Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
8. szám - Dr. Varga György–Dr. Ziegler Károly: Új tervezéstechnológiai eljárások bevezetésének lehetőségei a vízügyi létesítmények tervezésénél
Dr. Varga— dr. Ziegler: Új tervezés-technológiai eljárások Hidrológiai Közlöny 1977. 8. sz. 335 1. ábra. A tervezésfejlesztés módszereinek és eszközeinek tagozódása Jelen anyagunkban csak néhány, elsősorban a tervezőszervezet belső hatáskörébe tartozó tervezés-technológiai témára térünk ki, nemzetközi együttműködések tapasztalataira támaszkodva. A tervezés technológiájával kapcsolatos fogalmak nemzetközi vonatkozásban is az érlelődés, és az egymáshoz való közelítés állapotában vannak. A jelen munkánkban használt fogalmak is részben átfedik egymást. Ezért ezeket, ahol csak lehetett, példákkal próbáltuk bemutatni. Egy külföldi vízügyi tervezővállalati vélemény szerint a tervezés technológiájának fejlesztésén belül, a termelékenységet növelő hatásuk miatt a katalógus-tervezés és a számítástechnika alkalmazása tartozik a legfontosabbak közé. Űgy véljük, hogy ez a sorrend a hazai viszonyokra is helytálló, azzal a kiegészítéssel, hogy a műszaki információ szervezése a vele szorosan összefüggő katalógus-tervezési módszer alapja. E bevezető után tekintsünk át néhány tervezés-technológiai eljárást, amelyeket a vízügyi létesítmények műszaki tervezésénél különösen indokolt bevezetni, illetőleg továbbfejlesztésükre nagy figyelmet fordítani. 2. A műszaki tervezési információ szervezése A műszaki tervezés jelentős része tulajdonképpen különböző információk beszerzéséből, feldolgozásából, kombinálásából és továbbításából tevődik össze. Ide tartoznak az alapadatok, a tervezés peremfeltételeit meghatározó műszaki és gazdasági ismeretanyagok, katalógusok stb., a műszaki szabályozásokkal, jogszabályokkal meghatározott általános keretek, amelyeket a tervezési munka során figyelembe kell venni. Az összetettebb tervezési feladatok végrehajtási műveleteinek is nagy része információ jellegű (különböző szakterületek egyeztetései, konzultációk, ellenőrzés stb.). Ezért a műszaki tervezési munka szervezéséhez a széleskörűen értelmezett információ-elméleti alapok és az ezek hasznosítására kialakított gyakorlati módszerek jól felhasználhatók. Jelen cikk keretei között nem tárgyaljuk a műszaki tervező szervezetek teljes információ jellegű problémakörét, így nem foglalkozunk a gazdálkodási, oktatási stb. jellegű vállalati információ szervezéssel sem. Vizsgálatunkat csak a konkrét műszaki tervezési munkát elősegítő, a tervezés racionalizálását szolgáló műszaki információ szervezésre korlátozzuk. A közvélemény gyakran az általános műszaki információ-szervezés alatt még ma is a szakkönyvek és folyóiratok dokumentációs szolgálatát érti. A műszaki tervező szakemberek azonban a gyakorlatból tudják, hogy a napi tervezési munkában valóban felhasználható informatív anyag elsősorban nem ezekből származik. Az egyre áttekinthetetlenebb folyóirat és szakkönyv áradat legfeljebb a távlati gondolkodást, a műszaki továbbképzést mozdítja elő. Az ezekkel az anyagokkal kapcsolatos, gondos válogató, szelektív információs rendszer azért fontos, hogy az ilyen távolabbi célú előretekintésre rendelkezésre álló szűkös időt minél jobb hatásfokkal lehessen hasznosítani. A műszaki tervezés napi feladatainak racionalizálását, minőségének javítását, gyorsítását elsősorban olyan műszaki információk szolgálják, amelyek az anyagi termelési folyamatok nyersanyag, félkészáru és mintakollekcióhoz hasonlíthatók. Ilyenek az ismétlődő tervek és tervrészek, típusszövegek, a kivitelezők felkészültségének figyelem-
