Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
26 Hidrológiai Közlöny 1977. 1. sz. Dr. Benedek Pál—Pintér György: A Project keretében végzett kutatások 3. Az eredmények országos szintű alkalmazásának lehetőségei A Project munkálatok keretében elért eredmények ós tapasztalatok a területi vízügyi szervek vízminőségszabályozással kapcsolatos ellenőrzési és engedélyezési tevékenysége során előnyösen hasznosítható. A program kutatási eredményei (modellvizsgálat, tisztítástechnológiai alternatívák, vízminősógmérő állomások, korszerű analitikai módszerek és berendezések, adatgyűjtési és feldolgozási rendszerek stb.) újabb módszereket, eszközöket adnak a területi szakemberek kezébe a környezeti ártalmak csökkentésére irányuló tevékenységükhöz. A vízgyűjtő-egységekre kiterjedő regionális vizminőségszabályozási tevékenység gyakorlati bevezetésére első lépésként a Project 1. sz. mintaterületén, a Sajó-térségben kerül sor, a programban kimunkált, optimalizált intézkedési tervjavaslat végrehajtásával. A Project-eredmények már most megvalósulás alatt álló hasznosításának másik fő mozzanata a vízügyi beruházásban megépült, illetőleg épülő vízminőségmérő állomások. Kívánatos lesz rövidesen a vízminőségi adatgyűjtés országos átszervezése, ezen belül: — Célra orientált adatgyűjtési rendszer kialakítása a Project főbb irányelvei alapján, — Reprezentatív vízminőségi adatok gyűjtési ós feldolgozási rendszereinek bevezetése; — A törzshálózati mintavételeken túlmenően rendszeres vízminőségi hossz-szelvény vizsgálatok végzése, — A törzshálózati mintavételi helyek ellenőrzése abból a szempontból, hogy a kérdéses szelvényben az elkeveredés milyen mértékig következett be. Fontos felismerése a Project keretében folyó kutatási tevékenységnek, hogy az egészségre és a vízi életre káros biorezisztens anyagok, elsősorban toxikus nehézfémek, a lebegőanyagokba épülve a fenókiszapban akkumulálódhatnak. Ezek kvantitatív értékelése a Project tevékenység keretében kidolgozott módszertan alkalmazásával lehetséges. Végül meg kell emlékezni arról, hogy a Balaton környezetvédelmi programja keretében kialakítandó adatbank szervezésénél a Project o téren szerzett tapasztalatait nagymértékben fel kívánjuk használni. IRODALOM [1] Blair T. Bower (WHO) és Paul W. Eastman (UNDP): Beszámoló a Project Félidei Felülvizsgálatáról. WHO/UNDP Project HUN 71/505/3101. 1974. novémber. Budapest. [2] Hock Béla: A Sajó vízminőségi modell érzékenység vizsgálata és igazolása. VITUKI-témabeszámoló, 1975 június. Budapest. [3] Mucsy György—Tóth Andrásné: A Sajó-térségi szennyvíztisztítási alternatívák technológiai öszszefoglalása. VITUKI-témabeszámoló. 1975 júl. Budapest. [4] Bora Gyula: és munkatársai: A Sajó Közgazdasági modellje. Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, 1975 november. Budapest. [5] Somlyódi László: A DUNA modellvizsgálata. VITUKI-témabeszámoló, 1975 dec. Budapest. [6] Literáthy Péter: Vízminőség-vizsgálatok a Sajó és Duna vízminőség-szabályozási mintaterületen. VITUKI-témabeszámoló, 1975 dec. Budapest. [7] Pintér György: A Project automatikus vízminősógmérő állomásai. A szolgáltatott információk (adatsorok) statisztikai értékelése. VITUKI-témabeszámoló, 1975 dec. Budapest. [8] Pintér Gy.—Literáthy P.: Folyamatos vízminőségmérő rendszerek alkalmazása a vízminőségszabályozásban. Az ,,SVR" rendszer kiépítése a Sajó hazai vízgyűjtőjén. Hidrológiai Közlöny, 1975. 7. szám. Budapest. [9] Benedek P.—Literáthy P.—Jolánkai G.—László F.: A magyarországi Duna-szakasz vízminőségi problémái. Hidrológiai Közlöny, 1976. 2. szám. Budapest. [10] R. V. Thomann: Systems Analysis and Water Quality Management (Rendszerelemzés és vízminőségszabályozás) Wiley-Interscience, New York, 1973. [11] „Design of Environmental Information Systems" (Környezeti információs rendszerek tervezése) WHO International Seminar. Proceedings of the Workshops and Country Statements. Katowice, Poland 1973. [12] R. C. Ward —L. R. Freeman: Data Requirements of a Water Quality Management Program. (Vízminőségszabályozási programok adat-követelményei) Water Resources Bulletin AWRA Dec. 1973. Csökken a Rajna szennyezettsége Az utóbbi 20 évben a Rajna teljes hosszában növekedett a folyó szennyezettsége. A legutóbbi időben végzett erőteljes beavatkozás alapján várható, hogy a vízminőség romlása megáll, sőt javulás következik be. Ezt igazolja a Ludwigshafen-i BASF üzem legújabban megépített szennyvíztisztító tolepo. Az 1. ábra bemutatja a folyó biokémiai oxigénigónyének és oxigéntartalmának változását, a szennyvíztisztító üzembe helyezése előtt ós az 1974-os üzembe helyezése utáni állapotban. Ez a tolep egymaga kb. 20%-kai csökkenti a Rajna 40 milliós lakosegyenértóknek megfelelő szennyvízterhelését. A tisztítótelep a hozzátartozó csatornahálózattal együtt 450 millió DM-bc került. Wasserwirtschaft 1976 — 1/2 Rajnajfolyó km]
