Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

8. szám - Dr. Varga György–Dr. Ziegler Károly: Új tervezéstechnológiai eljárások bevezetésének lehetőségei a vízügyi létesítmények tervezésénél

336 Hidrológiai Közlöny 1977. 8. sz. Dr. Varga—dr. Ziegler: Új tervezés-technológiai eljárások bevételét biztosító dokumentációk, katalógusok, gyártmányismertetők, kiviteli tapasztalatok gyűjteményei, továbbá az összes vonatkozó konkrét szabvány, előírás, rendelet. A műszaki tervező szervezetek általános műszaki információjának szervezését tehát ezekre kell elsősorban irányítani. Az általános műszaki információ szervezésfejlesztésének két fő szempontja a célszerű adatgyűjtő és tároló rendszer kialakítása, az adattovábbítás, illetve hozzáférés megoldása. Ezek — szemben a folyóirat és könyvdokumentálás országosan egységesen szervezhető rendszereivel — tervező-szervezetenként eltérőek lehetnek. A vízügyi műszaki tervezés az általános műszaki információ szervezése terén nehéz helyzetben van, mert a népgazdaság nagy területével áll kapcsolatban, az információigény ezért jelentős. A probléma megoldásának első lépéseként a VIZITERV-nél 1974-től egységes, általános műszaki információs rend bevezetésére került sor. A rendszer „váza" egy tervező vállalati információs szakrend (kódszám és a szakmai kör), amely a leggyakrabban előforduló és legfontosabb témakörökön alapul. A szakrend szerinti anyaggyűjtés, tárolás, es arról időszakos vállalati közleményekben nyújtott tájékoztatás speciális részlegek feladata. Csakhamar bebizonyosodott azonban, hogy a vízügyi tervezés rendkívül szerteágazó kapcsolódásaihoz szükséges, egyes speciális alapanyagok központi kezelése nem célszerű. Ezért először a széleskörű ipari háttérrel kapcsolatot tartó gépészeti, villamos és irányítástechnikai tervezés alapvető információinak egységes gyűjtésére, karbantartására és szakszerű felhasználásának irányítására ún. „decentralizált információs helyek" rendszerét vezettük be. Ennek keretében egy-egy szakember vagy részleg a Vállalat egésze részére tárolja, gondozza egy-egy részlet ismeretkör anyagait, szaktanácsadással kiegészítve nyújt szolgáltatást a hozzá fordulóknak a szükséges és aktuális ismeretek terén (pl. konkrét szivattyú kiválasztásához, korrózióvédelem betervezéséhez, vízszintmérés megoldásához stb.). Ezek a máris jól működő, bürokráciamentes kapcsolatok a katalógustervezéshez később kiépítésre kerülő adattárolás (lyukkártya, számítógép) részére is bázisként fognak szolgálni. Az általános műszaki információk tárolásához csatlakozik az információk beszerzésének és célrairányításának szervezése. Ha a műszaki információ áramlásának „csatornái" nincsenek megfelelően kialakítva, ha a sebessége lassú, ha nem megbízható, ha nincs szelektálva, azaz megszűrve (elárasztja a felhasználót), akkor ez a tervezői munka végtermékének rovására megy, mert a hiányzó információ a minőséget rontja, a szelektálatlan pedig a fölösleges időráfordítást növeli. Különösen káros a ma még gyakran előforduló hibás információ, amely a gondos munka megnyugvásával tölti el a tervezőt, így a kijavítás szükségessége többnyire túl későn derül ki (pl. elavult katalógusadat, nem kapható anyag, félreérthető alkalmazási lehetőség stb.). A műszaki tervező szervezetek általános műszaki információ beszerzési és továbbítási munkáját a tároláshoz hasonlóan — mint említettük — nem helyes a tervezővállalati könyvtári, dokumentációtári stb. témákra leegyszerűsíteni. A tervezőket szolgáló általános műszaki információ-szervezés kollektív munka, beleértve a hivatásos információs szolgáltató egységeket, a tervezőket, a vezetőket, de a külső szerveket (közreműködő beruházókat, hatóságokat, építőket, gyártókat, üzemelőket, kutatókat, fejlesztőket stb.) is. A tervezőszervezet jó műszaki információkkal való ellátása ugyanis a külső szerveknek is érdeke, amely munkájukra döntően visszahat. Ennek érvényesítésében és tudatosításában a tervező szervezetek szakemberei személyes kapcsolataik révén is igen sokat tehetnek. Az információ-szervezés magasabb fejlettségi fokán a beszerzés, tárolás, és a szelektált továbbítás feladatait kiegészítő szolgáltatásokat is biztosítani kell. Ilyenek a rendelkezésre álló információk áttekintő jegyzékei, a kikereső segédletek, személyes szaktanácsadás a célrairányított felhasználáshoz, az információ állomány karbantartása stb. Ezeknek az elemei az egyes vízügyi tervező-szervezeteknél ugyancsak kialakultak, néhány vonatkozásukban már rendszerekké is szerveződtek. A magas szintű műszaki információs rendszer ma még szinte beláthatatlan előnyöket nyújthat a munka termelékenységének, minőségének, a műszaki színvonal emelésének és a takarékosabb kivitelezés előkészítésének terén. Ilyen rendszer terméke lehet pl. a katalógus-tervezés keretében kialakított, adott szakterületre vonatkozó, a tervezőnek átadott „egységcsomag", továbbá hatékony konzultatív segítségnyújtás korszerűen nyilvántartott adatbázisra támaszkodó külső közreműködők mellett (1. még 3. pontot). 3. Katalógus-tervezés A katalógus-tervezés a műszaki tervezés folyamatában az egységesített, tipizált tervrészek magas szervezettségi fokon és arányban való felhasználása. Az egységes résztervek egyöntetűen szabályozott rendszerekké való összeszerkesztésével a konkrét tervezési (szerkesztési, rajzolási) fázison belül 10—70% tervezési időráfordítást is meg lehet takarítani. Ennek elemei jórészt ismertek, helyenként használatosak, mint pl. a különböző alaptervek („célszerűk"), típustervek, ismétlődő szövegminták, számítási sémák stb. Alkalmazásuk azonban csak a tervezők kisebb csoportjainál alakult ki. Egységes és szélesebb körű kritikai elemzésük, magasabb, átfogóbb rendszerbe való szervezésük, valamint alkalmazásuk széles körű bevezetése még hiányzik. A katalógus-tervezés módszerének általános kifejlesztése és bevezetése természetesen szorosan összefügg a kivitelezett létesítmények tipizálásával, egységesítésével. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a kivitelezésben a sokféleség oka részben a tervezői koncepciók indokolatlan szórásából ered. A katalógus-tervezés előnyei nemcsak a tervezőszervezetre korlátozódnak, hanem a kivite-