Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

4. szám - Dr. Erdelics Barnabás–Dr. Andrik Péter–Dr. Nagy Sándor–Iván György: A nyírségi sekélyvízű tározók kémiai és biológiai vizsgálata. III. Nagyréti tározó

172 Hidrológiai Közlöny 1977. 4. sz. Dr. Erdelics B. és mtsai: A nyírségi sekélyvizű tározók •1. táblázat A fellelt funtüsabb vízi gerinctelen állatok TaŐJiuqa 3. rjiaenbie euúbi 6ecno3eoHomiux jKueomnbix, oönapyyiceHHbix e 03epe Tabelle 3. Die aufgefundenen wichtigeren wirbellosen Tiere 1975. Taxon III. IV. V. VI. VII. VIII. 10. 20. 10. 20. 10. 23. Ne math elmint he« Dorylaimus stagnalis Dujardin + + Monhystera filiformis Bastin + Mezodorylaimus sp. + + Annelida Nais eliuguis Müll. + + Stylaria lacustris L. + Haemopis sanguisuga L. + + Piscicola geometra L. + ! + Erpobdella octoculata L. + + Mollusca-Gastropoda Viviparus Viviparus L. + + + Bythinia tentaeulata B. + + Limnaea stagnalis L. + + Radix aurieularia L. + Physa fontinalis L. + + + Planorbarius corneus L. + + Anisus sp. + + MolluscaLamellihranch iala Anodonta cygnea L. + + Arthropoda-Crustacea Moina rectirostris Leydig + + Daphnia pulex Leydig em Scourfield + + + Astacus leptodactylus L. • -iArth ropoda-Heteroptera Notonecta glauca L. + + Sigara lateralis Leach + + Corixa punctata Iliig + + Arlhropoda-Coleoptera Gyrinus substriatus L. + + Dytiscus marginalis L. + + halakkal történő teljes kiirtása is óvatosságra int bennünket. Úgy tűnik, hogy a makrovegetáció megszűntetése a planktonikus eutróf izációt elősegítette. 6. A tározó öntisztító képessége A szaprobiológiai értékelést az állandó tömegprodukció miatt nem végezhettük el. A domináns taxonok többsége nem volt indikátor szervezet, vagy változó mennyiségű szervesanyagot (oligo-betamezo v. poliszaprób szervezetek) jelzett. A kísérő fajok általában betamezoszaprób vizeket indikáló algák voltak. Úgy tűnik, hogy — amennyiben alga „túltermelés" nem jönne létre a tóban — a víz szaprobitásfoka xß-mezoszaprobnak adódna. 7. A tározó toxikológiai állapota A tó vízével végzett Daphnia- és Guppy-tesztvizsgálatok szerint a tározóba toxikus anyagoknem jutnak. 8. A tározó vízének hasznosítása A hasznosítás lehetőségeit az OVH által kiadott KGST [6] kritériumok és normatívák alapján tanulmányoztuk [14]. Megállapítottuk, hogy a tározó vízének hasznosítása szempontjából elsődlegesen ipari, mezőgazdasági felhasználás (öntözés, halászat) jöhet számításba. A tározó vize ebben a minőségi állapotában közületi vízellátásra nem alkalmas. Összefoglalás A vizsgálatok során bebizonyult, hogy a Nagyréti tározó tápvize minőségileg nem azonos az Oláhréti tározó tápvízével, mivel azt az Oláhréti tározóban az előző üzemelési periódusból visszamaradt víztömeg minősége és mennyisége befolyásolja. Az Oláhréti tározóba bekerülő tápvíz minőségi jellege, víztípusa abiotikus és biotikus tényezők hatására megváltozik és a Ca-ion helyett a Mg-ion lesz domináns. Ez a minőségében, jellegében megváltozott, kevert víztömeg tölti fel a Nagyréti tározót. A Nagyréti tározó víztömegének jellege, víztípusa sem a betározási időszakban, sem az üzemelési időszakban a tápvízhez, tehát az Oláhréti tározó vízéhez (Mg-Na-Hidrogénkarbonátos) képest nem változik meg, csak kisebb ingadozások vannak. Vagyis a Nagyréti tározó vízének kationok és anionok szerinti típusa már az Oláhréti tározóban, a feltöltési időszakban kialakul. Az algaszám az egész üzemelési periódusban túlzottan magas. A nyár folyamán végig néhány algafaj tíz-százmilliós literenkénti egyedszámmal uralja a planktont. A tömegtársulásban résztvevő algák faji és mennyiségi összetételben a tározó ,,eu-politróf" minőségét bizonyította az év nagy részében. A magasabbrendű vízinövényzet és a vízi gerinctelen fauna kialakulását, elterjedését a tó intenzív halászati hasznosítása, feltehetően az amur és busa állomány kívántnál nagyobb mértékű betelepítése korlátozza, ugyanakkor fokozza a tó planktonikus eutróf izációját. IRODALOM [1] Szeifert Gyula: A Nyírség komplex vízgazdálkodása. Nyíregyháza. 1964. (Kézirat) [2] Erdelics B.—Nagy J.—Iván Gy.: A nyírségi sekély vizű tározók kémiai ós biológiai vizsgálata. I. Oláhréti tározó. Hidrológiai Közlöny. 8—9. 1971. [3] Erdelics B.—Iván Gy.: A nyírségi sekély vizű tározók kémiai és biológiai vizsgálata. II. Rohodi tározó. Hidrológiai Közlöny. 5. 1975. [4] Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság: Tározók nyilvántartási lapja. 9. Nyíregyháza. 1969. (Kézirat). [5] Szebellédy L.-né: KGST — Egységes vízvizsgálati módszerek. Kémiai módszerek. I—II. VITUKI. 1970. [6] Országos Vízügyi Hivatal: Egységes vízminőségi kritériumok, normák, valamint osztálvozásuk elve. OVH. Budapest. 1964.