Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

8. szám - Papp Vilmos: Öntözési előrejelzések a Kisalföld öntözőfürtjeiben

340 Hidrológiai Közlöny 1977. 8. Sé. Papp V.: Öntözési előrejelzések Öntözési előrejelzések készítése a Kisalföld öntözőfürtjeiben PAPP VILMOS* 1. A talaj nedvességtartalom ismeretének szükségessége A mezőgazdasági termelés további növelése az egységnyi területen elérhető nagyobb hozamok útján; intenzív gazdálkodással valósítható meg. Az intenzív gazdálkodás egyik fontos eszköze a szakszerűen folytatott öntözéses gazdálkodás. Öntözéssel a növények vízigényét az adott körülmények között optimálisan kívánjuk kielégíteni. A gazdaságosság viszont szükségessé teszi, hogy csak annyi öntözővizet adjunk ki, amennyi az adott helyen — a termelési célnak megfelelően — szükséges. Ennek érdekében a talaj nedvességtartalmának folyamatos ismerete nélkülözhetetlen. A pillanatnyi talaj nedvességtartalom alapján az öntözés kezdési időpontjának műszeres megállapítása, vagy gyors számítása, alapfeltétele a korszerű vízgazdálkodásnak. A talaj tényleges nedvességének ismerete az esetleges túlöntözések veszélyének jelzése; illetve a felesleges vizekj'elvezetésének szükségessége érdekében is indokolt. 1.1. A DMRVVV vízhasznosítási szaktanácsadási tevékenysége A Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat — az Északdunántúli Vízügyi Igazgatósággal megkötött éves üzemelési szerződós keretében — az öntözési idényben 4000 hektár szántó és rét-legelő területre vízhasznosítási szaktanácsot adott. Szaktanácsadásunkat a Kisalföldi öntözőfürtök növekvő területeire, azok gazdaságos üzemelésének segítése érdekében — üzembehelyezésükkel egyidejűleg -— folyamatosan kiterjesztettük. 1.2. A Kisalföldi öntözőfürtök éghajlati és talajviszonyainak rövid ismertetése Az öntözőfürtök területén uralkodó éghajlati viszonyokra alapvetően jellemző: a mérsékelten meleg nyár, nem túl zord tél és a viszonylag kisebb csapadékbizonytalanság. Alföldi viszonyok között — Petrasovits megállapítása szerint — 200 mm-es téli félévi csapadékmennyiség felett belvízkárral számolhatunk. Kapuvár térségében ez az érték 75%-os valószínűséggel fordulhat elő. A hozamok fokozása, a biztonságosabb gazdálkodás az öntözést indokolttá teszi; ugyanakkor fokozott mértékben belvízkárokra is számíthatunk — tehát a komplex vízgazdálkodási szemlélet nem nélkülözhető. A talajtényezők eltérése miatt nyilvánvaló, hogy a vízháztartást legalább táblánként kell figyelemmel kísérni. * Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, Vác. Erről győz meg bennünket a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet ezirányú tapasztalata is, mely szerint „a talajnedvesség potenciál értéke a növények számára jellemző mélységben adott növénynél és adott táblán belül közel azonos". 2. Talajmintavételek, illetve tényleges nedvességadatok feldolgozása Öntözési előrejelzéseinket a mindenkori tényleges (ún. aktuális) talajnedvesség érték meghatározása; illetve a hiányzó (visszapótlandó) nedvesség számítása alapján készítettük. A tényleges talajnedvesség növények számára hasznosítható részének számításához a talaj vízháztartási tényezők ismerete alapvetően szükséges. Ezért az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet Mosonmagyaróvári Talajtani Osztályával együttműködve — az öntözési idényt meglőzően — táblánként részletes feltárást végeztünk. Az eredeti szerkezettel vett talajminták alapján az OMMI — 10 cm-ként 60 cm szelvénymélységig — meghatározta a vízkapacitás és holtvíz- illetve diszponibilis víz értékeket térfogat %-ban; valamint a talaj genetikai típusát és egyéb vízgazdálkodási szempontból fontos paramétereket (hy; Arany féle kötöttség; humusz %; pH értékeket) is. A talaj vízháztartási tényezők meghatározását követően — azok hasonlósága alapján — átlagosan 50 hektáros tábla-nagyságokat alakítottunk ki. Talajmintavételeinket 50—60 cm szelvénymélységig 10 cm-ként végeztük; 100 cm

3 térfogatú kézi patronos fúróval. A mintavételi helyek kijelölésénél részletes (1 : 10 000 méretarányú) talajtérképeket használtunk és figyelembe vettük az OMMI tapasztalatait is. Alapelvünk, hogy a mintavételekhez a tábla azon pontját jelöljük ki, mely az átlagos talajviszonyoknak, kitettségnek leginkább megfelel. A talajmintákat a DMRVVV Kapuvári Evapotranszspirációs és Meteorológiai állomásán kialakított kislaborba szállítottuk, ahol — szárítószekrényes módszerrel — azok tényleges nedvességét meghatároztuk. Az adatokat „mm" értékekben — külön e célra rendszeresített — jegyzőkönyvben rögzítettük. 2.1. Tényleges talajnedvességmérés alapján adott öntözési előrejelzések az E. T. figyelembevételével, helyi csapadékmérések és E. T. állomásunk jelentősége Öntözési előrejelzéseinket a DMRVVV Vízhasznosítási Osztálya által készített, sokszorosított formanyomtatványon adtunk — öntözési fordulónként (18 nap). Előzetesen azonban az öntözési idényt megelőző téli félévi (X. 1.—

III. 31-ig) ún. tározási időszak csapadékáról — mely az öntözés szempontjából alapvető —• a gazdaságoknak tájékoztatást küld-