Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

6-7. szám - Dr. Bulkai Lajos–Juhász József: Üzemi kísérleti tapasztalatok ráiszapoló szűrőkkel

306 Hidrológiai Közlöny 1977. 6—7. sz. Dr. Bulkai L.—Juhász J.: Üzemi kísérleti tapasztalatok Mikroszkópi vizsgálatok Pécsi kísérleteink során mód nyílott arra, hogy a szűrőre kerülő és a szűrőből távozó vizek minőségét mikroszkópi vizsgálatokkal is nyomon kövessük. A szennyvíztisztító telep biológus munkatársai a vizsgálatokat P —3-as perlittel végzett kísérleteink alatt bonyolították le. A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a Flagelláták 85%-ban, a kovaalgák 100%-ban, a baktérium-pelyhek 98%-bán távolíthatók el. Aspidisca sp., Vorticella sp. nem volt található a szűrt vízben, úgyszintén üledék (szeszton) sem. Viszont hatástalannak bizonyult a szűrő a szabadonúszó baktériumokkal szemben. Meg kell jegyeznünk, hogy a baktériumpehelv-szám nagymértékű csökkenése nem teljesen egyértelmű, a baktérium pehely mérete ugyanis változó, nagyon kis méretűek és nagyon nagyok is találhatók és aprózódásuk, összetapadásuk véletlenszerű folyamat. Azt találták továbbá, hogv a P—3 minőségű perl it a biológiailag t isztított víz szerves eredetű lebegőanyag tartalmának 20—25 fi feletti részét jó hatásfokkal képes visszatartani. A finomabb szemcseméretű szűrőperlit (FP-1200) pedig a 10—15 // feletti részeket képes hasonló mértékben kiszűrni. Balaton-víz szűrése ivóvíznyerés céljából A siófoki vízműben lebonyolított méréssorozat alatt hazai durva- és finomszűrőperlitet, Dicalite perliteket és Celite 560-as kovaföldet alkalmaztunk. Célkitűzéseinknek megfelelően ez esetben is a kísérletek többségét hazai perlitekkel végeztük és az import anyagokat kizárólag ellenőrző mérések során alkalmaztuk. 7. kép. A Siófokon felállított 15 m

2 szűrőfelületű Niagara szűrő 111.1. Niagara filter of 15 mf filter area mounted at Siófok A nyers Balaton-víz lebegőanyag tartalma méréseink alatt átlagosan 14,5 mg/l volt és ez alkalommal is a segédanyag tényleges adagolási arányát utólag számítottuk ki. A nyersvíz lebegőanyag tartalma zömében szervetlen kolloidális részekből főként CaCü

3-ból állt, valamint fito- és zooplanktonból és kis mértékben szerves törmelékből. Kísérleteink során 0,5 kg/m

2 segédanyagot hordtunk fel alaprétegnek. A 6. ábrán egymás mellett mutatunk be egy-egy nyomásveszteség idősort Dicalite 4108 és durva szűrő perl it alkalmazása esetén. Ez esetben a nyomásveszteség értékek időbeni emelkedése lineáris, a segédanyag adagolása optimális és az elért üzemy idő is figyelemre méltóan hosszú. A kezdeti szakaszban jelentkező hirtelen nyomásveszteség-növekedés rajtunk kívül álló okok miatt következett be. A méréseket ugyanis a reggeli órákban kezdtük meg és kísérleteink kezdete egybeesett a vízmű üzemindulásával. Emiatt 1—2 órán át szennyezettebb volt a közös tápcsatornán érkező Balaton-víz. Állandó vízminőség mellett az üzemidők hozzávetőlegesen 10 órával nagyobbak lennének. A helyes értékeléshez még hozzá kell tennünk, hogy a Dicalite-perlit nagyobb térfogat súlyú, tehát ahhoz, hogy közel azonos nyersvíz lebegőanyag tartalom mellett a durva szűrőperlittel azonos nyomásveszteség-növekedést kapjunk, nagyobb adagolási arányt kellett megvalósítanunk. A Dicalite-perlit esetén 1 : 5,3 arányt, míg a durva szűrő perlit esetén csak 1 : 2 arányt valósítottunk meg. Ez természetesen kevesebb szűrőanyag felhasználást jelent, ami a fajlagos mutató m

3 szűrt víz/kg szűrőanyag — értékét jelentősen megnöveli. 2. kép. A berendezés szűrtvíz gyűjtőcsöve 1 szűrőlappal 111.2. Filtrate collector pipe of the unit with 1 f ilter slab