Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

5. szám - Csanádi Lajosné dr.–dr. Hankó Géza–Iritz László–Szabó István: A vízigény és összetevőinek előrejelzése

204 Hidrológiai Közlöny 1977. 5. sz. Csanádi L.-né és mtsai: A vízigény és összetevőinek előrejelzése 3. ábra. Vízigények területi csoportosítása Puc. 3. rpynnupoeKa eodonompeÖHOcmeü no meppumopuu (1) SKOHOMHWeCKHÜ pailOH, (2) KpyriHblR BOflOCÖOp, (3) oCjiaCTb BJTHHHHH SajiaHCHoro cTBopa Fig. 3. Regional grouping of water demands )1) economic district, (2) large catchment, (3) influence range of water management balance cross-section Hasonló módon becsültük a teljes hatásterületeken belül a mellékfolyók és a közvetlen tiszai hatásterületek összes vízigényét. A 3. ábra mutatja be a hatásterületeken jelentkező vízigények becslését, a 4. ábra pedig a bontás alábbiakban ismertetésre kerülő folyamatát. Felszíni és felszínalatti vízigények: A hatásterület összes vízigényét a kielégítés forrásai szerint fel kell osztani felszíni és felszínalatti vízigényekre. Az ivóvízellátást — minőségi okokból — célszerű felszínalatti vízkészletből biztosítani. Ugyanakkor ezen készletek kimerülése, vagy hiánya a felszíni vízkészletek ivóvízminőségű hasznosítását is szükségessé teszi egyes területeken (Szolnok, Debrecen). A természeti adottságok és a gazdasági fejlődés területi eredményeinek függvényében a jövőben változik az arány a hatásterületek felszíni és felszínalatti igénybevétele között az ivóvízellátást illetőleg. Az ipar és az öntözés vízigényeinek meghatározása során 10% felszínalatti víz hasznosításával számoltunk. Ezt az egész vízgyűjtőre vonatkozó átlagot csak feltételesen fogadtuk el. A továbbiakban ezt az átlagértéket a területek gazdaság- és természetföldrajzának megfelelően módosítani kell. (Első lépésként meg kell határozni azokat az iparágakat, ahol ilyen minőségű vízre van szükség, és fel kell tárni azokat a területeket, ahol az öntözés számára nem áll rendelkezésre felszíni vízkészlet, illetve a felszíni víz biztosítása gazdaságtalan — Leninváros térsége, Túr—Szamos köze stb.) A halgazdaságok vízigényeit teljes egészében a felszíni vízkészletekre terheltük. 4. ábra. Vízigények felbontása (N) népesség, (I) ipar, (E) halászat, (ö) öntözés, (1) mérlegszelvény, (mill, m

3 év) és (mill. m

3/hó), mértékegység: mennyiség (időszak—m

s/év és m'/hó. (év) fejlesztési szint, (b) vízigény, (ö) felszíni + felszínalatti, (é) éves összeg, (f) felszíni, (a) felszínalatti, (n) vízelhasználás, (v) visszavezetés, (h) hónap, halászatnál: töltés, (p) párolgás Puc. 4. Pa3A03Kenue eodonompeöHocmeü í

'S) naceneHHe, (I) HHavcrpHH, (H) pbiőojiOBCTBO, (ő) opomeHHe, (1) úa.'iancíifjH CTBOP, (MHJIJI -MV/roa H MHJTJI MVMCC). AHMEH3MÍI: 06 beM/npOMe>KyTOK BpeMeHH— M'/roA » H'/Mec (év) ypoBeHb pasBHTHH (b) BoaonoTpeÖHoeTb, (ö) n0BepxH0CTH0e:xcn0fl3eMH0e, (i) rono-Ban cyivuna, (f) noBepxHocTHoe, (a) noflaeMHoe, (n) 6e3B03BpaTH0e noTpe6íieHne BOflbi, (V) BOfloorBeneHHe, (h) MCCHU; PU

G

O/IOBCTBO : (t) HanojiHeHHe, (p) HcnapeHne Fig. 4. Resolution of water demands (N) population, (I) industry, (H) fishery, (Ö) irrigation, (I) balance cross-section (mill. m

3/year and mill, m'/month), unit of measurement: volume/period — m'/year and m

3/month, (év) development level, (b) water demand, (6) surface t subsurface, (é) annual total, (/) surface, (a) subsurface, (n) consumptive use, (v) return flow, (h) month, for fishery: (t) filling, (p) evaporation