Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

8. szám - Rákos Attila: Újszerű eljárás a csatornaépítés, valamint az építési eljárások műszaki-gazdasági jellemzőinek együttes vizsgálata során

332 Hidrológiai Közlöny 1977. 8. sz. Rákos A.: Újszerű eljárás a csatornaépítés ftlaao!mvtalri\ Abb. 4. Gemeinsame Untersuchung der technischwirtschaftlichen Kennziffern des Kanalbauverfahrens lezésben a versenytárgyalás és gyors vállalkozási döntések mutatják a sokrétű felhasználás lehetőségét. 5.2 A korszerű építéstechnológiák körében végzett vizsgálatok eredményei A vizsgálatba bevont korszerű építéstechnológiák, műszaki, szervezési, vagy gépesítési szempontból az átlagosat meghaladó színvonalat képviselik. A vizsgálat célja: Korszerű építéstechnológiák műszaki-gazdasági szervezési jellemzőinek együttes alakulásának vizsgálata. A hatékony építéstechnológiák tervezéséhez, beszabályozáshoz és felkutatásához megfelelő — könnyen kezelhető — segédeszköz biztosítása. A vizsgálat eredménye: Az első két faktor alapján a modellhűség: 71,70%-os. A Icommunalitások közül kiugróan magas korszerűségi mutató 0,9756, a bérhányad 0,9640, a munkaterület nagyság 0,9359, az építési idő 0,9338 és a szerelő jelleg mutatójának 0,9310 értékei. A korreláiós tényezők közül csak a magas értékeket vizsgálva szembetűnő a víztelenítés és 1 mFt beépítéséhez szükséges idő 0,82, a költség és az építési idő 0,90, a munkaterület és a keresztmetszeti átfutási idő 0,81, a munkaterület és a szerelő jelleg 0,84, valamint a munkaterület és bérhányad 0,89, az építési idő és keresztmetszeti átfutási idő 0,88 továbbá a keresztmetszeti átfutási idő és szerelő jelleg 0,80 keresztmetszeti átfutási idő és bérhányad 0,90, a kivitelezés sebessége és a géplánckihasználás közötti 0,83, a korszerűségi mutató és élőmunka igényesség 0,85, valamint a szerelő jelleg és bérhányad 0,82 értékei. A 3. ábra az 1. ábrához hasonlóan a generált elemek leképezett eloszlását ábrázolja. Sajnos a vizsgálatba vont technológiák kis száma miatt a csoportképződésnek csak nyomai fedezhetők fel — a jelmagyarázat szerint. A 4. ábrán az egyes építési eljárások miíszakigazdasági jellemzőinek együttes alakulását láthatjuk egy megfelelő nomogramon. Az ábrán az egyes technológiák konkrét jellemzőit poligonok, a generált technológiai jellemzőket egyenesek mutatják. Az 1. ábránál említett általános feladat nagyság mutatót itt is megtalálhatjuk, de sokkal fontosabb a kiegyenlítő egyenes hajlásszöge, amely az eljárás hatékonyságáról, szervezettségéről és korszerűségéről egyértelmű tájékoztatást ad. Az ábrázolt példák igen meggyőzően támasztják alá az építési tevékenység végeredményében is mutatkozó jelentős különbséget. Adott technológiák gyengéi és pozítivumai elemezhetők a kiugró hibák vizsgálata, javítása után az eljárás hatékonyabbá tehető. Az alfa tengely körüli mutatók tehát jelentős információt takarnak, de minden esetben szükség van az egyenes hajlását jellemző információ megadására is. Az egyes építéstechnológiák volumen szerinti (projekt mutató) sorolása az alfa csökkenő sorrendjében nyerhető. Ez a sorrend a költségekkel ellentétes, az első elem a legköltségesebb. Az egyes adott átmérő változatokra kidolgozott megoldások ún. struktúra mutatója (a kiegyenlítő egyenes irány tangense) lényegesen több és gazdagabb információt szolgáltat. Ha az átmérő változik, akkor az egész technológiát (annak összes elemét) felül kell