Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

3. szám - Csath Béla: Szemelvények a Békés megyei vízkutatás és feltárás fejlődéséről a századfordulóig

142 Hidrológiai Közlöny 1977. 3. sz. Csath B.: Szemelvények a Békés megyei vízkutatásról a lakosok örök időre megfosztatnak, felhatalmaztatik az elöljáróság, hogy egy artézi kút építése költségeiről tájékoztatást szerezve, ezt a közgyűlés nek mielőbb tudomására hozza." A Körös átvágás-fejlesztés munkálatai az évvége felé befejeződtek s mindkét végénél eltöltötték az élő Körös medrét. A község mentén húzódó immáron holt meder vizét ivásra nem lehetett többé használni. Ezért még az 1888-ik évben gyorsan 5—6 kutat ástak a Körös bal partján a község mellett, mert a bent, a községben levő kutak keserű vize ivásra nem voltak alkalmasak. Ezután lépéseket tettek artézi kút fúratására nézve, ahogy erről a december 24-én tartott közgyűlés jegyzőkönyvének 118. pontjából az alábbiakban értesülhetünk: ,,. . . Az artézi kút sürgős létesítésének elhatározására Zsigmondy Béla országos hírű mérnökkel való szerződés-kötésre az elöljáróság meghatalmaztatni javasoltatik. A küldöttség véleménye név szerinti szavazás mellett 32 igennel 13 ellenében elfogadtatván, az artézi kút sürgős létesítése elrendeltetik, az elöljáróság pedig meghatalmaztatik miszerint . . . Zsigmondy Béla budapesti mérnökkel a szerződést haladék nélkül kösse meg." A közgyűlés 1889. április 6-án megtartott rendkívüli ülésén a Zsigmondyval 1889. február 9-én kötött szerződést elfogadta. Ez év novemberében a községi elöljáróság ki is jelölte az artézi kút helyét a Piac téren, a róm. kat. templom közelében. Ezt követően Zsigmondy megtette az előkészületeket. A fúrótorony és a melléképületek felállítása után a fúrást 1890. január 16-án kezdte meg. Az 1891. február 9-i közgyűlés jegyzőkönyvének 36. pontjában többek között az alábbiak olvashatók: „Tárgyaltatott az artézi kút facsövezése is, s a további egész felszerelés tárgyában Zsigmondy Béla mérnök részéről előterjesztett költségelőirányzat .. . Olvastatott az erre vonatkozó küldöttségi jelentés, mely szerint: a) Zsigmondy Béla értesítendő, hogy a facsövezéshez és a kútfej kivitelezéséhez haladék nélkül hozzáláthat. b) A medence díszítésére tervezett 5 ágú Candelláber mellőztetvén, Zsigmondy Béla megkeresendő, hogy a kútfejről szóló mintákat mielőbb küldje be az elöljáróságnak. Ez idő alatt Békéscsabán a Zsigmondy folytatta sikeres Kossuth téri munkákról Csaba község elöljáróinak a megyei Törvényhatósági Bizottsághoz 1890. március 18-án írt leveléből értesülhetünk, amikor a fúrás „végre megközelítette a célt, mert szökő vizet kaptak" ( + 0,5 m-en 210 l/p-t). A község költségek fedezéséért, a felajánlott 1000 Ft kifizetéséért folyamodik és a vármegye törvényhatósági bizottsága Csaba község részére — amely a miniszteri rendelet feltételeinek eleget téve az artézi kutat megfúratta — a megszavazott 1000 Ft-ot a vármegyei házi tartalék alapból ki is utalta. Mivel az artézi kút fúratására való első felhívás nem talált megfelelő visszhangra, a vármegyei közigazgatási bizottság újabb határozatban megismételte felhívását. Erre a felhívásra Békés, Mezőberény, Füzesgyarmat, Gyoma és Öcsöd községek részint már pénzt szereztek kút fúrására, részint a kút létesítésének lehetőségét vizsgálták. Időközben Zsigmondy a szarvasi fúrást — négy béléscső rakattal kibélelve — be is fejezte. Erről az 1891. március 23-án kelt közgyűlési jegyzőkönyv 77. pontjából értesültünk: „Elöljáróság bemutatja a f. év március 18-án felvett jegyzőkönyvet, mely szerint Zsigmondy Béla vállalkozó, az elöljáróság és a küldöttségi tagok jelenlétében az artézi kút mélysége 290,75 méternyinek találtatott." Ugyanezen jegyzőkönyvből (78. pont) tudjuk meg továbbá, hogy „a medence díszére a „Ceres" (földmivelési istennő) alakja fogadtatott el, melynek fényképe a közgyűlésnek ezennel bemutattatik." (A szobrot Potsdamban ércbe öntve 555 márkáért készíttették el.) Az artézi kutat ugyanezen év szeptember hó 9-én teljesen felszerelve a község használatára átadták. Az elöljáróság indítványozta, hogy a kútoszlopra a Beliczay út felőli oldalon a következő felirat készüljön: „Ezen kutat készíttette Szarvas városa Zsigmondy Béla mérnök által 1891. évben. Mélysége 290,75 méter, kiömlő vízmennyisége földszint felett 0,5 méter magasságban 24 óránként 351,558 liter." (Szeptember 14-i községi közgyűlés jegyzőkönyv 194. pontja [6]). * A Békés megyei Törvényhatósági Bizottság 1891. évi szeptember 21-i rendes közgyűlésének 274. Bgy. /1891. sz. pontja szerint a megye a földmívelésügyi miniszterhez küldött feliratában kéri, „hogy azonképpen, amint a folyóvizek szabályozását állami úton végzik, ugyanúgy az Alföld községeit különösen higiénikus szempontból erősen érdeklő artézi kutakat a jövőben az állam hozza létre." Halaváts Gyula geológus, gr. Bethlen András földmívelésügyi miniszter részére adott jelentésében ellenezte azt, hogy az állam a technikai kivitelezést a kezébe vegye, ellenben felhívta a figyelmet arra, hogy az állam az artézi kutak elfajult ügyét — amikor már boldog-boldogtalan fúr minden rendszer nélkül kutat — terelje helyes mederbe azáltal, hogy törvényhozásilag mondja ki az artézi kút fúrásának engedelemhez való kötését [7, 8]. A Békés nagyközségben fúrandó artézi kútra vonatkozólag 1892. januárjában Konkoly Jenő városi képviselő indítvánnyal fordult a községi képviselő közgyűléshez és a lakosság külön megterhelése nélküli lehetőségeket sorolja fel az oly fontos artézi kút elkészítésével kapcsolatban. Füzesgyarmat 1892. február 21-i községi képviselő-testületi gyűlésének jegyzőkönyve 12. pontjában többek között ezt olvashatjuk:,,... az artézi kút létesítése ügyében ezúttal érdemlegesen nem határoz, hanem bevárni határozza azon időt, amikor a Bortóthy Géza és társai gőzmalom tulajdonosok által megkezdett artézi kút befejezést nyer, melynek eredményéhez képest módját lelheti majd egy másik artézi kút fúratásának", vagy csak a gőzmalmi társaság kútvize lenne a község különböző részeibe elvezetve. A malom tulajdonosa