Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
8. szám - Rákos Attila: Újszerű eljárás a csatornaépítés, valamint az építési eljárások műszaki-gazdasági jellemzőinek együttes vizsgálata során
Rákos A.: Újszerű eljárás a csatornaépítés Hidrológiai Közlöny 1977. 8. sz. 327 Röviden az elnevezésekről: Nyílt építési eljárások", a csatorna szerkezetét tetemes földkitermelés után nyitott munkaárokba helyezik és a kitermelt földet kellő tömörítéssel egyidejűleg visszatöltik, a felesleget elszállítják. Ismertek célgépes, illetve hagyományos gépekből kialakított gépláncok segítségével végrehajtott technológiák: ,,Egy csöves" technológia', az egyszerre nyitva tartott árokhossz (árok fenék) közel egy csőhosszúságnak felel meg; ,,Sok csöves" — hagyományos technológia: az egyes munkafolyamatok egymástól elszakadva valósulnak meg — az egyszerre nyitva tartott árokhossz indokolatlanul hosszú; ,, Hosszú csöves" technológiák esetén közel egy aknaköznek megfelelő hosszúságú csőszakaszt a terepen egybe építenek és azt egyszerre helyezik el az árokban; Zárt építési eljárások: bányászati, vagy egyéb módszerrel a talajban közel vízszintes vágatot hajtanak, ebbe építik be a szerkezetet és csak a létesítmény által elfoglalt helyről termelik ki a földet. (Általában célgépek és berendezések kerülnek alkalmazása.) 3. A korszerű csatornaépítési eljárások szervezettségének és hatékonyságának vizsgálata Az építéstechnológiák terén a korszerűség fogalmát a munka tárgyának, eszközének és folyamatának egyedenként és együttesen kell kielégíteni. A közművesítés kapcsán a korszerűség: tartós, gyorsan megvalósítható és viszonylag olcsó közművesítési móddal egyenlő. A munka tárgyának korszerűsége, valamint a „tartós" közmű létrehozása az ipari háttérrel és a tervezés, kivitelezés minőségi követelményeivel kapcsolatos. A fent említett célkitűzések egy részének kielégítettségi fokát viszonylag jól tükrözi a közmű építéseknél alkalmazott korszerűségi mutató (K), amelynek minimálisra csökkentése a cél. #[m • müó] = £[m] • F[müó] = F 2[müó] 2 • X[m/müó] E = egyszerre nyitva tartott árokhossz, V = építési keresztmetszeti átfutási idő, X = az építés előrehaladási sebessége. Az építés szervezésnek jelentős szerepe van a funkcionális és koncepcionális tervezésbe visszanyúló alapvető építéstechnológia megválasztásában — a helyi adottságokat és az építési üzemnek a megvalósítás helyére történő telepítésének az építéstechnológiától függő változatait elemző műszaki-gazdaságossági számítások és vizsgálatok terén. A szervezettség a fogalom bonyolultsága miatt egyetlen számmai nehezen jellemezhető — többoldalú megközelítése szükséges. A termelés koncentráltsága: — létszámbeni koncentráltság: létszám [fő/építéshely], — térbeni koncentráltság: elfoglalt munkaterület [m 2], — termelés tárgyi tényezőinek koncentráltsága: 1 millió forint beépítéséhez szükséges idő [műszaknapok). Az építési időt befolyásoló mutatók: (Mivel az építési költségeknek a csatornaépítés terén mintegy 18—20%-a az építési időtől függ, igen fontos ennek optimális megállapítása.) — az építési idő az alábbi összefüggésből számítható : y [m.nap] = 4 r T|M^ +F[m.nap]] ahol ß = kieső idő tényező, V — keresztmetszeti átfutási idő, X — az építés előrehaladási sebessége, — a technológia élőmunka igényessége, — bérhányad — a szerelő jelleg mutatója: a beépített előregyártott anyag ára a beépített összes anyag ára — a gépek extenzív kihasználása. A korszerű építéstechnológiák adta lehetőségek abszolút költségmegtakarításán túl a hagyományos megoldások esetén is elérhető relatív költségmegtakarítás — megfelelő szervezettség esetén. A hatékonyság elemzések különböző szintjén a vizsgált időhorizont a döntés súlya és az érdekeltség iránya, sajnos nem minden esetben azonos. Ez bizonyára az érdekeltségi rendszer bonyolultságából, esetleges beszabályozatlanságából ered. A közművesítés során a gazdasági hatékonyság elemzés tervvariánsok összehasonlítására korlátozódik, helyi népgazdasági szintű önköltség számítással. Építéstechnológiák össuehasonlításánál vizsgálhatók : — létszámarányos nyereség, — bérarányos nyereség, — állóeszközarányos nyereség, — gépek intenzív kihasználása, — 1 millió forint beépítéséhez szükséges idő. Az egyes építéstechnológiáknál a teljes gépláncnak a gépek beszerzési árának arányában súlyozott agregált kihasználási mutatót célszerű vizsgálni: N ^ ViVeŰi i= 1 V = — N • 2 a t=i ahol rj — géplánc agregált kihasználási mutatója, rá = adott gép intenzív kihasználási foka, rj e — adott gép extenzív kihasználási foka, Ei = adott gép beszerzési ára, N — a géplánc összes gépeinek száma. 4. A számítógépes vizsgálat adatainak jellemzése A vizsgálat két elkülöníthető részre oszlik. Az első részben öt vállalat adatai alapján — 50 elemű, reprezentatív minta adataira támaszkodva
