Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

8. szám - Dr. Dobos Irma: Nagyátmérőjű kutak szerepe a vízellátásban

358 Hidrológiai Közlöny 1977. 8. sz. Dobos I.: Nagyátmérőjű kutak 2. táblázat A zalaegerszegi nagyátmérőjű kutak jellemző adatai Tabelle 2. Charakteristische Daten der Brunnen mit grossem Durchmesser in Zalaegerszeg Table 2. Typical data of large diameter wells in the Zalaegerszeg area A kút Fajlagos vízhozam [l/p-m] KiLétesítés éve Jele Mélysége [m] Fajlagos vízhozam [l/p-m] termelhető legnagyobb vízmennyiség [l/P] 1962. V—X. 50,0 90 560 1968. V—XI. 51,0 56 900 1968. V—Xl/a. 50,0 102 1200 1968. V—XII. 55,0 101 1400 1971. V—16. 72,5 150 2600 1971. V—18. 68,0 190 2680 1971. V—19. 75,0 180 2680 1971. V—21. 71,0 135 2420 350, az utóbbiakat 460 mm 0-jű szűrőcsővel képezték ki. Ezeket megelőzően ugyancsak nagy átmérőjű (350 mm), de nem kavicsolt kutak is készültek. Összehasonlításul kizárólag az azonos kiképzésű kutakat használtuk fel (2. táblázat). E terület negyedkori rétegeinek 80 m-en belüli durva homokszintjei a legjobb vízadók. Túlterheltségük miatt a mélyebb felsőpannóniai rétegek vízszolgáltató képessége is mintegy 250 m-ig kivizsgálásra került. A négy legújabb kút vonalában szerkesztett földtani szelvény (7. ábra) azt mutatja, hogy a 20—80 m között kifejlődött két durvaszemcséjű homokréteg regionális elterjedésű, s közel azonos vastagságú. A belőlük kitermelhető vízmennyiség, valamint a fajlagos vízhozam alig mutat szórást. A kutak kiemelkedő vízhozamú termeltetése nem vonta maga után a vízadó rétegek túlzott igénybevételét. 5. I 7. ábra. Földtani és vízkémiai szelvény Zalaegerszegtől ÉK-re 1. kavicsos homok; 2. apró-, közép- ős durvaszemcséjű homok; 3. iszapos homok; 4. agyag (pleisztocén)', 5. szűrőzés helye Abb. 7. Geologisches und wasserchemisches Profil gegen Nord-Ost von Zalaegerszeg 1. Kiesiger Sand; 2. Klein-, mittel- und grobkörniger Sand; 3. schlammiger Sand; 4. Lehm (Pleistozän); 5. Ort der Filterung Fig. 7. Geological and liydrochemical profiles to the NE of Zalaegerszeg 1. Gravelly sand; 2. Fine-, medium- and coarse grained sand; 3. Silty sand; 4. Clay (Pleistocene); 5. Filtered section A rétegek szemcsenagysága és a fajlagos vízhozam között igen laza az összefüggés. A V-21. sz. kút, amely nagyrészben középszemcséjű homokot tárt fel, fajlagos vízhozama mindössze 135 l/p-m, a durvaszemcséjű rétegeké pedig (V-18, V-19) 180—190 l/p-m. A V-16. sz. kút fajlagos vízhozama ugyancsak durvaszemcséjű rétegből viszont csak 150 l/p-m. A kitermelhető maximális vízmennyiségek ugyanakkor meglehetősen közel állnak egymáshoz. A hagyományos kiképzésű kutak vízhozama e területen általában 350—400 l/p. A legutóbb létesített 4 kútból pedig összesen 10 380 l/p vízmennyiség termelhető ki. Hagyományos kiképzéssel ilyen mennyiségű víz biztosításához legalább 25 kútra lenne szükség közel azonos leszívás mellett. Bár a nagy átmérőjű kutak kivitelezési költsége kétszerháromszor, karbonátos kőzeteknél négyszer is nagyobb lehet, a költségtöbblet a többszörös vízhozam és a kedvezőbb üzemeltetési viszonyok révén gyorsan megtérül. A zalaegerszegi vízmű üzemeltetőjének (Északzalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat) költségelemzése szerint a hagyományos kiképzésű kutak létesítése 5100—5600 Ft/fm, a nagy átmérőjű kutaké pedig 10 600 Ft/fm. A kitermelt vízre vonatkoztatva a fajlagos költség az előbbieknél 0,229 Ft/m

3, az utóbbiaknál 0,118 Ft/m

3. Ezek az adatok egyértelműen a nagy átmérőjű kutak gazdaságosabb üzemeltetését igazolják. A nagy átmérőjű kutak létesítése előtti kutatófúrás (145 mm 0) szükségességét különösképpen alátámasztják a pilisszentiváni vízműkút fúrása közben észlelt nehézségek. A helykijelöléskor és tervezéskor az volt a feltételezés, hogy a felszínen észlelhető és vékonynak minősített laza törmelékes kőzet harántolása után a fúrás a tervezett 140 méterig teljes egészében szálban álló triász dolomitban folytatódik. Ezzel szemben a törmelékes zóna jóval vastagabbnak adódott, mint ahogyan azt a tervezésnél figyelembe vették. A fúrás közben végzett szeizmikus refrakciós mérések, az elektromos potenciálszelvényezés és sekélyszondázás segítségével igen értékes adatokat szereztünk a felszínközeli laza képződmény közelítő vastagságára, melynek alapján módosítanunk kellett az alkalmazott fúrási technológiát. Bizonyított tehát, hogy a földtani felépítéstől függetlenül csak előzetes kutatófúrással tehető a nagy átmérőjű kút építése teljesen biztonságossá és eredményessé [3]. Vízkémiai értékelés A nagy átmérőjű kutakkal a pleisztocén rétegekből kitermelt vizet klorid- és szulfáttartalom, valamint összes keménység szempontjából megvizsgáltuk. A szulfáttartalomban helyenként észlelt nagyobb anomália viszont indokolta, hogy a hagyományos kiképzésű kutakkal feltárt idősebb (alsópleisztocén és felsőpannóniai) képződmények rétegvizét is hasonlóképpen elemezzük. Debrecenben feltűnően nagy kloridtartalmú vizet kizárólag a Kertészeti Vállalat és a Kocsimosó I. számú kútja tárt fel (4. ábra). Figyelembe véve még a többi kismélységű kút adatait is, arra a kö-