Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
5. szám - Erdős László: A csupáasz talaj vízkészlet változásai
218 Hidrológiai Közlöny 1977. 5. sz. Erdős L.: A csupasz talaj vízkészlet-változásai 3. táblázat Különböző talajrétegek relatív vízkészletei [%] Erdőhát, 1951—19T0 Réteg [cm] w max II w min IX w' VII w' XII w k H'p 0— 50 37,1 33,9 33,3 38,(5 33,7 38,2 50—100 24,8 25,8 25,4 25,5 27,2 30,5 100—150 19,4 20,5 21,0 18,4 20,3 19,1 150—200 18,7 19,8 20,3 17,5 18,8 12,2 a szélső helyzeteket mutatjuk be (3. táblázat). Kézenfekvő megállapításainkat az alábbiakban foglaljuk össze. A teljes rétegben a vízkészlet eloszlása júliusban a legkiegyenlítettebb és decemberben a legegyenlőtlenebb. Júliusban a négy külön kezelt (fő) réteg közül a felső fő-rétegben (0—50 cm) találjuk a teljes vízkészlet 1/3-át (az arányos résznél jóval több), 50—100 cm-ben 1/4-ét (éppen arányos rész), és a két alsó fő-rétegben 1/5+1/5-ét (tehát az arányos résznél kevesebbet). Hasonlóan decemberben a felső réteg a teljes vízkészlet közel 40%-át tartalmazza, 50—100 cm-ben ekkor is kb. az arányos rész található, de az alsó fő-rétegekben már 1/5-nél is jóval kevesebb. Ezek a szélsőséges profil helyzetek időben nem esnek egybe a talaj vízkészletek szélső értékeivel, hanem a kiszáradási, ill. benedvesedési periódus közepén alakulnak ki. A talaj vízkészlet évi maximumának és minimumának a nedvesség profiljai (februári, ill. szeptemberi) egymástól különbözők (nem párhuzamos eltolások), de a szélső helyzetek profiljaival sem egyeznek meg. A szélsőséges profilokat legcélszerűbben, vagy a számított nedvesség gradiensek alapján hasonlíthatjuk össze egymással, vagy a profilgörbék lineáris transzformálásával. Utóbbi módon végzünk összehasonlításokat a 7. ábrán. Nyilvánvaló, hogy a 7. ábrán a homogén nedvesség profilt vízszintes egyenes ábrázolná. A júliusi és decemberi egyenesek iránytangensei, valamint ezek különbsége lehet a mértékszáma annak, hogy egyrészt a szélsőséges nedvesség-profilok mennyire térnek el a homogén profiltól, másrészt a valóságos nedvesség profil változások milyen határok között játszódnak le az év folyamán. Leolvasható a 7. ábrán, hogy a nedvesség-profil , ,görbültsége" (eltérése a homogén profiltól) az egész év folyamán legalább másfél kétszer akkora, mint a profil lehetséges évi változása. Láthatjuk továbbá, hogy a W k egyenes a decemberi profil egyenesét balról, a júliusi profil egyenesét jobbról metszi, tehát az iránytangense a két egyenes közé esik. Ez azt jelenti, hogy az év folyamán a valóságos nedvesség-profil legalább két időpontban megegyezik a legfontosabb hidrofizikai nedvesség profillal (azaz a W% egyenessel párhuzamos), függetlenül attól, hogy a teljes réteg átlagos abszolút vízkészlete mindig kisebb a szabadföldi vízkapacitásnál. Észre kell vennünk azt is, hogy a nedvesség-profil gyorsabb változásai az év második feléhen (júliustól—decemberig= 5/12), a lassúbb változások (decembertől—júliusig= 7/12 az év első felében játszódnak le. A nedvesség profil elemzések eredményei a tekintetbe vett talajréteg vastagságától is függnek. Ha vékonyabb talajréteget vizsgálunk: a talaj vízkészletek relatív változásait egyre nagyobbnak találjuk, és a nedvesség profilok is egyre változékonyabbak lesznek. Elég utalni arra, hogy a 0—10 cm-es, 0—20 cm-es felső rétegekben kiszáradási periódusban előfordul homogén nedvesség-profil, ill. inverz rétegződés is, sőt nyáron és nyár végén éppen ez a jellemző. 2. A talajvízkészletek évenkénti változékonysága Vizsgálnunk kell végül a talaj vízkészletek évenkénti változékonyságát is. A talaj vízkészletének évenkénti változékonysága is mutat évi menetet, de ugyanakkor bármely időközben mélység-függvényt is képez. Hónaponként számítottuk ki a variációs koefficienseket (CV) a fő-rétegekben. Ezekből számítottuk a különböző évszakos középértékeket, amelyeket a 4. táblázatban lehet áttekinteni. Néhány sajátosságot könnyen megállapíthatunk. A vízkészletek évenkénti változékonysága nem szélsőséges, kb. más meteorológiai elemekével megegyező, de pl. a csapadék és talajpárolgás változékonyságánál kisebb. A legtöbb meteorológiai elem viselkedésével szemben, itt a CV télen kisebb és nyáron nagyobb. A legnagyobb évszakos különbségek (pl. a legfelső rétegben) tél vége és nyár vége között lépnek fel. Érv ényesül az általános tendencia, hogy ti. az évenkénti változékonyság a talaj 4. táblázat A talajvízkészletek évenkénti változékonysága [CV, %] Erdőhát, 1951—1970 Réteg [cm] Teljes tél X— III. Teljes Tszi IV—IX. Tél vége I— III. Nyár vége VII—IV. Átmeneti időszak VIII—X. 0— 25 10,4 18,0 8,1 23,0 23,7 0— 50 10,4 14,9 8,1 20,2 21,7 50—100 16,3 17,7 14,6 17,0 16,5 100—150 18,8 19,6 19,9 20,1 18,8 150—200 16,5 21,0 16,7 19,2 19,3 1,6 1,8 2,0 2,2 2A togz 7. ábra. A mélységbeli vízkészlet-prof il átlagos évi ingása, Erdőhát, 1951—70 Puc. 7. Cpedneeodoeoe KOAeóaHue eAyőuHHoeo npocpuAH eAaeo3anacoe Spdexam, 1951—70 Abb. 7. Durchsnittliche Jahresschwankung des Tiefenwasservorrats-Profils. Erdőhát, 1951 — 70