Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

6-7. szám - Ajueszky Géza–Liptai Edit–Dr. Scheuer Gyula: Az Ény-i Bükk vízföldtani viszonyai

276 Hidrológiai Közlöny 1977. 6—7. sz. Aujeszky G.—Liptai E.—

Dr. Scheuer Gy.: Az ÉNY-i Bükk Kompresszorazással 220l/p 2 m-es depresszióval í

| \ i 1

1 Édesvízi mészkő ^ Agyagos kőtörmelék Agyag Márga Homokká [/V

] Tufa, tu fit Kavics, homokos kavics ö í

l'i

/ i

M Mészkő repedésekkel fi [HÜ Agyag, pala Vetözbno 4. ábra. III. jelű bélapátfalvi karsztvízkutatási terület flírásainak szelvényei Abb. 4. Rohrprofile des Karstwasserforschungsgebiets Nr. III. in Rélapátfalva [ Sz t ^ 1 5. ábra. Rélapátfalvi karsztvíztáró tájékoztató vízföldtani szelvénye Abb. 5. Orientierendes hydrogeologisches Profil des Karstwasserstollens in Rélapátfalva J ELM AGYARÁZAT: 1 . EK 1. Táró 2. Agyagpala 3. Mészkóréteges oggagpala 4 Mészkő 5. Vízszintes fúrások 6. Vizvezető repedések 7 Vlzgyujtb kamra 3.2. Miocén rétegvizek A Bükkhegység paleozoós és mezozoós kőzetekből álló központi részét a peremi területeken miocén kori képződmények veszik körül, amelyek a hegységtől távolodva jelentősen kivastagszanak. A miocén rétegösszlet kavicsos-homokos rétegei közepes és gyenge víztartóknak minősíthetők, mert a környéken végzett vízkutatási munkálatok eredményei, valamint az egercsehi kőszénbányászat által szolgáltatott adatok ezt bizonyítják. Az agyagmárgás kifejlődést mutató területeken a tapasztalatok alapján a vetők mentén kialakult résekben is tározódik víz. Az egyes víztartó rétegekből maximálisan és folyamatosan 100—150 l/p kutankénti vízmennyiséget tudtak kitermelni. Ezért a cementgyár vízellátása szempontjából — figyelembe véve a vízigény nagyságát — a miocén rétegöszletet nem vettük számításba. A területen végzett részben másirányú vízkutatási — részben pedig a cementgyári nyersanyag