Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

6-7. szám - Ajueszky Géza–Liptai Edit–Dr. Scheuer Gyula: Az Ény-i Bükk vízföldtani viszonyai

280 Hidrológiai Közlöny 1977. 6—7. sz. Aujeszky G.—Liptai E.—

Dr. Scheuer Gy.: Az ÉNY-i Bükk Vízkémiai vizsgálatok Tabelle 2. Resultate der Megnevezés Egercsehi bányavíz 1/1, kút Monosbéli vízfő Máriaforrás Víztípus rétegvíz rétegvíz karsztvíz karsztvíz Vízíiclórétegkifejlődése ... miocén homok miocén homok triász mészkő triász mészkő Vízhőmérséklet, °C 13 12 15 14,5 Ca++ [mg/l] 12,2 36,6 101,4 90,8 Mg++ [mg/l] 4,4 20,7 1,5 4,5 Na+ [mg/l] 430,5 68,5 18,6 5,0 Cl" [mg/l]" 19,0 6,0 10,0 5,0 SO4[mg/l] 306,2 51,3 16,9 13,2 HCO3[mg/l] 794,8 320 327 239,7 SI0

2[mg/l] 25,0 20,0 5,0 7,5 össz. kom. [nkf. | 2,7 9,8 14,5 16,5 Karb. kein. [nkf.] 2,7 9,8 14,5 13,2 Áll. keni. [nkf.] szikes szikes szikes 3,3 Fe++ [mg/l] 1,9 nyom 0 0 Szabad CO, 0 56,0 56,5 össz. maradék 1340 393 315 315,5 Vizsgálta FTI. 1972. IX. 7. FTI 1972. VI. 22. FTI 1972. VII. 8. ETI 1973. II. 16. dékviszonvokra. A legnagyobb vízhozamcsúcsok azonban ezeknél is az 1973. júniusi 200 mm-es, ill. az 1974. októberi 180 mm-es csapadékok hatására alakultak ki. 4.2. Miocén rétegvizekkel kapcsolatos eredmények értékelése A miocén rétegösszlet földtani és vízföldtani adottságaira vonatkozóan a víz-, nyersanyag, és mérnökgeológiai kutatási munkálatok eredményei szolgáltattak adatokat. A mikropaleontológiai vizsgálatok szerint (MÁFI Koreczné dr. Laky I.) a források által feltárt rétegösszlet az alsóhelvéti alemeletbe sorolható. A miocén rétegek Mónosbél községben és Bélapátfalvai Mária és Salátás források környékén 150—200 m mélységig kerültek feltárásra. Mónosbéli források környezetében egy kb. ÉNy —DK-i irányú szelvényben telepített fúrások alapján a miocén rétegek a triász üledékekkel vetőmentén érintkeznek és a medence felé rendkívül gyorsan kivastagszanak. Az 1/1. sz. fúrásban vastagságban meghaladta a 100 m-t. Ebben a fúrásban a miocén a triász felett abráziós homokos kavics réteggel kezdődött, majd átment szenes agyagba, 20—30 cm vastagságú szénrétegbe. E felett kb. 20 m vastagságú kötött homokos összlet következett, amely a vizsgálatok szerint csak 20 l/p vízmennyiséget képes szolgáltatni. Ezután az egységes kifejlődésű agyag, agyagmárga sorozat következett egészen a pleisztocén rétegekig. E próbafúrásban több lépcsőben történt próbaszivattyúzás és rétegvizsgálat. A miocén rétegösszlet érdemleges hasznosítható vízmennyiséget nem szolgáltatott. Hasonló eredményeket szolgáltattak a Mária és Salátás forrásoknál (III. sz. feltárási terület) telepített kutatófúrások, avval az eltéréssel, hogy itt már közvetlenül a forrás közelében (10—20 m-re) a feltárt miocén rétegösszlet eléri a 200 m vastagságot. Ez a nagyvastagságú rétegösszlet a több szakaszban végrehajtott vizsgálat szerint nem szolgáltat vizet, ezért e helyen vízzárónak minősíthető. A III/l. sz. fúrás kb. 200 m vastagságban harántolta a miocén képződményeket. A rétegösszlet felső szakasza tufás, tufitos volt, majd ez alatt következett 157 m mélységig agyagmárgás összlet, amely átment homokköves rétegekbe és az egy kavicsos réteggel zárult. Ezután már triász pala következett egészen a furat talpáig. A vizsgált III. sz. vízkutatási területen a miocén rétegek a III/l fúráshoz hasonló kifejlődést mutattak. A tervezett gyár területén és környékén is számos kutatófúrás mélyült, amelyek feltárták a miocén rétegek felső szakaszát. A vizsgálatok szerint az agyagmárga összletet tagoló vékony homokrétegek tartalmaznak rétegvizet, mennyiségük nem jelentős. Összefogla-