Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

6-7. szám - Ajueszky Géza–Liptai Edit–Dr. Scheuer Gyula: Az Ény-i Bükk vízföldtani viszonyai

Aujeszky G.—Liptai E.—

Dr. Scheuer Gy.: Az ÉNY-i Bükk Hidrológiai Közlöny 1977. 6—7. sz. 279 1. táblázat Az ÉNy-i Riikk jelentősebb karsztíorrásai Tabelle 1. Bedeutendere Karstquellen des Nordwestlichen Bükk-Oebirges Sorszám Név Magasság [mAf.] Vízhozam [l/Pl Hőfok [°C] Tárolókőzet Forrástípus Megjegyzés 1, Monosbéli forráscsoport 366—294 1500 11—15 triász mészkő vegyes foglalt 2 Bólapátfalvai Mária forráscsoport 382 500 12—14 triász mészkő vegyes foglalt 3 Bélapátfalvai karszttáró 384 400 10 triász mészkő — foglalt 4 Lóczy forrás 370 30 10 mészkő törmelék átbukó foglalt 5 Szalajkai források 459—422 5500 10 triász mészkő átbukó foglalt 6 1 Tófalvi forrás 495 80 10 permi mészkő átbukó foglalatlan 7 Leány forrás 453 40 10 permi mészkő átbukó ' foglalatlan 8 Ablakoskői forrás 500 400 10 permi mészkő átbukó foglalatlan 9 Bán-forrás > 500 500 10 permi mészkő átbukó foglalatlan periódusok —• bizonyos késleltetéssel jelentkező — hatása azonban jól nyomon követhető. Az 1972. végi, 1973. elejei száraz csapadékszegény időszaknak tulajdonítható az ebben az időszakban tapasztalt folyamatos hozamcsökkenés. Az 1973. közepén jelentkezett vízhozamcsúcs pedig a júniusi 200 m-es havi csapadék összeg következménye. Az ezt követő és 1974. év első felére is áthúzódó folyamatos vízhozamcsökkenés az 1973. évvégi — 1974. éveleji száraz időjárás nyomán állt elő. Az 1974. második felében csapadékosra fordult időjárás, de legfőképpen a 180 mm-es októberi rendkívüli esőzés okozta a vízhozamok 1974. végi, 1975. elejei megemelkedését. (A 9. ábrán a monosbéli Vízfőnek csak a túlfolyón távozott vízhozamai vannak feltüntetve, ezekhez hozzáadva a bélapátfalvi cementgyár által elfogyasztott 800 m

3/nap vízhozamot, adódik a Vízfő összvízhozama.) A monosbéli Vízfő alatt fakadó források (Kastélykerti források, Iker források, Bori kút, Zimán forrás) összesített vízhozama (mely 300—800 m

3/nap között változott) nagy vonásaiban jellegileg követi a Vízfő hozamának változásait, de már viszonylag kisebb csapadékokra — és kevesebb késleltetéssel — is reagál. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy ezen források vize nemcsak a Vízfő forrásból az édesvízi mészkőben elszökő vízből tevődik össze, hanem az édesvízi mészkő felszínén át helyben beszivárgó csapadékvizekből is táplálkozik. A Lóczy és a Peresznye források vízhozamai (melyek forrásonként 20—400 m

3/nap között változtak) az előbbieknél sokkal élénkebben reagálnak a csapamutatkozó halmozott hatásuk sejthető. A 180— 200 m-es havi csapadékösszegek, valamint a hoszszabb csapadékos, ill. hosszabb csapadékszegény 1100 1000 900 Ip 800 700 I 600 Ö 500 m . 200 i—i—r—T 1972. "i—n—"—i—rí—i—i—i—I-T1973. i i i i i i i I i i i t im. I 1975. —i—i—) i i—i—i—i—i—r—rIX.x.xi.au u. m. inK n

mux.x. xi.xu.u // m. iw.vi. VIMIX. xxixiil 1911. 1 1973. 1 19Tt. 1 1975. 9. ábra. Monosbéli Vizfő forrás túlfolyóján és a bélapátfalvi karsztvíztáróban mért vízhozamok 1972—-75-ben Abb. 9. Die am Freifluter der Quelle Vízfőin Monosbélund im Karstwasserstollen in Bélapátfalva gemessenen Abflussmengen in den -Jahren 1972 — 75