Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
8. szám - Szilágyi Mihály: Tiszta oxigén használata az eleveniszapos biológiai szennyvíztisztításban
Szilágyi M.: Tiszta oxigén Hidrológiai Közlöny 1977. 8. sz. 365 1. táblázat Az UNOX és a hagyományos levegőztetéssel működő rendszerek párhuzamos vizsgálatainak néhány eredménye Ta6/i. 1. HeKomopbie payAbmamu uccjiedoeaHun mpadui}UOHHbix cucmeM o'lucmnu u mexHOAoeuu „yHOKC" Tabelle 1. Einige Resultate der parallelen Untersuchungen der mit UNOX und herkömmlicher Belüftung funktionierenden Systeme UNOX Hagyományos Tartózkodási idő [H] 1—2 3-8 Oldott oxigén medencében [mg/l] 6—10 1-2 Eleveniszapos koncentráció ez. a. lg/1] 5—8 13 szerves sza. a. [g/L] 3,5—6 0,9—2,6 BOIB terhelés [kgBOI 5/m 3d] 2,5—4,6 0,5—0,9 Iszapterhelés [kg BOI5 kg sz. a. d] 0,4—1 0,2—0,6 Recirkuláltatott iszap koncent. [g/l] 15—35 515 Recirkulációs arány [%] 20—50 30-100 Iszap szaporulat [kg/kg BOIB] 0,4—0,55 0,5-0,75 Mohlmann index M/gl 30—70 100150 vezési, gazdaságossági kérdései közül csak röviden néhányat emelnék ki. Az „UNOX" és a hagyományos levegőztetéssel működő rendszerek párhuzamos vizsgálatai alapján összeállított 1. táblázat lehetővé teszi a tervezési* technológiai paraméterek összehasonlítását. Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a fentiekben már leírt elméleti meggondolások és modellkísérletek alapján levont következtetések nagyüzemi méretekben is jelentkeztek. Kisebb tartózkodási idő, magas oldott oxigén, a medencében levő recirkuláltatott iszap koncentrációjának növekedése, magas szervesanyag terhelés, alacsonyabb iszapszaporalat, Mohlmann index kedvezőbb alakulása. Megállapítható, hogy a közvetlen oxigén bevitellel működő telepek egyes műtárgyai nagyságukban eltérnek a hagyományos technológiáknál tapasztaltaktól. Jelentős térfogatcsökkenés mutatkozik az elő- és utóülepítőknél és a levegőztető egységnél egyaránt. Az előülepítés ideje minimálisra csökkenthető, vagy mint a legtöbb megépült telepen egyáltalán szükségtelen. A gyakorlat azt mutatta, hogy előülepítést csak biztonsági célból szükséges alkalmazni, ha a szennyvízben például eltömődésre veszélyes anyagok vannak. Az útülepítő térfogat-csökkenését az iszap kedvezőbb tulajdonságai miatt megengedhető nagyobb felületi terhelésre vezethetjük vissza. A levegőztető egységről már részletesen szóltunk. A kisebb térfogatigény elsősorban jelentős területi megtakarításhoz, valamint az építési költségek redukálásához vezet. A gyakorlati üzemeltetés egyik sarkalati pontja az oxigénellátás folyamatos biztosítása. Az ismertetett oxigéngenerátorokkal kapcsolatban megállapítható, hogy az üzemeltetési utasításokat betartva, a szükséges karbantartási munkákat elvégezve, semmi különösebb meghibásodást nem észleltek. A P.S.A. rendszert külön is behatóan vizsgálták, különösen a molekulaszűrők eltömődésével, elszennyeződésével kapcsolatban. Ennek veszélye akkor áll fenn, ha a tisztítótelepen a levegő minősége sok kívánnivalót hagy maga után. Azt tapasztalták azonban, hogy a szűrők képesek megkötni a veszélyes szulfid és széndioxid tartalmú gázokat és felhalmozódás, vagy elmérgeződés nélkül azokat leválasztani. így kevésbé tiszta levegő esetén is tökéletes működés biztosítható. Üzemeltetők beszámoltak néhány problémáról a P.S.A. kompresszorok működésével kapcsolatban [18]. Ezek azonban helyi jellegűek voltak és némi átalakítással megszüntethető!*. Kanadában pl. működő telepen a hosszú időn át jelentkező hó és fagy okozott üzemzavarokat. A levegőztetőmedencékkel kapcsolatos kérdések: — Tervezők, kutatók és üzemeltetők egyaránt alapvető kérdésnek tekintik az oxigén gáztérben történő robbanásveszélyének biztonságos elkerülését. E célból a reaktorokat érzékelő műszerekkel felszerelték. A műszer méri az éghető gázok koncentrációját, és ha az a robbanásveszély határkoncentrációjának 25%-át eléri, automatikusan leállítja az oxigénbetáplálást és a keverőket. Ezzel egyidőben beindítja a szellőztető ventillátorokat melyek rövid idő alatt az éghető gázokat a légtérből eltávolítják, és az üzem újból beindulhat. A robbanási veszélyt tervezési módszerekkel is igyekeznek elkerülni azáltal, hogy minden tüzet okozható berendezést, elektromos kábelt a medencéken kívül helyezték el, tehát azok a gáztérrel semmiképpen nem érintkezhetnek. A nagyszámú üzemi- és félüzemi kísérletek alatt egyszer sem fordult elő, hogy szükség lett volna a biztonsági berendezés működtetésére, még a speciális kőolajipari szennyvizek tisztításánál sem. — A medencékben várható korróziós hatás elméleti növekedéséről a hosszú éves kísérletek meglepő eredményeket közöltek. A mérések szerint a korrózió semmivel sem gyorsabb, mint más levegőztető berendezéseknél, ezért a megszokottakon kívül különleges kezelés alkalmazását szükségtelennek tartják. — Üzemi mérések alapján a reaktorokban, különösen azok utolsó egységeiben pH csökkenést figyeltek meg. Ennek okáról már részletesen szóltunk (a C0 2 parciális nyomásának növekedése, recirkuláció). Ismeretes, hogy alacsonyabb pH esetén a mikroorganizmusok aktivitása csökken, ezért ezt a kérdést behatóan vizsgálták. Az eredmények szerint még az utolsó egységekben sem érte el a csökkenés azt a hatásrt, amely a lebontás