Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

6-7. szám - Csuka József–Károlyi Zoltán: Vízgazdálkodási döntés rendszerszemlélettel

Csuka J.—Károlyi Z.: Vízgazdálkodási döntés Hidrológiai Közlöny 1977. 6—7. sz. 287 a mérnök részéről a szintetikus és komplex szemléletet és azokat a módszereket, amelyek ezek érvényesítésével a rendszer egésze szempontjából értelmezett optimális megoldást adnak. 2. A célok összességét figyelembe vevő, többtényezős döntési módszer A döntés folyamán a különböző célok, eszközök és követelmények mérlegeléséhez a különböző, egyáltalán nem, vagy csak közvetve számszerűsíthető és általában igen különböző mértékegységben kifejezhető ismérveket kell — rangsorolni (fontosságuk szerint értékelni) — összehasonlítani (az egyes megoldási változatok értékelése céljából) — összemérni (az egyes ismérvek függési viszonyait is figyelembe véve) annak érdekében, hogy az összehasonlított változatok közül olyan megoldást válasszunk ki, ahol esetleg külön-külön egyik tényező sem éri el a legkedvezőbb értéket, de együttes optimumuk mégis a legkedvezőbb. Kézenfekvő, hogy csakis olyan mer/oldás választható, amelynek kedvező hatásai öszszeségükben meghaladják a vele szükségszerűen együttjáró kedvezőtlen hatások eredőjét. 2.1. A Jeladat megfogalmazása A több kritérium szerint végzett döntés módszerét vízminőség javítását szolgáló létesítményváltozatok legkedvezőbb kombinációjának meghatározására vonatkozóan mutatjuk be a Zagyva folyó vízgyűjtőterületén (2. ábra). Korábbi tanulmányok [3, 4] kellő adatot szolgáltattak különböző változatok kidolgozásához. A Zagyva vízgyűjtőterületén — a rendelkezésre álló adatbázison — hat változat kialakítására kínálkozik lehetőség, amelyek a szennyezés különböző mértékű tisztítását eredményezik különböző létesítményelemek, különböző kombinációjával. Egyes változatok létesítménystruktúráját a telepkapacitás fejlesztés megjelölésével az 1. táblázat tünteti fel. A feladat most az, hogy az egymással helyettesíthető és így egymással versenyben levő megoldások közül kiválasszuk azt a változatot, amely a térség és a döntéshozó saját értékrendje szerint és összességében, nem csupán egy értékelési szempont szerint (pl. forintosítható gazdasági hatások szerint) lesz optimális. A továbbiakban az értékelési tényezők (szempontok) a következők lesznek: — teljes beruházási költség (tartalmazza a szennyvíztisztító művek és a hígítóvíz tározók építési költségeit); —fajlagos beruházási és fajlagos üzemeltetési költség (számítási alapul a tisztítómű kapacitásbővítés, illetve az összes tisztítandó szennyvízmennyiség szolgált); A vízminőséf; javítását szolgáló létesítményváltozatok Table I. Alternative projects for improving water quality 1. táblázat Létesítmények Változatok Létesítmények 1 2 3 4 5 6 40—50 30—40 30—40 II. Mechanikai + biológiai 90 90 80 70 60 90 £ III. Kémiai 99 — — — — — IV. Szennyvíz tározás, öntözés .... 99 99 99 99 99 99 03 a V. Hígítóvíz, tározók (millió m

3) . — — — — 15 Telep kapacitás növelés: kommunális [m

3/nap] ipari [m

3/nap] 54 200 18 300 54 200 18 300 54 200 18 300 54 200 18 300 Változatok jellemzése kritériumok szerint Table 2. Alternatives characterized by criteria 54 200 18 300 54 200 18 300 2. táblázat Változatok Kritériumok Kritériumok I. II. III. IV. V. VI. 1. Teljes beruházási költség [millió Ft] . 644 417 352 324 322 596 2. Fajlagos beruházási költség [Ft/szennyvíz m

3] 4960 3215 2710 2500 2480 4595 3. Fajlagos üzem költség [Ft/szennyvíz m

3] 6,56 4,54 3,73 3,54 3,58 4,66 4. Átlagos hatásfok [%] 95,9 90,3 82,3 75,7 68,7 95,9 5. Vízhasználatokra gyakorolt csökkentő hatás nj nj 1 k r k 6. Ismételt vízfelhasználás lehetősége. .. nj 1 1 k k nr 7. Terület Igénybevétel [ha] 134 176 43 43 43 1027 8. Korszerűség, komplexitás nj 1 k r r k Q. Érzékenység k k 1 ni ni k nj — nagyon jó, j — jó, k = közepes, r = rossz, nr — nagyon rossz