Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

4. szám - Dr. Salamin András: Összetett vízgazdálkodási rendszerek üzembiztonságának meghatározása

176 Hidrológiai Közlöny 1977. 4. sz. Dr. Salamin A.: összetett vízgazdálkodási rendszerek területen a mérőérzékelők mérik folyamatosan (24 órás üzemben) (1. táblázat). (E mérőérzékelők közül a vízállásérzékelő az adatok védelme érdekében helyszíni lyukszalagos adatrögzítést isvégez.) \ mérőérzékelők adatait a területen levő 18 db. mérőállomás-készülék (MÁK) gyűjti össze automatikusan (2. ábra), s a memóriájában helyezi el. A memória egyfolytában —töltés nélkül —8—12 óra adatait képes tárolni. (A .MÁK adatai a helyszínen is lekérdezhetők.) A MÁK memóriájából az adatok telex adatátviteli vonalakon kerülnek a Budapesten levő központba. A központi adatgyűjtést egy TP A 1001 ji kis számítógép végzi úgy, hogv rögzített időközönként meghívja a MÁK-ot és lekérdezi annak memóriáját. A számítógép végzi az adatok rendszerezését, értékelését, az árvízi előrejelzések készítését. A számítógép meghibásodása esetén egy HP 9810 típusú calculátor végzi az adatgyűjtést, ekkor azonban részletes előrejelzések nem készülhetnek. Ha mindkét központi egység üzemképtelenné válna, akkor a gép mellett állandó ügyeletben levő operátor hívhatja — kézi hívással — az egyes állomásokat. Ekkor természetesen csak adatgyűjtés folyhat, előrejelzés nem. A teljes rendszer — az üzemzavart jellemző eseménygráf szempontjából — az alábbi, egymáshoz kapcsolódó részrendszerekre bontható (3. ábra): - mérőérzékelők részrendszerére, MÁK-ok részrendszerére, — adatátviteli egységek részrendszerére, — központi egység részrendszerére. A mérőérzékelők részrendszerében levő egyes mérőérzékelők üzemzavarának jellemzésénél abból indultunk ki, hogy — tartalék műszer feltételezésével — a hibás mérőérzékelő 1 nap alatt cserélhető ki, s ilyen meghibásodás — az eddigi gyakorlat alapján évente egyszer fordulhat elő. Á mérőérzékelő üzemzavarának (A esemény) valószínűsége tehát: A rendszer működése szempontjából fontos lehet két azonos típusú mérőérzékelő egyidejű meghibásodását jellemző valószínűség meghatározása, így pl. két csapadékmérő egyidejű meghibásodásának valószínűsége a 13 db csapadékérzékelő közül a függelék (9) és (7) összefüggései alapján határozható meg: k= 2, n = 13, p.-t <-•>"(ÍY" i = 2 S.j = 2,74

2-10-" [1 + 2+ 3+...+11+ 12] = = 5,85-10~

4, S

3 = 2,74

3• 109 [1+ 2 + 3 f ... +10+11] = = 1,36-10"

6, S

i = 2,74

4• 10-1

2 [1 + 2 + 3+ . . . +9+10] = 2,82-10"

9, P

2 = 1 -S^-a-Si + Q-St- . . . =5,81 • 104. Hasonlóan kiszámítható más mérőérzékelőre is az egyidejű meghibásodás valószínűsége (az 7. táblázatból n értéke kivehető). Egyszerűbb az egyidejű meghibásodás valószínűségének meghatározása, ha az egyes mérőérzékelők meghibásodása egymástól függetlennek tekinthető. A példaként felhozott rendszernél e függetlenség gyakorlatilag fennáll. Ekkor pl. két csapadékmérő egyidejű meghibásodásának valószínűsége — a függelék (3) összefüggése alapján — az alábbi lesz: P(^Mg) = 2,74 • 2,74 • 10"

6 = 7,507 • 10~

6. A MÁK üzemzavarát alapvetően két esemény okozhatja: — a MÁK akkumulátorral működő tartalék üzeme 12 órán keresztül képes működni áramkimaradás esetén, tehát üzemzavart a 12 óránál hosszabb energiakimaradás okozhat (B esemény), 3. ábra. A távmérőrendszer felépítése Abb. 3. Aufbau des Fernmesssystems