Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

6-7. szám - Ajueszky Géza–Liptai Edit–Dr. Scheuer Gyula: Az Ény-i Bükk vízföldtani viszonyai

Aujeszky G.—Liptai E.—

Dr. Scheuer Gy.: Az ÉNY-i Bükk Hidrológiai Közlöny 1977. 6—7. sz. 281 eredményei 2. táblázat wasserchemischen Untersuchungen Karszttáró Özlövői forrás Felsőszalajka forr. Ablakoskői forr. Bán forrás IV/4, fúrás karsztvíz karsztvíz karsztvíz karsztvíz karsztvíz talajvíz t riász mészkő ós pala triász mészkő t riász mészkő permi mészkő permi mészkő negyedkori kavics 11,0 10,5 8,0 8,5 9,0 11,0 98,5 71,7 97,4 73,6 63,7 167,5 3,7 9,0 2,9 17,8 16,4 32,2 7,8 14,5 6,4 5,9 20,2 1,4 5,0 6,0 4,0 4,0 5,0 23,0 15,2 74,1 13,9 56,8 31,7 159,7 293 197,6 305 256,2 281,2 449,6 7,1 10,0 6,5 20,0 7,5 25 ,0 14,6 12,1 14,1 14,3 12,7 30,8 14,2 9,0 13,9 11,7 12,7 20,6 0,4 3,1 0,2 2,6 szikes 10,2 0 0 0 0 0 2,6 62,0 15,6 19,9 20,0 114,1 331 284,0 337,9 293,0 252,0 662,5 FTI 1973. II. 16. FTI 1972. VI. 29. OKI 1957. FTI 1973. VIII. 2. FTI 1973. VIII. 8. FTI 1972. VIII. 29 lóan megállapítható, hogy a miocén rétegösszlet kifejlődése alapján, az előzetes feltételezésekkel egyezően, nem alkalmas nagyobb mennyiségű víz nyerésére a vizsgált területen. 4.3. A felszínközeli vízkutatási eredmények értékelése A kutatások alapján megállapítható volt, hogy az Eger patak és mellékpatakjának völgyeit vízbeszerzésre alkalmas alluviális réteg tölti ki. Az összlet települési viszonyait tekintve genetikájának következtében igen változatos. Mivel az egykori patak mederből rakódott ki és az idők folyamán több ízben változtatta medrét, a réteg települési mélysége, vastagsága, kifejlődése eltérő. A vízadó összlet feküjét a helvét slir összlet képezi. A fekü az Eger patak völgyében 4—7 m terepszint alatti mélységben érhető el. A vízadóréteg vastagsága 1,5—2,Om közötti. A réteg a völgy tengelyétől a peremek felé elvékonyodik, kiékelődik. Helyenként a völgy tengelyében is megszakad folytonossága. A vízadó összletet 2—5 m vastagságban iszapos fedőréteg borítja. A Recska patak völgyében a völgyfő felé a vízadóréteg kiemelkedik, közelebb kerül a jelenlegi völgytalphoz, a torkolat közelében az összlet vastagabb fedőréteg alatt települ. Az Eger patak völgyéhez hasonlóan az összlet itt is lencsés településű. A vízadóréteg kvarcit, mészkő, agyagpala, homokkő, tufa alapanyagú. Szemszerkezetét tekintve görgetegestől görgeteges kavics, kavics, kavicsos homok, homokig, minden frakció előfordul. Rosszul osztályozott. Kísérleti szivattyúzáskor, mint az már a változatos kifejlődés, szemszerkezet következtében várható volt, eltérő vízadóképességet észleltünk. A Recska patak völgyében nagy fajlagos vízadóképességet észleltünk a IV/14. és IV/31. sz. kutatófúrásainknál (240 l/p/m, ill. 195 l/p/m). Ugyanakkor a IV/29. és IV/30. fúrásokban csak 4 l/p/m, ill. 7 l/p/m fajlagos vízhozamot mértünk. A legkedvezőbb vízadóképességű kutatófúrásaink helyére (IV/14., IV/18., IV/26., IV/31.) végleges kutak telepítését javasoltuk. Ezen kutak szolgálnak a BAC organizációs ipari vízellátásának érdekében kiépítendő vízmű I. ütemének bázisául, amely várhatóan kb. 500—600 m

3/nap víz kinyerésére lesz alkalmas. Az Eger patak völgyében kiegyenlítettebb vízadóképességet észleltünk. Általában 30 l/p/m körüli fajlagos vízadóképességet tapasztaltunk a próbakutak szivattyúzásakor. Legkedvezőbb víz-adó képességűek voltak a Mikófalva és Mónosbél közötti próbafúrásaink (IV/4. fúrás 145 l/p/m). Kedvezőtlenebbnek bizonyultak a Mikófalva és Bükk-