Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

1. szám - Dr. Benedek Pál–Pintér György: A Project keretében végzett kutatások főbb célkitűzései. Az eredmények gyakorlati hasznosításának távlatai

Dr. Benedek Pál—Pintér György: A Project keretében végzett kutatások Hidrológiai Közlöny 1977. 1. sz. 25 heavy metals may be incorporated in the suspended solids and are thus liable to accumulate in the bottom sediment. The volumes thereof can be estimated by the method developed under the Project activities. It is thus suggested to include at a later date the specific study of bottom sediments and the composition of suspended substances as part of the routine water quality analyses. It should be noted in conclusion that in organizing the data bank to be established under the environmental program related to Lake Balaton, extensive use will be made of the experiences gained in this respect under the Project. In creating the data acquisition- and storage (filling) system adapted to the objectives of the environmental concept related to the catchment of the lake, all sources of pollution in the area (communities, industrial plants and other effluent producers) will be entered on computerized files. In analysing the water quality background data by the computerized statistical processing of long-year records, the methods developed under the Project can and will be applied. In the case of Lake Balaton the data bank must be made capable of accomodating also the hydrometeorologica! and hydrometric basic data, but this calls already for the further refinement and expansion of the Project results. A Project keretében végzett kutatások főbb célkitűzései. Az eredmények gyakorlati hasznosításának távlatai DK. BENEDEK 1» ÁL — 1'IN TÉR GYÖRGY* 1. A Project módszertani és eyakorlati célkitűzései A „Vízminőségszabályozási Mintateriiletek" HUN/ /PIPOOl UNDP/WHO Project alapvető célkitűzése a regionális, tehát vízgyűjtő-egységre kiterjedő komplex vízminőségszabályozási tevékenység korszerű hazai módszereinek kialakítása és azok mintaterületeken történő alkalmazása. A Project céljaira kiválasztott két mintaterület eltérő sajátosságai érezhetően befolyásolták az egyes mintaterületeket érintő vízminőségszabályozási vizsgálatok főbb célkitűzéseit és tervezett programját. A Sajó-térség vízminőségszabályozási programjának végcélja: optimalizált intézkedési terv kidolgozása, amely — az 1985-ig terjedő távlat figyelembevételével — a Sajó folyó meghatározott vízminőségének biztosítása érdekében összehangolt javaslatot ad a térségben a népgazdaság vízvédelmi célú beruházásainak ütemezésére, elősegítve ilymódon azok várható hatékonyságát. Az optimalizált intézkedési terv összeállítását a vízminőségszabályozás regionális műszaki-gazdasági modellje teszi lehetővé, amely a rendszerben szükséges beavatkozások (vízvédelmi beruházások) legkedvezőbb műszaki-gazdasági megoldásainak meghatározását biztosítja. A Felsőduna-térség esetében a program célkitűzése a, folyam magyar területre eső szakaszán leíró jellegű vízminőségi modell kidolgozását, továbbá regionális vizsgálatok alapján a hazai szennyező hatások csökkentésére irányuló intézkedési javaslat kimunkálását tartalmazza. 2. A Project fontosait!) kutatási és műszakifejlesztési eredményei Vízminőségi modellek A dunai leíró jellegű vízminőségi modell létrehozása részmodellek szintézise alapján történik. A Duna alapvető tulajdonságait figyelembe véve az első rósz- vagy alapmodell elkeveredési (diszperziós) modell, amely kétdimenziós (mélységmenti átlagokat tartalmaz), permanens esetre vonatkozik s alkalmas az ún. háttérszennyeződés, illetve pont-, vagy vonalszerű források hatásának vizsgálatára (gyakorlatilag tetszőleges, de időben nem változó vízhozam mellett). A Sajó vízminőségi modellje a folyóba került oxidálható szennyezőanyagok KOI alapján figyelembe vett anyagmérlegét fejezi ki. * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (VITUKI), Budapest. A modell célja egyrészt 1985-re vonatkozó vízminőségi előrejelzés, másrészt a vízminőségszabályozás műszaki-gazdasági modelljéhez történő adatszolgáltatás volt. A Sajó vízminőségszabályozási program optimalizált intézkedési terve A vízminőségi modell feltételrendszerére építve készült el a Sajó optimalizációs modellje, amely lehetővé teszi a vízgyűjtőn a szennyvíztisztítási költségek minimalizálását, adott kerületi feltételek mellett. A kerületi feltételek részben közgazdaságiak (az egyes szennyező forrásokra kidolgozott tisztítástechnológiai alternatívák beruházási és üzemköltségei), részben pedig műszakiak (a befogadó Sajóra vonatkozó vízminőségi kritériumok, azaz anyagáramok). Az optimalizálás eredményei a vízminőségszabályozási intézkedési tervbe épülnek be. Korszerű adatgyűjtési és feldolgozási módszerek A Project keretében épült automatikus vízminőségmérő állomások nagy gyakoriságú adatsorok biztosításával segítik elő a vízminőségszabályozási feladatok végrehajtását. A Sajó-térségben kiépült SV R-rendszer mérőállomásai egységes vízminőségi információs rendszerként üzemelnek. A Dunán és a Sajó vízrendszerében a határszelvényekben levő monitorállomások egyik fontos feladata az érkező háttér-szennyezés folyamatos észlelése, valamint az esetlegesen érkező szennyvízhullámok levonulásának előrejelzése. A Duna vízminőségének sokrétűbb értékelését célozták a keresztmetszethálós vizsgálatok. A keresztszelvényenként vett mintegy 20—40 minta analízise során a hagyományos paraméterek mellett a fontosabb mikroszennyező anyagokat is meghatározták. A vizsgálat eredményeit számítógéppel értékelve végeredményként meghatározható volt az optimális mintavételi pontok száma és elhelyezkedése. A Project keretében beszerzett korszerű vízanalitikai műszerek lényeges előrelépést jelentettek a különleges analitikai vizsgálatok körének kiterjesztése és rendszeres végrehajtása területén. Különösen a szerves és szervetlen mikroszennyezők, valamint a fenéküledék-vizsgálatok esetében mutathatunk fel értékes eredményeket. A mintaterületeken elhelyezkedő szennyező források (települések és ipartelepek) jellemző adatainak feldolgozására és tárolására számítógépi nyilvántartó rendszert dolgoztunk ki.