Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

4. szám - Dr. Salamin András: Összetett vízgazdálkodási rendszerek üzembiztonságának meghatározása

Dr. Salamin A.: összetett vízgazdálkodási rendszerek Hidrológiai Közlöny 1977. 4. sz. 177 — üzemzavart okozhat a MÁK meghibásodása ( C esemény ). B és C események egymáshoz sorba vannak kapcsolva: bármelyik esemény (B + C esemény) bekövetkezése a MÁK rendszer üzemzavarát eredményezi. A 12 óránál hosszabb áramkimaradás az eddigi gyakorlat szerint évi 48 órára tehető, tehát R esemény valószínűsége P^ = 36S24=

54

81

03A MÁK meghibásodását — a tartalék kártya és tartalék akkumulátor feltételezésével — egy nap alatt lehet kijavítani s a meghibásodás — becslések szerint — évente kétszer fordulhat elő, így C esemény valószínűsége: A két meghibásodás (B és C események) előfordulása egymástól függetlennek tekinthető. Az egyes MÁK-meghibásodások gyakorlatilag egymástól fügetlennek tekinthetők (energiakimaradás speciális esetben egyidejűleg is előfordulhat két állomásnál), tehát pl. két (1. és 2. számú) MÁK meghibásodásának valószínűsége — a (3) és (7) összefüggések felhasználásával — (B és C független események). Pfto+CJ • (B

2+0,)]=P( B,+cy • P(£

2+C

2)= = [P(BJ + P(CJ - P(^) • P(CJ] • [P(/i

2) + P(C

2)~ —P( B

2) • P(C

2)]; P( B

x) = P(B

2) = P(

BY, P(G\) = = P(C

a) = P(C) felhasználásával = [P( B) + P(G') - P(B). P(G')]

2 = [5,48 • 10"+ + 5,48 • 10^

3 — 5,48'

2 • 10~

6]

2 = 1,19 • 104( = ) ( = )1,05 [óra/év]*. Az adatátviteli vonalak (telex vonalak) esetén kétféle meghibásodással számolhatunk. Az egyik típusú üzemzavar az adatátviteli hibából származhat. Ennek értéke azonban elhanyagolható, hiszen a rendszernél kialakított hatékony hibavédelem mellett 10~

6— 10~

7 valószínűségű hibára számíthatunk. A másik típusú üzemzavart a telexkapcsolat létesítését akadályozó tényezők okozhatják (pl. kábel meghibásodás, vonal kimaradás stb.). Ilyen üzemzavar — az eddigi gyakorlatunk szerint — évente 100 órán keresztül fordulhat elő, az adatátviteli vonal meghibásodásának (D esemény) valószínűsége: P (D) = , 100 = 1,15 -10" 365-24 Az egyes MÁK-ok adatátviteli vonalának üzemzavara gyakorlatilag egymástól függetlennek tekinthető egymástól. A rendszerközpont szerepét egy TP A lOOlfi típusú kis számítógép tölti be. A központnál energiakimaradásra nem kell számítani, hiszen a tartalékenergiát szolgáltató agregátor a hálózati energiakimaradást gyakorlatilag teljes biztonsággal * ( = ) jelölés értelmezése: megfelel. pótolni tudja. A számítógép meghibásodása, illetve a javítással és szervizeléssel kapcsolatos üzemkimaradás évi 20 napra tehető (E esemény), ennek valószínűsége A számítógép alkalmas az árvízi előrejelző modell futtatására. A számítógép meghibásodása esetén a tartalék központ szerepét egy HP 9810 típusú calculator tölti be. A calculator az automatikus adatgyűjtésre és igen korlátozott adatfeldolgozásra képes. A calculatornál mintegy évi 20 nap javításra és szervizelésre számíthatunk (üzemzavar az F esemény), mely előfordulásának valószínűsége: Pm = -^-=5,48.10-*. Tekintettel arra, hogy a HP 9810 típusú calculator csak tartalék üzemben működik, a tartalék üzem üzemzavarát a TP A és a HP együttes meghibásodása jelentheti. Figyelembe véve, hogy a TP A meghibásodása (E esemény) függetlennek tekinthető a HP meghibásodásától (F eseménytől), a tartalék üzem üzemzavarának valószínűsége — a függelék (3) összefüggése felhasználásával — P(E • F) = P(E) • P(F) = 5,48 • 5,48 • 10~

4 = = 3,00-10"

3( = ) 26,3 [óra/év]. A számítógép és a tartalékközpont együttes üzemzavara esetén operátori (kézi) adatbekérésre kerülhet sor (operátori felügyelet a központban 24 órás üzemben van). Ekkor azonban előrejelzés csak hidrológus szakember közreműködésével, kézi módszerek alkalmazásával lehetséges. Az operátori szolgálat üzemzavara (G esemény) gyakorlatilag nem következhet be: P(G) = 0. A rendszer üzemét alapvetően két fő csoportba sorolhatjuk: — íjormál adatgyűjtő időszak és — az árvizes időszak csoportjába. A normál adatgyűjtő időszak üzemi feladata az adatok folyamatos begyűjtése, az adatsorok folyamatosságának biztosítása (adatvédelem). Ekkor az adatok késedelmes (néhány órás késéssel való) begyűjtése a rendszer üzeménél nem jelent problémát. Hasonlóképpen az adatgyűjtés formája (számítógépes, tartalékközpontú, kézi meghívású stb.) sem befolyásolja az adatgyűjtés folyamatosságát, az adatsorok biztonságát. Az árvizes időszakban lényeges szempont az adatok időbeni, késedelem nélküli begyűjtése. Lényeges továbbá a számítógép üzeme, mert részletes előrejelzés csak ekkor készülhet. Az árvizes periódus az év során véletlenszerűen alakul ki, gyakorlatilag függetlenül a rendszer egyes részeinek meghibásodásától. Az árvízi előrejelzés üzemzavarát nyilvánvalóan az árvízi periódus (H esemény) és a rendszer számítógépes adatgyűjtése meghibásodásának (üzemzavarának) egybeesése jelentheti. A H esemény valószínűségét az éves árvizes napok