Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

8. szám - Dr. Varga György–Dr. Ziegler Károly: Új tervezéstechnológiai eljárások bevezetésének lehetőségei a vízügyi létesítmények tervezésénél

334 Hidrológiai Közlöny 1977. 6—7. sz. Űj tervezés-technológiai eljárások bevezetésének lehetőségei a vízügyi létesítmények műszaki tervezésénél Dr. VARGA GYÖRGY* és Dr. ZIEGLER KÁROLY* a műszaki tudományok kandidátusa 1. Bevezetés A vízügyi műszaki tervezés feladata a vízgazdálkodási létesítmények korszerű és gazdaságos megvalósításának elősegítése, kellő mennyiségű, valamint minőségű tervdokumentáció biztosításával. A növekedő beruházási feladatok szükségessé teszik a műszaki tervezési kapacitás növelését. A mennyiségi fejlesztés extenzív eszközei (többlet létszám stb.) egyre korlátozottabbak, ezért előtérbe került a műszaki tervezés termelékenységét növelő, intenzív kapacitás-bővítési eszközök és módszerek kialakításának szükségessége. A mennyiségi fejlesztés mellett a műszaki tervezés minőségének javítása azért kiemelkedően fontos, mert hatása nemcsak a tervezési munka javulásában jelenik meg, hanem a tervezési díj 20—40-szeresét kitevő értékű kivitelt is alapvetően befolyásolja. A tervezésfejlesztés feladata az említett mennyiségi (termelékenység növelési) és minőség növelési célok megvalósítási feltételeinek biztosítása. A műszaki tervezés termelékenységének növelését és minőségének fejlesztését részben a tervezési folyamat szervezése során tervező-szervezeti belső eszközökkel lehet előmozdítani, részben pedig szélesebb körű, tervezőszervezeteken kívüli eszközökkel. Ezek közé tartozik: 1. A tervező személyiségéhez kapcsolódó fejlesztés 1.1 Korszerű műszaki tervezési szemlélet és gondolkodásmód fejlesztése (koncepció alkotás, tervváltozatok, a tervkonzultáció és tervbírálat rendszerének fejlesztése, kutatási—fejlesztési eredmények követése, törekvés a típusmegoldásokra, valamint gazdaságosabb és takarékosabb létesítmény kialakítására, kiviteli és üzemelési tapasztalatok felhasználása stb.) 1.2 Továbbképzés szervezése 2. A tervezés — szervezés 2.1 A műszaki tervezői szervezet fejlesztése 2.2 A műszaki tervezési folyamat fejlesztése 3. Tervezési technológia fejlesztése 3.1 Szellemi módszerek 3.11 Műszaki tervezési információ szervezés fejlesztése, 3.12 Előmunkálati módszerek fejlesztése, 3.13 A számítástechnika műszaki tervezésben való alkalmazásának fejlesztése, 3.14 Katalógus-tervezés, 3.15 Egyéb módszerek 3.2 Űj technikai eszközök alkalmazása (gépesítés, új eszközök beszerzése és kipróbálása) * Vízügyi Tervező Vállalat, Budapest. 3.21 A műszaki tervezési információ fejlesztésének eszközei, 3.22 Előmunkálati és egyéb vizsgálati eszközök (geodézia, talajmechanika, vízminőség-vizsgálat, bemérő műszerek stb.), 3.23 Számoló- és számítógépek, 3.24 Rajzeszközök (rajzgép stb.), 3.25 Fotótechnikai berendezések (mikrofilmtechnika, információ tárolás, lépték átalakítás stb.), 3.26 A műszaki tervezés befejező szakaszának eszközei (sokszorosítás, tervdokumentáció összeállítása). 4. Tervező szervezeten kívüli eszközök 4.1 Műszaki szabályozás (szabvány, műszaki irányelv stb.), 4.2 Tipizálás (típustervek), 4.3 Egyéb, a műszaki tervezést szabályozó eszközök (tervezési jogosultság, tervtartalmi előírás stb.). A felsorolt rendszerezés sokéves vízügyi műszaki tervezésfejlesztési feladat-osztályozási tapasztalatokon alapul, de ennek ellenére sem tekintjük teljesnek. Bár az egyes pontok és alpontok egymással sokszorosan összefüggnek (pl. mikrofilmtechnika és katalógustervezés; vállalaton belüli és külső szervezésű továbbképzés, a különböző szellemi módszerek és eszközeik stb.), a választott tagolás alkalmas arra, hogy ezt a szerteágazó kérdéskomplexumot rendezetten áttekinthessük (1. ábra ). A műszaki tervezés leglényegesebb eleme a tervező szakemberek gondolkodási módja, rendszere. Ebben nagy szerepe van az intuíciónak, de eltérően a művészi alkotástól, annál sokkal kötöttebb, szigorú törvényszerűségekkel határolt keretek között megy végbe. A bonyolultabb komplex létesítmények műszaki tervezését többféle szakember csak együttesen tudja elvégezni, előtérbe kerülnek a szellemi munka szervezési problémái. Az ilyen feladatok megoldásában egyrészt az anyagi termelő folyamatok, másrészt a nem termelési jellegű csoportos szellemi tevékenység szervezési ismereteire lehet támaszkodni. A szakosodás és a feladatok összetettsége a vízügyi műszaki tervezésre is egyre inkább jellemző. Ezért a vízügyi műszaki tervezés technológiájának fejlesztése az anyagi jellegű termelés és a szellemi csoportmunka ésszerűen megválasztott, összekapcsolt szervezési eszközeinek, valamint módszereink alkalmazásával biztosítható. A tervezési folyamat és gondolkodásmód fejlesztésének szervezési, oktatási, pszichológiai problémája meghaladja e tanulmány kereteit. A továbbiakban csak néhány módszert és eszközt emelünk ki, amelyek ennek az összetett feladatnak a megoldását szolgálják.