Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

8. szám - Szilágyi Mihály: Tiszta oxigén használata az eleveniszapos biológiai szennyvíztisztításban

364 Hidrológiai Közlöny 1977. 8. sz. Szilágyi M.: Tiszta oxigén 4. ábra. ,,UNOX" medence vázlatos kialakítása Puc. 4. SKOHOMUiecKoe cpaeneiiue BcßcßeKmueHOcmu ycmaHoeKU yHOKC Abb. 4. Schematische Ausbildung des „UNOX"-Beckens medencébe visszabuborékoltatják, biztosítva ezzel az alsó vízrétegek tökéletes oxigén ellátását. A recirkulációt úgy állítják be, hogy nagyobb arányú legyen, mint az egyik egységből a másikba való áramlás nagysága. Az egységek között viszont csekély nyomáskülönbséget biztosítanak, amely elég ahhoz, hogy a gáz visszakeveredését megakadályozza. így szinte lehetetlen az áramlás rövidre zárása. A gáz minden egyes medencében kényszerítve van, hogy egyenletesen eloszoljon az egész reaktortérben és a biológiai lebontás számára optimális körülményeket biztosítson. Elméletileg elképzelhető lenne, hogy az oxigén teljesen elhasználódik, azonban a biológiai lebontás során oxigénköbméterenként közel 0,63 m

3 C0

2 keletkezik, amelynek egyrésze oldatban marad, másrésze elillan — valamint vízgőz és a szennyvízben oldott más gázok is felszabadulnak. Ennek megfelelően a kísérletek azt mutatták, hogy a legkedvezőbb 0

2 felhasználás akkor van, ha a távozó gázelegy 50%-ban tartalmaz oxigént. Ekkor ugyanis még elkerülhető az, hogy az utolsó egységben oxigén nélküli gázzal kelljen levegőztetni. Az elhasznált gáz, valamint a tisztított víz az utolsó medencében kialakított távozó nyílásokon keresztül hagyja el a reaktort. Az „UNOX" medencék tehát alkalmasak arra, hogy a betáplált oxigént maximálisan kihasználják. Ezzel olyan ideális állapot teremthető, amelyben az oxigénigény és a rendelkezésre álló oxigén teljesen egyensúlyban van. A medencék kialakítása építés-kivitelezési szempontból különösebb problémát nem okoz. A megszokottakhoz képest a légmentes lefedés jelent új feladatot, Ez a gyakorlatban többféle födémszerkezettel is megoldható. Pl. bordás vasbetonfödém, a medencébe beépített acél, vagy vasbeton tartóoszlopokon nyugvó vasbeton lemez, acél, vagy más fémszerkezetű födém stb. Legcélszerűbb megoldásnak a bordás vasbeton födém látszik [20]. Középen a keverőszerkezetek ki- és beemelésére könnyen mozgatható acélszerkezetű borítás van, amely a betonhoz légzáró tömítéssel csatlakozik. Rögzítése gyors-zárással történik. Gyakorlati kérdés még a beton légzárósága. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy nincs szükség külön légzáró bevonatra, hiszen a reaktorban szükséges nyomás olyan csekély (50—100 mm vo.), hogy a beton minőségét javító anyagok használatával a feladat megoldható. Az „UNOX" rendszernél egy egyszerű és szellemes módszerrel az oxigéngáz termelést és adagolást teljesen automatikusan oldották meg, szerves kapcsolatot teremtve az oxigén generátor és a behatási medencék között. Az első reaktorba nyomásmérő műszert szereltek, amely a gáztérben bekövetkező nyomásváltozást észleli és elektronikus úton az oxigén szabályozó szelepnek impulzust ad. Mivel a befolyó szennyvíz koncentráció változása azonnal érezteti hatását (a gáz fázis nyomása megváltozik) az oxigén adagolását ennek megfelelően módosítani lehet. Ezzel az egyszerű ellenőrzéssel az egész rendszert tökéletesen össze lehet hangolni a reaktorba bevezetett víz BOI

s terhelésének változásával, és így az energia felhasználást minimumra lehet leszorítani. üzemi méretű vizsgálatok Miután sikerült egy olyan technológiát kidolgozni, amely a szennyvíztisztításban megoldotta a tiszta oxigén üzemi méretű hasznosítását, elindulhatott az átfogó vizsgálatsorozat. A vizsgálatok fő célja minél nagyobb számú üzemi adat és üzemeltetési tapasztalat gyűjtése volt. Ezeket folyamatosan feldolgozva, a gyakorlatban legjobban kezelhető berendezéshez kívántak jutni. A kutatás kiterjedt a különböző szennyvizek ,,UNOX"eljárással való tisztítására, valamint a keletkező iszapok mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározására. Összehasonlítható vizsgálatokat folytattak a már hagyományos technológiákkal, rámutattak az eltérésekre és gazdaságossági számításokat végeztek. Annak ellenére, hogy az elméleti és gyakorlati kutatásoknak még számos nyitott kérdést kellett megoldania, a világon 50-nél több közvetlen oxigén bevitellel működő telep hosszú idejű mérési adatsorait, valamint üzemeltetési tapasztalatait felhasználva már bizonyos következtetéseket lehet levonni és a tervezés számára irányelveket lehet összeállítani [21]. A közvetlen oxigén bevitellel működő telepek, technológiai, üzemeltetési, építés-kivitelezési, ter-