebontotta (BOI

5: 90—97% KOI 80—95%) és a már korábban felsorolt előnyök itt is jelentkeztek. Mindenütt kimutatható, hogy az „UNOX" az ipari vizek nagyobb oxigén igényét képes volt biztosítani. Az üzemeltetők és a kutatók külön is felhívják a figyelmet arra, hogy az ipari üzemeknél oly gyakran előforduló lökésszerű terheléseket és nagy ingadozásokat rugalmasan az egyensúly felborulása nélkül kivédte a berendezés. A levegő-