Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
5. szám - Csanádi Lajosné dr.–dr. Hankó Géza–Iritz László–Szabó István: A vízigény és összetevőinek előrejelzése
Csanádi L.-né és mtsai: A vízigény és összetevőinek előrejelzése Hidrológiai Közlöny 1977. 5. sz. 203 Vízfelhasználás és vízvisszavezetés: Vízhasználókként meghatároztuk, hogy a vízigényekből mennyi kerül elhasználásra és mennyi kerül visszavezetett vízként a felszíni befogadókba. A visszavezetés aránya kommunális vízigénynél függ a csatornázottság mértékétől. Ennek megfelelően a jövőre vonatkozó számítások során a kommunális vízelhasználás arányát fokozatosan csökkentettük. (Természetesen a visszavezetett vizek mennyiségének növekedése egyre nag jobb figyelmet igényel a kommunális szennyvizek tisztítása és elhelyezése terén.) > Az ipari vízelhasználás arányát is időben csökkenő értékkel vettük számításba. (A rendelkezésre álló vízmennyiség csökkenése, valamint a gazdasági és környezetvédelmi tényezők hatására az idők folyamán fokozottan víztakarékos technológiák alakulnak ki.) Az öntözés esetében csurgalékvízzel nem számoltunk, tehát az öntözővízigényt teljes egészében vízelhasználásnak tekintettük. A halászat esetében a párolgási veszteség pótlására szolgáló vízmennyiséget vízelhasználásként, a (tavaszi) feltöltés vízmennyiségét pedig (ősszel) visszavezetett vízként vettük számításba. Vízigények éven belüli változása: Az év folyamán a népesség vízigényének (vízelhasználásának, viszszavezetett vizének) havi értékei kismértékben, az ipari vízigények (vízelhasználás, visszavezetett víz) havi mennyiségei nagyobb mértékben változnak. Az ipar vízigényének 70%-a hűtővíz, melynek értéke az évszak éghajlatának megfelelően változik. Az ipari vízigények éven belüli változásának számítása során figyelembe kell venni az időszakos iparágak (cukorgyártás, konzervgyártás) hatását is. Az öntözővízigények havi megoszlását normatív alapon számítottuk ki. Azt tervezzük, hogy a későbbiekben olyan eljárást dolgozzunk ki, amely lehetővé teszi az öntözővízigény sztochasztikus meghatározását. (Az öntözővízigény ilyen módon történő meghatározása lehetővé teszi majd a korábban kidolgozott vízigénykielégítési biztonság sztochasztikus becslésének [3] továbbfejlesztését.) A halastavak feltöltését és leeresztését az üzemelési rend alapján határoztuk meg, az évközi vízpótlást pedig a szabad vízfelszín párolgásának megfelelően számítottuk. Az egyes vízhasználók vízigényének, vízelhasználásának és vízvisszavezetésének éven belüli változását mutatja be az 5. ábra. A vízigények bontása rendkívül munkaigényes feladat. A Tisza-vízgyűjtő esetében ez a számítás mintegy 7000 munkaórát igényelt. A nagy menynyiségű kézi számítás pedig igen sok hibalehetőséget rejtett magában. A sok költséget és fáradtságot igénylő munka akadályozta a vízigények időről időre történő felülvizsgálatát. Ezen okok késztettek arra, hogy kidolgozzuk a vízigénybontás számítógépi programját. / II. III. IV. v. Vi VII. vili. ix. X. XI. xn Hónapban (a) 5. ábra. Vízigény, vízfelhasználás, és vízvisszavezetés éven belüli változása Puc. 5. rodoeoü xod eodonompeÖHOcmu, 6e3eo3epamnoao nompeöAenuH eodu u eodoomceáemm fa) 3a MecHU, (b) H3 ronoBoro BononoTpe6jieHHH (1) pbiGojioBCTBO (HanojiHeHHe), (2) pbi60ji0BCTB0 (oriopowHeHHe), (3) opomeHHe, (4) PHSOJIOBCTBO (norepbi Ha HcnapenHe), (5) npoMbiiujieHHOCTb, (6) HacejieHMe Fig. 5. Annual variations of water demands, consumptive use and return flow (a) in month, (b) from annual demand, (1) fishery (filling), (2) fisher, (release), (3) irrigation, (4) fishery (evaporation loss), (5) .ndustry (6) population A program készítés első lépéseként algoritmikus formába kellett önteni azokat a fogásokat, melyek segítségével a vízigénybontást korábban végezték. Mivel a vízmérleg-hatásterületek vízigényét továbbra is csak tapasztalati úton becsülhetjük, ezért a gépi számításokat hatásterületenként végeztük. A vízigénybontást a következő lineáris összefüggések szerint végeztük (a bontás folyamatát és a jelölések értelmezését a 4. ábra mutatja be): Népesség Név,b,S,é = Név,b,f,é + Név,b,a,é N éo.bj.é = Kév,bJ,é • N\ V }b,,\é Név.b, a,é— Név,b,e,é — Név,b,f,é Név,n,f,é ~ Oév,n,f,é • Név.bJ.é Név,n,a,é—Cév,n,a,é' Név,b,a,é Név,v,/,é = Név,b,f,é — Név,n,f,é (4) Név,v,a,é= Név,b,a,é— Név,n,a,é Név,n,f,h = Lév,n,f,h •• N\ v, n,f,i Név,vJ,h = L lév,v,f,h-Név,v,f,é Név,n,a,h — Lév.n.a.h ' N év,n,a.,é Niv,v,a,h = Lév,v,a,h ' Nev.v.a.é Az ipar számítási összefüggései azonosak a népességével.
