Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

8. szám - Rákos Attila: Újszerű eljárás a csatornaépítés, valamint az építési eljárások műszaki-gazdasági jellemzőinek együttes vizsgálata során

Rákos A.: Újszerű eljárás a csatornaépítés Hidrológiai Közlöny 1977. 8. sz. 331 Az ábrán lehetőség nyílik újabb, esetleg nem számszerűsíthető jellemző felkutatására. Az 1. Ábrán látható leképzett eloszlás vizsgálata és elemzése a csatornaépítési eljárások egyik fő jellemzőjét a — nem számszerűsíthető — csőanyag szerinti csoportképződést tükrözi. Az 1. ábra elemezhető a következőképpen: — az egyes koordináta tengelyeknek egymással vetületben bezárt szöge alapján hogyan változnak a mutatók, — melyik elem melyikkel van a legszorosabb függésben. (Pl.: a költségeket leginkább a víztelenített hossz, majd az építési idő befolyásolja és így tovább.) — Az egyes pontfelhők (homogén részhalmazok) a vetítés kapcsán hol alakultak ki ? pl.: a Mélyépítő Vállalat által gyártott csövekből épített csatornák ára az átmérő tekintetében magasabb a Rockla, vagy Dywidag csövekből kivitelezett csatornák áránál. — Ha az egyes felhőket, vagy egyedi pontokat valamilyen okból el kell mozdítani, vagyis paramétereit változtatni — a hatás okozta változások leolvashatók, becsülhetők. Pl.: távlati fejlesztési terv miatt nagyobb átmérőt kellene betervezni — hogyan módosítja ez a körülmény az építés költségét és idő adatait ? é. i. t. — Az extrémális pontok egyedi jellemzőket takarnak. Pl.: kedvezőtlen körülmények között végrehajtott kísérleti építkezés (szegedi mechanikus pajzs), ipartelepi robbanásbiztos csatorna acélcsőből (Százhalombatta) sorozatosan római kori leletekre bukkanó főgyűjtőépítés, szanálás alatt álló területen (Óbuda) stb. A

r2. ábrán közölt nomogram elemzése előtt előre kell bocsátani, hogy a vizsgálatba vont technológiák sokrétűsége és az adatsor viszonylagos rövidsége miatt a nomogram csak gondolatébresztőként használható. A nomogramon a tengelyek elhelyezkedése és beosztása olyan, hogy a modell segítségével generált elemek egy-egy egyenesen fekszenek. A generált elemeket ábrázoló egyenes a mintaelem poligonjának kiegyenlítő egyenese. A kettő közötti eltérések az egyes változókhoz számított kommunalitások függvényében alakulnak. (Szembetűnő a költségek pontos, illetve a mélység és a víztelenített hossz rosszabb közelítése.) A kiegyenlítő egyenes kimetszi az alfa tengelyen az ún. általános feladat nagysága mutatót, az egyenes hajlásszöge pedig a feladat összetételét tükrözi. (Pl.: rövid, nagyátmérőjű, vagy hosszú kisátmérőjű csatorna). Ilyen nomogramok szerkeszthetők külön-külön zárt eljárásokra, talajvízszint alatt, illetve feletti nyílt csatornaépítési eljárásokra, mikor a maradék mátrix elemeinek abszolút értéke és a szórások jelentősen csökkennének, az egyes poligonok az egyeneshez lényegesen közelebb esnének. A nomogram kellő megbízhatóságú és hosszúságú adatsor esetén igen gyorsan, gazdaságosan és előnyösen használható a durva költség és az építési idő meghatározásában, a műszaki paraméterek alapján terv-variánsok közötti választások esetén. Ha az egyes változók tengelye mellé a vizsgált pontba felmérjük a szórásnak megfelelő hosszat és a vizsgált csatorna valamelyik jellemzője ebből az intervallumból kilép, akkor vagy az információ helytelen, vagy valamely szempontból speciális esettel állunk szemben. A tervezésben az egyes variánsok közötti választás, illetve valamely műszaki paraméter változás hatásának nyomon követése, a beruházói tevékenységben építési idő és költségbecslés, helytelen információk felkutatása, kivite3. ábra. A generált mintaelemek kétváltozós standardizált eloszlása Abb. 3. Standardisierte Verteilung der generierten Musterelemente mit sieben Varianten