Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

4. szám - Dr. Salamin András: Összetett vízgazdálkodási rendszerek üzembiztonságának meghatározása

Dr. Salamin A.: összetett vízgazdálkodási rendszerek Hidrológiai Közlöny 1977. 4. sz. 175 1. táblázat (A esemény), az adatátviteli vonal meghibásodása (B esemény), valamint a táblamozgató motor meghibásodása (C esemény) függetlenek egymástól a függelék (3), (5) és (6) összefüggése alapján P(^ + ß + C) = P(^) + P(ß) + P(C)-P(^ß)— P(AC) - P( BC) + P( A BC) = P(A) + P(B) + + P(C) - P(^) • P(ß) - P(^) • P(C) - P(B) • P(C) + + P(^.)-P(ß) •P(C) = 2,1 • 10

_

34-3,2-10

_

3 + 1,0-10~

3—2,1-3,2-10~

6 —2,1-1,0-10~

6 — — 3,2 • 1,0 • 10

_

6-|- 2,1 • 3,2 • 1,0 • 10~

9 = 6,29 • 10~

3. Hasonlóan határozható meg a kézi meghajtás üzemzavarának valószínűsége is: P(D + E) = P(ü) + P(Ä) - V(DE) = 7,2 • 10~

3 + •f 1,3-103-7,2-1,3-10~

6 = 8,51 • 10~

3. Tekintettel arra, hogy a motorikus zsilipmozga' tás üzemzavarát függetlennek tekinthetjük a kézi meghajtás üzemzavarától, a rendszer meghibásodásának valószínűsége V[{A + B+C)-(D + E)] = V(A + B+C) • P(D + E) = = 6,31 • 10 ~

3-8,51 • 10

_

3= 5,37 • 10~

5. A kapott valószínűségeket évi üzemzavaros órákra átszámolva (folyamatos üzemet feltételezve) : — a motorikus táblamózgatás üzemzavara 6,31-103-365-24 = 55,3 ó/év, — a kézi táblamozgatás üzemzavara 8,51 103-365-24= 74,5 ó/év, — a teljes rendszer üzemzavara pedig 5,37 • 105 • 365 • 24 = 0,5 ó/év. Egyszerű példánkkal az üzemzavarok valószínűségének meghatározását kívántuk szemléltetni. A megoldás során nagyobb rendszereknél problémát okozhat az eseménygráf meghatározása, ill. az ehhez kapcsolódó rendszer fel bontás, valamint a nagy rendszer különböző feladatainak ellátásához 2. ábra. A távmérőrendszer mérőállomásai Abb. 2. Messstationen des Femmess-Sy stems kapcsolódó üzemzavarok meghatározása. E feladatok gyakorlati megoldására egy valóságos rendszer megbízhatóságának jellemzését mutatjuk be. Számpélda összetett vízgazdálkodási rendszer megbízhatóságának jellemzésére A rendszer megbízhatóságát továbbra is jellemezzük az éves üzemzavaros órák relatív gyakoriságával (valószínűségével). A példaként választott rendszer a Zagyva-Tarna Vízgazdálkodási Szabályozó Rendszer, mely feladata a Zagyva-Tarna vízgyűjtőjén különböző hidrometeorológiai és hidrológiai adatok központi automatikus gyűjtése és azok feldolgozása, árvizi előrejelzések készítése [2,-3, 4, 6, 7, 8], A hidrometeorológiai és hidrológiai adatokat a A inérőérzékelők száma Mérőállomások (MÁK) száma összesen összesen 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 \

n) Vízállás X 1 1 1 1 — — 2 \ 1 1 3 1 1 1 1 16 Csapadék 1 — 1 1 1 — 1 1 — 1 1 1 1 1 1 1 — — 13 Hóvíztartalom 1 — 1 1 1 — 1 1 — 1 1 1 1 1 1 1 — — 13 Talajnedvesség 1 — 1 1 1 — 1 1 — 1 — 1 1 1 1 1 — — 12 Léghőmérséklet 1 — 1 1 1 — 1 1 — 1 1 — 1 1 — 1 — — 11 Talajhőmérséklet 5 — 5 5 5 — 5 5 — 5 5 5 5 — 5 — — — 55 Összesen 9 1 10 10 10 1 9 9 2 9 8 '9 10 - 7 9 5 1 1 120